KARAKTER:
Ölebként tartják, holott igen tanulékony, igazi terrier temperamentummal rendelkező kiskutya. Intelligenciája,
kedvessége, ragaszkodása, hűsége és bátorsága átlagon felüli, némelyik meg igazi mókamester. Egyesek
bizony kellemetlenül meglepődhetnek, ha elkövetik azt a hibát, hogy alábecsülik a mexikói törpe
képességeit. a Chihuahua ugyanis, mint minden terrier könyörtelen vadász. Gazdájának ezt tudnia
kell és ezért az utcán inkább pórázon kell vezetni, hogy időben közbe lehessen lépni, ha támad.
Ezt a fajtát csak lakásban lehet tartani, de télen a
legnagyobb hidegbe is ki lehet vinni. Idegenekkel szemben bizalmatlan. Egyedülálló,
magányos emberek ideális társa, de családi kutyaként
is megállja a helyét. Rendkívül éber, kitûnõ
"házõrzõ", hangereje méretét meghazudtolja.
Ha valami miatt meg kell fenyíteni, akkor úgy meg tud sértõdni,
hogy a gazdának kell kiengesztelni õt, képes akár
két napig is duzzogni. Ennek ellenére egy imádnivaló
kicsi kutya. Ennek az önfejû kutyának a nevelése
nem valami egyszerû. De mivel ragaszkodó és intelligens, mégsem
olyan nehéz együttélni vele. Két alapvetõ dolgot
nem szabad a gazdájának elfeledni. Hagyjuk, hogy már kölyökkortól
kezdve saját maga szerezzen tapasztalatot a világról. A következetesség!
Az igen mindig legyen igen, a nem igazi nem, még akkor is, ha az apróság
ellenszegül. Egy jólnevelt chihuahuával bárhol megjelenhet
az ember, bárhová magával viheti, hiszen kis termete miatt
befér akárhová. Mivel nem csavargó típus, hûséges
és ragaszkodó kísérõje gazdájának.TENYÉSZTÉS:
Tenyésztésével a kutyatenyésztõk mindazon
alsó határokat elérték ami még életképes.
A Chihuahua egy igazi kutya, temperamentumos, aranyos, élénk, bátor
és kiegyensúlyott, de nem gyerekjáték! A chihuahua
tenyésztése nagyon nehéz. Apró termete és a
magzatok viszonylag nagy mérete miatt az ellés nagyos sokszor igényel
orvosi segítséget. Sajnos a császározás nagyon
gyakori és ez is, mint minden altatással járó mûtét
nagyon kockázatos, pláne az ilyen kistestûnél, sokkal
könnyebb túlaltatni, mint egy nagyobb testû kutyát. Sajnos
a kölykök is, a túlaltatás miatt gyakran sohasem ébrednek
fel. Ezek a halálesetek nagyon megviselik a gazdákat, ezért
nagyon jó lenne, ha a tenyésztésre szánt szuka elérné
a minimum 2 kg-os súlyt, mert minél nagyobb egy szuka, annál
kockázatmentesebb az ellés. Persze ez nem jelenti azt, hogy a közel
3 kg-os szuka már 100%-ra meg tud elleni, bármikor közbejöhet
egy nem várt elakadás és a 3 megszületett kölyök
után a negyediket már csak mûtéttel lehet világra
segíteni. KÖLYÖKNEVELÉS: A kölyköt
nem lehet egész napra egyedül hagyni! Ha nem tudják legalább
három hónapos koráig megoldani, hogy 3 óránál
tovább ne maradjon egyedül (de felnõtt korában sem szeret
egyedül lenni), akkor inkább várjanak a kölyökvásárlással
addig, amíg ez megoldható lesz. Eleinte naponta legalább
5x , azután fokozatosan hozzá lehet szoktatni a ritkább etetésekre.
Legjobb, ha a szárazeledel természetesen a vízzel együtt
állandóan elõtte van. Sajnos többször elõfordult
már (más kistestû fajtánál is), hogy nem evett
idõben a kiskutya és ezért annyira leesett a vércukorszintje,
hogy keserves kínok közepette elpusztult. Sajnos az állatorvosok
egy része sem ismeri fel, hogy mi a baj. Ha azt tapasztalják, hogy
a kölyök kedvetlen, sokat alszik, bizonytalanul jár, akkor szinte
mindig ugyanaz a diagnózis, nem evett idõben. Ha ilyet tapasztalnak,
azonnal egy teáskanálnyi szõlõcukrot, ha nincs, akkor
por, vagy kristálycukrot fel kell oldani egy nagyon kevés vízzel
és azt -legjobb fecskendõvel- megitatni vele. A tömény
cukoroldat itatása életmentõ, egy óra múlva
kutya baja sem lesz! Ha ez elõfordulna, akkor még fokozottabban
oda kell figyelni az etetési idõ betartására, vagy
sûrítésére. ÉS VÉGÜL: Szerencsére
és egyben sajnos is, a chihuahua rendkívül népszerû,
a világ toplistájának tíz legnépszerûbb
kutyája közé tartozik. Vidéken a megüresedett ólakba
-többek között- chihuahuák kerültek, ezek szaporításával
próbálják az emberek fenntartani magukat. Csak annyit tudnak
errõl a fajtáról, hogy eladható, ezért tudatlanul
összevásárolnak mindenféle törzskönyvvel rendelkezõ
minõsíthetetlen egyedet. Elletik a genetikailag hibás, tenyésztésre
alkalmatlanokat is. Az ilyen helyekrõl származó kölyköt,
mindennek kinéznek, csak chihuahuának nem, ráadásul
genetikai hibákat is hordoznak, ha õk maguknál nem is jön
elõ, de sajnos az utódaik nagy százalékban hibásan
jönnek a világra. A kutyatenyésztésben is igaz az a
mondás, hogy heted íziglen visszaütnek az õsökre
a leszármazottak. A jóhiszemû új gazdik sajnos sokszor
a kölyök féléves kora után döbbennek rá,
hogy beteg kiskutyát vásároltak. A kedvenc fájdalmát
látni, ráadásul a tetemes orvosi költség és
a jogi herce-hurca kitudja készíteni az embert. Az egymástól
vásárolt, ilyen felelõtlenül "tenyésztett"
példányok miatt nagyon gyenge a hazai állomány, de
a lelkiismeretes tenyésztõk munkájának köszönhetõen
már látszanak a javulás jelei. A szõrzet ápolása
Minden fajtának csak rá jellemzõ hosszúságú
és vastagságú szõrökbõl álló
bundája van. Az egyes fajtákon belül azonban - a tartási
körülményektõl függõen - némelyik egyed
szõrzetének minõsége eltérõ lehet. Így
például a rövidszõrû boxer, ha szabadban tartják,
hosszabb szõrzetet növeszt, mint a lakásban. A csau-csau lakásban
elveszti pelyhes szõrszálait, a fedõszõrök megrövidülnek
és fejletlenek maradnak. A kutya szõrzete voltaképpen
háromféle szõrbõl áll. A koronaszõr
nagy tömegben található a nyakon, a hátgerincen, a combokon
és kisebb mértékben a mellkas oldalán. Ez a leghosszabb,
a legvastagabb, és velõállománya is van. A durva szõrzetû
fajtákon nagyon sok a koronaszõr: az egész szõrzetbõl
jelentõsen kiemelkedõ koronaszõrvégek minden irányból
kiálló tüskék benyomását keltik. Ezért
az ilyen szõrzetû fajtákat szálkásszõrûnek
vagy drótszõrûnek nevezik (drótszõrû foxterrier,
szálkásszõrû tacskó stb.). A rövidszõrû
fajtákon a koronaszõr rendszerint hiányzik vagy keskeny sávban
a nyak felsõ része és a hát mentén található.
A fedõszõr rövidebb a koronaszõrnél,
az egész testen szórtan helyezkedik el, és általában
vékonyabb. A szõrszálaknak velõállománya
van. A fedõszõr az egész testen található.
A pehelyszõr a legrövidebb és a legvékonyabb,
általában hullámos, és nincs velõállománya.
A korona- és a fedõszõrzet alatt a vékony és
sûrûn elhelyezkedõ pehelyszõrök õrzik meg
a szervezet belsõ melegét, hidegben védenek a megfázástól.
Egyes fajtákon, sõt ugyanazon fajtán belül is - a tartási
körülményektõl és a külsõ környezettõl
függõen - egyik vagy másik szõrtípus intenzívebben
növekszik vagy éppen fordítva, megfogyatkozik vagy teljesen
eltûnik. A szõr különleges fajtája az úgynevezett
tapintószõr. Hosszúsága és vastagsága
révéri jelentõsen kiemelkedik a szõrzetbõl.
A tapintószõrök a fejen találhatók, nyalábot
alkotnak a szemek fölött, a felsõ ajkon és az állon.
|
|