Vissza a lemezajánlókhoz

STILL REMAINS
If Love Was Born To Die
2004 Benchmark Records

Arra már nem emlékszem, hogy hogyan is figyeltem fel a Still Remains nevű társulatra, arra viszont igen, hogy miután letöltöttem két számot tőle, nagyon megkedveltem, így aztán be is szereztem bemutatkozó EP-jét, az 'If Love Was Born To Die'-t.
A Still Remains is egyfajta dallamos metalcore-t játszik, amivel ma legalábbis nincs egyedül, ám van valami, ami megkülönbözteti a zenekart a nagy többségtől, ez pedig a billentyűk használata. Nyilván ebben sem egyedülálló, hiszen pl. az Underoath-tól és a Bleeding Through-tól is hallhattunk ilyesmit, ám a Still Remains egyik fenti bandával sem téveszthető össze. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a csapat zenéjének van karaktere, egyedi arculata, amihez nagyban hozzájárul a már említett billentyűk ügyes alkalmazása. Nem standard akkordozás, nem is elektronikus hangminták jellemzik a szintiket, annál inkább a hatásos, kreatív megoldások. A többi hangszerrel sincs probléma persze, mégis igazából a billentyű volt az, ami először megfogott a bandában. Az ének is egyre jobban tetszik, a szenvedélyes, változatos előadásmód is sokat dob a produkción, igaz, a dallamos témáknál rezeg a léc (bár ez sok ilyen jellegű együttesre jellemzőnek mondható). A hangzás nem 'nagykiadós', de nincs gond vele, kellemesen hallgatható. Kedvenc számaim: 'Recovery', ill. 'I Can Revive Him With My Own Hands', de a többi három (ill. négy, a rejtett outrót is számítva) is jó.
A Still Remains bemutatkozása olyan jól sikerült, hogy az első nagylemezt már a Roadrunner fogja kiadni, mégpedig hamarosan, úgyhogy lehet melegíteni.

--kristóf--