1. |
Seaquake |
|
2. |
Rusty Machine |
|
3. |
The First Mile |
|
4. |
The Second Mile |
|
5. |
Victory Act |
|
6. |
Without Truces |
|
7. |
Vital Blood |
|
8. |
Love In Vain |
|
9. |
Friendly Hand |
|
10. |
Dance Of The Seeds |
|
11. |
Every Pain II |
|
12. |
Inside Of The Eyes |
|
13. |
Faith In The Arena |
|
|
STAUROS
Seaquake
2000 Gospel Records
A Stauros egy brazil prog-metal banda, amelynek létezéséről először egy
hírlevélből értesültem évekkel ezelőtt. Akkoriban még más volt a zenekar
felállása, és némileg a stílusa is. Mire a 'Seaquake' megjelent, új frontember
érkezett a gárdához, aki elődjével ellentétben nem 'brazilul', hanem angolul
énekelt.
Változott azonban a zene is valamelyest, a 'Seaquake' mintha már keményebb
és progresszívebb is lenne. Tény, hogy a keményedéshez Cesar is hozzájárul,
sajátos, kissé 'szorulásos' énekstílusa új színt hozott a Stauros palettájára.
Egyébként érdekes megfigyelni, milyen szépen is tud énekelni, amikor akar -
főként a halkabb részeknél -, hiszen amikor kiereszti a hangját, akkor hajlamos
olyasmiket produkálni, amikhez először hozzá kellett szoknom. Egy dolog viszont
biztos, hogy nem változott: a gitárszólók továbbra is nagyon élvezetesek, jó,
hogy nincs belőlük kevesebb. A ritmusgitárokkal sincs gond, feszes, nemritkán a
ritmusra (is) épülő játékuk igen jellemző a Stauros-nak erre a korszakára. A
'Seaquake' mellesleg tipikusan olyan album, amit érdemes többször alaposan
áthallgatni, mielőtt az ember véleményt mondana róla; nekem is egyre jobban
tetszett, amint egyre jobban megismertem, szóval nem egy felszínes produkció.
Vannak viszont kimondottan fogós, azonnal ható témák is a lemezen, hogy azért
az első hallgatások se legyenek teljesen unalmasak és fárasztóak. A hangulatok
is váltakoznak a lemezen, az egészen súlyos, szigorú részektől a felszabadult,
vagy éppen lírai megoldásokig sok mindennel találkozhat a CD hallgatója. A
szövegek a kiadó nevéből következően evangelizáló jellegűek, Brazíliában nagy
mozgalma van az ilyen zenének. A Stauros viszont magasan kiemelkedik - vagyis
csak emelkedett, mivel nemrég feloszlott - az átlagos brazil white metal bandák
közül, még ha szövegeiben ugyanúgy fellelhetőek is a nyelvi hiányosságok, mint
másoknál. Ja, és el ne felejtsem, az album meglepően jól szól, ami miatt
szintén elismerés illeti a társulatot.
Sajnos itthon nem valami egyszerű hozzájutni a Stauros lemezeihez, pedig
szerintem érdemes esélyt adni a bandának, mivel van egyénisége a zenéjének, és
a színvonal is simán megüti sok európai és amerikai nagykiadós bandáét.
--kristóf--
|
| www |
| www.stauros.com.br |
|
| Diszkográfia |
|
1995 Vento Forte
1998 O Sentido da Vida
2000 Seaquake
2001 Adrift
2002 Marcas de um Tempo
|
|
| Szereposztás |
|
Venancio Domingos Neto - basszusgitár
Renato Salles Lucindo - gitár
Alessandro A Lucindo - gitár, vokál
Carlos Cesar Oliveira - ének
Alessandro Werner - dob
|
|
| Érdekességképpen
|
|
Volt olyan brazil zenekar, amely a Stauros hatására a Seaquake nevet
választotta magának.
|
|