borító

1.

Live In Fame That Died In Virtue's Cause

2.

Hysterical Chanting In Tongues
Lo-Fi    Hi-Fi

3.

Man Is A Social Animal
Lo-Fi    Hi-Fi

4.

The Knife Configuration

5.

Burning Ink And Brushes
Lo-Fi    Hi-Fi

6.

Eleven Lies Lead To My Glass Heart

Vissza a lemezajánlókhoz

SILENCE THE EPILOGUE
Bloodstain Pattern Analysis
2003 Strike First Records

A Silence The Epilogue nevű fiatal metalcore-csapat forgószélszerű gyorsasággal robbant be az életembe. A Facedown Records hírei között olvastam róla először, majd letöltöttem a zenekar bemutatkozó EP-jének nyitódalát, a könnyen megjegyezhető című 'Live In Fame That Died In Virtue's Cause'-t. Meghallgattam, és azon vettem észre magam, hogy a dal megfogott, ellentétben sok más feltörekvő banda szerzeményeivel. Olyannyira megragadott a nóta, hogy alig győztem kivárni az EP december 12.-i félhivatalos megjelenését, majd megérkezését a hosszú postai úton a távoli Kaliforniából. (Decemberben még csak a kiadótól lehetett online megrendelni, a hivatalos piacra kerülési dátum 2004. január 20.)
A lényeg, hogy megérkezett a korong, rajta a már említett 'Live In Fame'-mel és még öt másik nótával. Érdekes módon nem tartottam attól, hogy esetleg befürödhetek a lemezzel, annyira biztos voltam abban, hogy az általam még nem ismert öt dal is nagyon jó lesz. És úgy is lett: ha lehet mondani, a 'Live In Fame' még a visszafogottabb számok közé sorolható az olyan alkotások tükrében, amilyen a 'Hysterical Chanting' vagy a 'Man Is A Social Animal'. A Zao nevével fémjelzett brutális amcsi metalcore eme ambiciózus képviselőjének tagjai tudják, hogyan kell kezelni hangszerüket, és azt is, hogyan kell megírni és összerakni a nótákat. A dallamos énektémák is jók, a narcissusos John Pope-ra emlékeztető énekhang is jó. A barátságos számcímek hasonlóan költői szövegeket takarnak, ami szintén nem rossz teljesítmény egy elsőlemezes bandától. A hangzásról Barry Poynter gondoskodott hagyományaihoz hűen, ami egyfelől jó, hiszen a neve garancia a minőségre, másfelől viszont a jó, de már unalomig ismert hangzásvilágot produkálta ismét. No de annyi baj legyen. Innentől már csak egyetlen dolgot lehetne elrontani, az pedig a borító. De ne ijedjünk meg, ezen a téren is remekművel van dolgunk, legalábbis ha azt vesszük, hogy egy (még?) nevenincs együttes (szerintem csak idő kérdése, és a helyzet változni fog) bemutatkozó EP-jéről van szó egy kis kiadónál.
A 2004-es év egyik felfedezettje lehet a Silence The Epilogue, ha a folytatást is hasonlóan komolyan veszi. Jóllehet még csak egy EP van a csapat mögött, érdemes odafigyelni rá, mint ahogy érdemes venni a fáradságot, hogy beszerezzük a 'Bloodstain Pattern Analysis'-t - megéri az utánajárást.


--kristóf--

www
www.silencetheepilogue.com

Diszkográfia

2003 Bloodstain Pattern Analysis


Szereposztás

William Green - ének

Nick Caldwell - gitár

Robert R. Geren III - gitár

Kyle C - basszusgitár

Zenas Worthington - dob


Érdekességképpen
A borító a Coalesce-es Sean Ingram munkája.