Vissza a lemezajánlókhoz

SACRAMENT
Testimony Of Apocalypse
1990 R.E.X. / 2005 Retroactive Records

Ahogy a nyolcvanas évek második felében a thrash-mozgalom kezdett csúcsára érni, egyre-másra tűntek fel a keresztény thrash-bandák is. Vengeance, Martyr (később Betrayal), Believer, Detritus, Seventh Angel, Living Sacrifice, és a többiek. Ebbe a névsorba illeszkedik a Sacrament is, amely először a '89-es 'Presumed Dead' demóval hallatott magáról, majd a következő évben jött az első nagylemez, a 'Testimony Of Apocalypse'.
A Retroactive Records jóvoltából most, 2005 elején egyszerre juthatunk hozzá mindkét kiadványhoz egy limitált, 1000-es példányszámú sorozat keretében. Ugyan a borító 'dupla CD'-ről beszél, valójában a teljes anyag egy lemezen kapott helyet. Kapunk viszont eredeti borítókat, zenekari fotót, és a nagylemezhez dalszövegeket is. Sőt, a demón hallható, és leporolva a második albumra, a 'Haunts Of Violence'-re is felkerült 'Separate From Iniquity' szövege is fellelhető a borítón. Ha már itt tartunk, a demo hét száma közül kettő, a 'Conquer Death' és az 'Absence Of Fear' került rá a 'Testimony'-ra, míg a már említett 'Separate From Iniquity' mellett még egy nóta, a 'Presumed Dead' tűnt ismerősnek a 'Haunts'-ról. Utóbbi némi változáson átesve, 'Carry The Corpse' címmel kapta meg azt a bánásmódot, amelyet a maradék három dal is megérdemelt volna minősége alapján. Nagy kár, hogy azokat nem vették fel újra, még szerencse, hogy legalább a demo megjelent újra, CD-n.
Egyébként a Sacrament technikás thrash-t játszott, hasonlót a vele azonos kiadónál lévő Believer zenéjéhez. Különösen tetszik az első albumon és a demón hallható énekes, Mike Torone hangja, amely leginkább Edwin Ogenio-éra, a holland Decision D énekesére emlékeztet, bár ezzel lehet, hogy nem sok embernek segítettem. A lényeg, hogy Mike változatosan, dinamikusan 'énekel', sokat hozzátesz a Sacrament karakteréhez, hiányoltam is a 'Haunts'-ról. Úgy tudom egyébként, megviselte a hangszálait a pályafutása, ezért is kellett távoznia a zenekarból. Rajta kívül a szólógitáros Mike Didonato játéka köti le leginkább a figyelmemet, őt hallgatni is egy élmény. Sajnos a hangzás nem a legjobb, talán ezért is nem futott be akkora karriert a banda, mint mondjuk a Roadrunnernél kikötött Believer.
Azonban az aránylag gyengébb megszólalás ellenére is igazi gyöngyszem a 'Testimony Of Apocalypse', úgyhogy akinek nincs meg, de szereti a jófajta régi thrash metalt, jól fog járni az albummal. Akinek meg megvan, az a demo miatt gondolkodjon el a lemez beszerzésén. De ne sokáig, az ezer példány hamar elfogy!

--kristóf--