Vissza a lemezajánlókhoz

SIXPENCE NONE THE RICHER
The Fatherless And The Widow
1994 R.E.X. Music

A Sixpence bemutatkozó lemezét, a 'Fatherless And The Widow'-t viszonylag későn, jópár évvel a megjelenése után ismertem csak meg, amikor már rongyosra hallgattam a második és harmadik albumot, a 'This Beautiful Mess'-t és a 'Sixpence None The Richer'-t is.
Így persze rögtön feltűnt a dobos Dale Baker hiánya, akinek játékát annyira kedvelem, és az, hogy noha a zene már itt is eltéveszthetetlenül 'sixpence-es', a dalok jóval könnyedebbek, mint az általam korábban megismert két lemezen - egyrészt a 'This Beautiful Mess' jóval karcosabb, másrészt a 'Sixpence None The Richer' jóval művészibb, elgondolkozóbb. Na ezzel nem azt akartam mondani, hogy a debütalbum felszínes vacak volna, merthogy egyáltalán nem az. Ha káromkodni akarnék, azt mondanám, 'alternatív' zene, de az a sok mocsok, ami erre a szóra tapadt az évek során, visszatart a használatától. Egyébként azért is különösen kedves számomra a lemez, mert rajta van a Sixpence egyik valaha volt legjobb dala, a 'Trust', illetve ami még annál is jobb, a 'Trust (Reprise)', ami a 'Trust' zongorával és vonósokkal, ill. 'dobtalanítva' előadott verziója. Ha ez nem szép zene, akkor semmi. Hogy visszatérjek egy korábbi megjegyzésemre, ill. hogy azt kiegészítsem: Chriss Dodds nem dobol rosszul, de játéka nem képezi integráns részét a hangzásnak, csak session-zenészként vesz részt a produkcióban.
A 'Fatherless And The Widow' már előrevetíti a későbbi albumok nagyszerűségét, a Sixpence bemutatkozása ugyancsak ígéretesre sikerült még úgy is, hogy ekkor még nem állt igazi csapat Matt Slocum rendelkezésére.

--kristóf--