Vissza a lemezajánlókhoz

THE SHOWDOWN
A Chorus Of Obliteration
2004 Mono Vs Stereo

A Mono Vs Stereo egy kis amerikai kiadó, amit a The Evan Anthem nevű banda révén ismertem meg - a banda bemutatkozó lemezét, a 'Prologue'-ot ugyanis a fenti kiadó jelentette meg. A kiadóval tehát csupa kellemes élményem volt, még ha nem is kifejezetten sok, hogy úgy mondjam. (Ha valakinek segít az eligazodásban: a Mono Vs Stereo nevéhez fűződik egy bakelit kislemez a Relient K-től is.)
Mostantól kereken kétszer annyi kellemes élményem kapcsolódik a kiadóhoz, hiszen itt az 'A Chorus Of Obliteration' a The Showdown-tól, a 2004-es év egyik legörömtelibb zenei meglepetése a számomra egy meglehetősen fiatalnak látszó, ám igen ígéretes gárdától. A csapat nem bízta a véletlenre a dolgokat: amellett, hogy elég erős anyagot írogatott össze, valahogy elintézte, hogy lemezének producere Bruce Fitzhugh, a Living Sacrifice legendás gitáros/énekese legyen. Zao, Embodyment, Eso-Charis, FewLeftStanding - látszólag ugyan eltértem a tárgytól, ám valójában szó sincs róla: a fent említett bandáknak közös jellemzője, hogy Bruce volt karrierjük talán legfontosabb albumának producere.
A The Showdown tehát a körülményekre igazán nem panaszkodhatott, mint ahogy én sem a végeredményre: az 'A Chorus Of Obliteration' jó kis modern metal album, ami ügyesen ötvözi egybe a klasszikus heavy és egyéb metal, a hardcore, és a rock 'n' roll hatásait. Az énekes David Bunton abszolút elemében van: énekel, hörög, károg, ordít - mégpedig nem is rosszul -, ahogy a zene diktálja. A zene sem éppen egysíkú persze, mint az előbb említettem, többféle generáció kedvelői találhatnak kedvükre való témákat az albumon.
A lemez szövegei a - nem mellesleg szépen kidolgozott - borítóból kikövetkeztethetően háborús, harcias témákkal foglalkoznak leginkább, nagyrészt a bibliai Ószövetség történeteire építve. Azt kell mondjam, jól illenek a muzsikához, amely intenzitásából igazából csak a záró 'Laid To Rest' nyugodtabb pillanataiban veszít, de akkor is csak átmenetileg. Egyébként az 'A Proclamation Of Evil's Fate' elején 'igazi' csatazajokat (lovak nyerítése és dobogása, kardok suhogása, artikulálatlan emberi hangok) is hallhatunk, csak hogy jobban beleélhessük magunkat a mondanivalóba.
Bruce Fitzhugh most se nyúlt mellé, azt hiszem, a The Showdown-ról hallani fogunk még. Annak mindenesetre örülök, hogy már hallhattam róla, illetve nemcsak róla, de hallhattam magát a zenekart is. Csak ne úgy folytassák, mint pl. az Eso-Charis tette (amely ugyebár az első nagylemez után többet nem adott ki)...

--kristóf--