alapszabaly

tartalomjegyzék lap

beszamolo

 

 

Vissza a fő oldalra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


MAGYAR TARTALÉKOSOK SZÖVETSÉGE

 

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI

 

SZABÁLYZATA

 

 

 

 

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezései a Magyar Tartalékosok Szövetsége szervezeti működését szabályozza.

 

A MATASZ működés helye: 1087. Budapest, Kerepesi út 29/b

 

Az SZMSZ a Magyar Tartalékosok Szövetsége vezetésének és működésének, a szervezet jellegének megfelelő következő szabályokat fogalja magában. Így:

 

-         az Országos Szervezet működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre érvényes adatokat, alapvető elveket és előírásokat,

-         az Országos Szervezet irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályait,

-         az Országos Szervezet tisztségviselőinek jogkörét és feladatait.

-          a pénzügyi szabályokat.

 

Az SZMSZ betartása (betartatása) az Országos Szervezet tisztségviselőinek, tagjainak és alkalmazottainak elsőrendű kötelessége.

 

 

 

I.

Általános rendelkezések

 

l. Az Országos Szervezet jogállása:

 

Az Országos Szervezet ellenőrző bizottsága a Magyar Tartalékosok Szövetségének ellenőrző szervezete, mely ellátja az Alapszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

Az Országos Szervezet nyilatkozatait választott tisztségviselői útján teszi meg.

Az Országos Szervezet általános irányítását a küldöttgyűlés, operatív irányítását az elnökség látja el.

 

2. Az Országos Szervezet főbb adatai:

 

Neve:                        Magyar Tartalékosok Szövetsége

                                   Közhasznú Szervezet (Fővárosi Bíróság 16.Pk.60.783/2001/7)

Székhelye:              1087. Budapest, Kerepesi út 29/b.

Levelezési cím:      1087. Budapest, Kerepesi út 29/b.

Telefonszáma:       2-36-5403

Fax:                           2-36-5401

E-mail:                      matasz@itexpert.hu

Honlap:                    www.matasz.com

 

 

II.

Az Országos Szervezet rendszere és feladata

 

A MATASZ a területi elvet követően területi (megyei, fővárosi) tagszervezetekből, valamint önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetekből áll. A területi szervezetek kérésükre, a küldöttgyűlés jóváhagyásával jogi személyként bejegyeztethetők. A Szövetség országos irányító szervei a küldöttgyűlésből, az elnökségből, valamint a küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, ügyvezető elnökhelyettesből, 2 elnökhelyettesből, valamint 8 fő elnökségi tagból áll.

 

 

III.

Az Országos Küldöttgyűlés

 

A Szövetség legfőbb képviseleti szerve a tagság delegáltjaiból álló küldöttgyűlés.

Az Országos küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

Az Országos küldöttgyűlés összehívásának előkészítése során az Elnökség javaslatot tesz a küldöttgyűlés:

 

-         helyére és időpontjára,

-         a napirendi pontokra, a napirendek előterjesztőire és az előterjesztések módjára (az egyes előterjesztések írásbeliségére, vagy szóbeliségére való utalást),

-         a lefolyást segítő, illetve az előkészítő bizottságok személyi összetételére,

-         a meghívandó személyekre.

 

Az Országos Küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

 

-         a küldöttgyűlés megtartásának helyét és idejét,

-         a küldöttgyűlés napirendjeit, a napirendek előterjesztőit, az előterjesztés módját,

-         tájékoztatást arról, hogy a küldött milyen módon igazolhatja küldötti jogosultságát,

-         határozatképtelenség esetére való eljárást.

 

Az Országos Küldöttgyűlésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből:

 

a)     az országos küldöttgyűlés helye, ideje

b)     tárgysorozata,

c)      határozatképessége,

d)     a jegyzőkönyvvezető személye,

e)     a jegyzőkönyv hitelesítőinek személye,

f)        a küldöttgyűlés határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint

g)   az egyéb, elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelműen kitűnnek.

 

Az Országos Küldöttgyűlés jegyzőkönyvei 5 évig nem selejtezhetőek.

 

 

Az Országos Küldöttgyűlés lefolyása:

-       Az Országos Küldöttgyűlést a szervezet elnöke, vagy az elnökség által felkért személy vezeti.

-       Az Országos Küldöttgyűlés tárgysorozatával kapcsolatban a küldöttek szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal foglalhatnak állást.

-       A küldöttek közül bárkinek lehet a tervezettől eltérő napirendi javaslata. Az új javasolt napirendet az Országos Küldöttgyűlés akkor tárgyalja, ha azt a jelen lévő küldötteknek több mint kétharmada, nyílt szavazáson támogatja.

-       Az Országos Küldöttgyűlést levezető elnök a hozzászólások idejét korlátozhatja. A korlátozást a jelen lévő küldöttek több mint felének nyílt szavazáson támogatnia kell.

-       Ügyrendi kérdésben maximum 2 perc időtartamig a küldöttek bármikor szót kérhetnek.

-       A vita lezárását bármelyik küldött indítványozhatja. Erről a javaslatról a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

-       Szavazategyenlőség esetén, az egyszerű szótöbbséggel hozott határozatoknál a szavazást meg lehet ismételni.

 

Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelen lévő küldöttek számától függetlenül határozatképes.

Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek szavazattöbbségével hozza. Az SZMSZ elfogadásához a jelenlévő, de az összes küldött felét meghaladó többséggel hozott határozat szükséges.

 

 

IV.

Az Elnökség

 

 

Az Elnökség a Szövetség legfőbb képviseleti ügyintéző szerve.

Az Elnökség dönt azokban az ügyekben, melyek nem tartoznak a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe:

Az Elnökség tagjait a küldöttgyűlés választja a tagok közül. Megbízatásuk az elnökség mandátumának idejére szól.

Az Elnökség tagjainak száma 12 fő.

Az elnökség üléseit az elfogadott ügyrendje és külön munkaterv alapján kell összehívni.

Az Elnökséget össze kell hívni akkor is, ha azt az elnökség tagjainak legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi. (4 fő)

Az Elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vesznek az alapszabályban meghatározott személyek.

Az Elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehetnek az elnök által meghívott személyek.

Az Elnökség tagjai szükség esetén, az elnökségi üléseken szavazati joggal nem rendelkező helyettessel képviseltethetik magukat.

Az Elnökségi ülés összehívásáról, az állandó meghívottak és szükség szerinti további résztvevők értesítéséről az elnök, illetve a vele történő egyeztetés alapján a helyettesítéssel megbízott elnökhelyettes gondoskodik.

Az Elnökségi ülésen a szervezet elnöke elnököl, az ülésen minden elnökségi tagot egy szavazati jog illet meg. Az elnökségi tag feladatát társadalmi megbízatásként látja el. 

Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség által hozott határozatokat évente, egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni, és egy példányát a „Szövetségi Határozatok Tárá”-ban kell elhelyezni. A „Szövetségi Határozatok Tára” nyilvános, azt a tagok bármikor megtekinthetik. Ennek vezetése az ügyvezető elnökhelyettes feladata.

 

Az elnökségi ülésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből:

-       az elnökségi ülés helye, ideje,

-       tárgysorozata,

-       határozatképessége,

-       jegyzőkönyv vezetőjének személye,

-       határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint az egyéb elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelműen kitűnnek.

 

A jegyzőkönyv elkészítéséről, eredeti példányának irattározásáról, az elnökségi tagok részére megtekinthetővé tételéről az ügyvezető elnökhelyettes gondoskodik.

Az elnökség – a küldöttgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozó döntések kivételével – bármely, a területi szervezet hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.

 

Az elnökség:

a)     Előkészíti és előterjeszti a küldöttgyűlés döntését igénylő kérdéseket.

b)     Dönt a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben.

c)      Irányítja a szervezet pénzügyi-számviteli tevékenységét.

d)     Gondoskodik a szabályos könyvelésről, a hiteles könyvvizsgáló személyéről, elkészíti a mindenkori pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentést.

e)     Dönt az etikai bizottság által előterjesztett etikai ügyekben.

f)        Meghatározza az ügyintéző szervezet alapvető feladatait.

g)     Két küldöttgyűlés között meghatározott feladatok elvégzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

h)      Beszámoltatja tevékenységükről az elnökség tagjait és a megyei elnököket.

i)        Meghatározza a szervezet ügyintéző szervezetének felépítését, feladatait.

j)        Az országos szabályzat keretei között meghatározza a szervezetek ügykezelésének rendjét.

k)      Elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott feladatokat.

l)        Beszámol a küldöttgyűlésnek az előző küldöttgyűlés óta eltelt időben végzett tevékenységéről.

m)   Dönt a pénzügyi szerződések megkötése utáni feladatok végrehajtásáról, az elnökséghez beérkezett megyei szervezetek pályázatairól, szerződések megkötéséről, és gondoskodik a szerződésben leírtak végrehajtásáról.

Az elnökségi ülések előre meghatározott napirendjeit – a jóváhagyott munkaterv, a beérkezett javaslatok és az aktualitás figyelembevételével – az elnök határozza meg.

Az elnökségi ülés anyagának előkészítéséről az illetékes tisztségviselő gondoskodik, vagy az általa megbízott más előterjesztő (külső szakértő) terjeszti elő.

Az elnökségi tag visszahívására – az elnökség szótöbbséggel hozott és írásban benyújtott határozatára – a küldöttgyűlés jogosult.

 

 

V.

AZ ELNÖK

 

Az Országos Szervezet elnökét a küldöttgyűlés választja a tagság közül. Megbízatása az elnökség négy évre szóló mandátumáig szól.

Képviseli az Országos Szervezetet az állampolgárok és a külső szervezetek felé. Az elnök jogosult a szervezet nevében – a küldöttgyűlés határozatai és az elnökség állásfoglalása alapján – kötelezettség vállalásra.

Az elnök a szervezet felelős vezetője a szervezet önálló képviseletét ellátó, a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő.

Az elnök az országos szervezetet önállóan képviseli. E jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve esetenként az elnökhelyettesekre, az ügyvezető elnökhelyettesre, az elnökség más tagjaira és a szervezet más tisztségviselőire írásban átruházhatja.

Az elnök az erkölcsi, etikai kódexben leírtak betartásával felügyeli és koordinálj az elnökhelyettesek, ügyvezető elnökhelyettes tevékenységét.

Az elnököt tevékenységéről a küldöttgyűlés részére évenkénti beszámolási kötelezettség, az elnökség részére pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli.

Az elnök feladatát társadalmi megbízatásként látja el.

Összehívja a küldöttgyűlést, és vezeti az elnökség üléseit.

Irányítja és szervezi a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását.

Kapcsolatot tart az állami közigazgatási szervekkel, az együttműködési megállapodást aláírt társadalmi és állami szervezetekkel, hangsúlyosan kiemelve a honvédelemmel szorosan összefüggő ügyeket.

Az elnököt akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökhelyettes helyettesíti. A helyettesítési sorrendet az elnökség a kialakult helyzetnek megfelelően határozza meg. Az elnök köteles az ügyvezető elnökhelyettest a döntéseiről tájékoztatni.

 

Az elnök visszahívására a küldöttgyűlés jogosult az Alapszabályban meghatározott módon, ha az elnök:

-         bűncselekmény miatt jogerősen elítélték,

-         választott tisztségével visszaélt,

-         etikai vétség miatt elmarasztalták,

-         a küldöttgyűlés tagjainak minimum 1/3-a bizalmatlansági indítványt nyújtott be.

 

Az elnök visszahívását kezdeményezheti:

-         Az országos szervezet elnöksége.

-         A felügyelő bizottság.

-         A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség.

-         A megyei küldöttek egyharmada.

 

 A visszahívás kérdésében az elnököt megválasztó küldöttgyűlés legalább felének igenlő szavazata szükséges.

 

 

VI.

AZ ELNÖKHELYETTESEK

 

A szervezet elnökhelyettesei a küldöttgyűlés által az elnökség mandátumának idejére megválasztott vezető tisztségviselők.

 

Az elnökhelyettesek feladatát az elnökség ügyrendjében határozza meg.

 

Az elnökség döntése alapján az elnök akadályoztatása esetén helyettesítik őt.

Az elnökhelyettesek a megbízatásuk keretébe tartozó ügyekben eljárnak azzal a korlátozással, hogy a szervezetre vonatkozó állásfoglalást, kötelezettséget csak az elnökkel együtt, vagy annak jóváhagyásával vállalhatnak.

Az elnökhelyetteseket az elnökség felé rendszeres beszámoltatási és tájékoztatási kötelezettség terheli.

Feladatukat társadalmi megbízatásként látják el.

Ellátják mindazokat a feladatokat, amellyel az elnökség megbízza őket.

Észrevételeikkel, tanácsaikkal segítik az elnököt állásfoglalásai, döntései meghozatalában, előterjesztései elkészítésében.

 

 

VII.

 

AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKHELYETTES

 

Tevékenységét a hatályos jogszabályok, a Szövetség működését előíró szabályzók és közvetlenül a szervezet elnökének és elnökségének útmutatásai szerint végzi.

Az ügyvezető elnökhelyettes csak a ráruházott feladatokért felel és csak azokat köteles elvégezni.

Az ügyvezető elnökhelyettes jogai megegyeznek az alapszabályokban meghatározott tagokra vonatkozó jogokkal.

 

A jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben tevékenységére a munkavállalói szerződésben, és a munkaköri leírásban megfogalmazottak az irányadók.

 

 

VIII.

 

AZ ELNŐKSÉG TAGJAI

 

Az elnökség tagjait az elnökség felé a vállalt, és az elnökségtől kapott feladatok vonatkozásában rendszeres beszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli.

 

 

 

IX.

 

A MATASZ PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI RENDJE

 

A MATASZ pénzügyi és számviteli tevékenységét Könyvvizsgáló felügyelheti. A Könyvvizsgáló nem lehet a MATASZ tagja, különálló, szerződött könyvvizsgálót lehet igénybe venni.

A MATASZ könyvelését önálló, bejegyzett könyvelő végezheti, amellyel szerződéses kapcsolatot kell kialakítani. A MATASZ Területi Vezetősége a könyvelő írásba foglalt követelményrendszere szerint végzi a pénzügyi elszámolások bonyolítását, és az általa előirt időben teljesíti az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A MATASZ gazdálkodása során az előkészítő (kontírozó) könyvelést a MATASZ tagjai végezhetik, figyelemmel az 1997. évi CLVI Törvény (KHT) előírásaira és a könyvelő írásos utasításaira.

Az Alapszabály 4 §. 2. pont értelmében:

Költségtérítés a külföldi utakra akkor fizethető, ha a szövetségnek a küldöttgyűlés által, arra jóváhagyott pénzügyi keret áll a rendelkezésére, és addig amíg az fedezi.

 

 

X.

 

A választott Bizottságok működése

 

Az ellenőrző bizottságot a Közgyűlés (Küldöttgyűlés) választja és az Alapszabály keretei között maga határozza meg működési rendjét.

Az Országos Elnökség, a területi (helyi) vezetőség a tagságból egyéb szakmai bizottságot, vagy bizottságokat hozhat létre, hogy az adott területen a MATASZ működése ez által hatékonyabbá és sikeresebbé váljon.

 

 

XI.

 

A MATASZ Területi Szerveinek működése

 

A területi (megyei, fővárosi) szervezetek, és a helyi (települési, térségi) csoportok a helyi sajátosságoknak, és a folyamatos működés biztosításának szem előtt tartása mellett alakítják ki struktúrájukat, vezető szervüket, amelyet a területi szervezet (helyi csoport) elnöke terjeszt a területi szervezet (helyi csoport) taggyűlése elé, és azt a taggyűlés hagyja jóvá.

 

A területi (helyi) vezetőség olyan demokratikusan választott testület, melynek működését a megválasztott területi (helyi) Elnök irányítja. A területi (helyi) Elnök – figyelemmel a Küldöttgyűlés, és az Elnökség Határozataira - a választott tisztségviselőkkel, bizottsági vezetőkkel együtt, lehetőleg testületi döntések keretein belül, névre szólóan szabja meg a területi feladatokat.  A testületi döntésekről évente (november 30.-ig) összefoglalót kell készíteni, és azt az Országos Elnökséghez kell eljuttatni, az üléseken készült jegyzőkönyvek másolataival együtt. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a mindenkor aktuális létszámadatokat, és az aktuális, a MATASZ-t érintő helyi eseményekről, rendezvényekről szóló beszámolókat, illetve munkatervüket. Az összefoglalók nyilvántartását és értékelését az elnökség végzi.

 

 

A MATASZ Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a Szövetség küldöttgyűlése 2007. február 28-án elfogadott. A szükséges módosításokkal egységbefoglaltan a 2009. február 28.-án magtartott Küldöttgyűlés fogadta el.

 

 

A dokumentum teteje