Dobrik István: Miskolc képzőművészete 1918-1948

JEGYZETEK

(01) Néhány korszakos jelentőségű életműnek ezekre az évekre eső végleges lezáródása ugyan csak határt jelöl. 1917-ben hal meg Ferenczy Károly, 1918-ban Hollósy Simon és Fémes Beck Vilmos, 1919-ben Csontváry Kosztka Tivadar, Nagy Balogh János és Mednyánszky László, 1920-ban Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula és Lajta Béla. Magyar művészet 1890-1919 Szerk.: Németh Lajos Akadémiai Kiadó Bp. 1981 16 p.

(02) Kassák, Bortnyik, Péri, Máttis Teutsch, Nemes Lampérth, Bernáth, Ferenczy Béni, Kádár Béla és Scheiber Hugó

(03) U.o.37 p

(04) Ezek közül is jelentősebbek: az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége (1932), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat, a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete (1926), a Szinyei Merse Pál Társaság (1920), a Benczúr Társaág (1921),a Paál László Társaság (1921),  a KUT- Képzőművészek Új Társasága (1924), az UME Új Művészek Egyesülete (1925), a  Munkácsy Céh (1928), a Lechner Ödön Társaság  (1928), Magyar Képírók Egyesülete (1933).

(05) U.o. 49 p.

(6) Magyar városok monográfiája Miskolc és Borsod-Gömör –Kishont megyebeli községek

Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor A magyar városok monográfiája Kiadóhivatala Bp.1929 258 p.

(7)Goda Gertrud: A miskolci képzőművészet múltja. Miskolc története IV/2.1848-1918-ig Szerk.: Dobrossy István és Veres László Miskolc 2003. 1027 p.

(8)”A város lakóinak jelentős része zsidó volt, s ez a zsidóság jogosan szembe állt a Lévayt idealizáló magatartással.” Végvári Lajos: A miskolci képzőművészet története a 20. század első felében. Miskolc a Millecentenárium évében 2. Szerk.: Dobrossy István BAZ Megyei Levéltár 1997. 169 p.

(9) Létrejöttével először 1929-ben Zsedényi Béla foglalkozik, majd ugyanezt ismétli és erősíti meg Zirc Péter 1971-ben megjelent tanulmánya. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája Miskolc 1929. Magyar Jövő Kiadó. 134-139 p.; Zirc Péter: Miskolc művelődéstörténete a Reggeli Hírlap tükrében. Miskolc, 1971. Borsod_Miskolci Füzetek 8.

(10) Berecz József: A miskolci művésztelep kezdeti korszaka új megvilágításban

Kézirat. 1-21 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

(11)A miskolci vízgyógyintézetet és szanatóriumot 1904-ben hozták létre. Ez dr. Egri Miksa nevéhez fűződik, aki magánszanatóriumként alapította az intézetet.

Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig. Miskolc a Millecentenárium évében 2. Szerk.: Dobrossy István BAZ Megyei Levéltár 1997. 100 o.

(12) Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929. Magyar jövő kiadó.

 „A miskolci piktúra és a művésztelep” fejezet.

(13) Magyar művészet 1890-1919 Szerk.: Németh Lajos Akadémiai Kiadó Bp. 1985. 86 o.

(14) Berecz József: A miskolci művésztelep kezdeti korszaka új megvilágításban

Kézirat. 4 p. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

(15) Komán Andorné sz.: Balogh Luca visszaemlékezése Balogh Bertalanra

1988-1989..Kézirat-duplum 20 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

(16) Berecz József: A miskolci művésztelep kezdeti korszaka új megvilágításban

Kézirat. 4 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

(17) u.o. 4 o.

(18) u.o. 5-6 o.

(19) Magyar városok monográfiája. Miskolc és Borsod-Gömör –Kishont megyebeli községek

Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor. A magyar városok monográfiája Kiadóhivatala Bp.1929. 260 o.

(20) Magyar művészet 1890-1919 Szerk.: Németh Lajos Akadémiai Kiadó Bp. 1985. 80 o.

(21) u.o.  86 o.

(22) Benkhard Ágostonné visszaemlékezései. Id.: Berecz József: A miskolci művésztelep kezdeti korszaka új megvilágításban. Kézirat. 11 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

(23) Magyar városok monográfiája.Miskolc és Borsod-Gömör –Kishont megyebeli községek

Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor. A magyar városok monográfiája Kiadóhivatala Bp.1929. 259 o.

(24) Benkhard Ágostonné visszaemlékezései. Id.: Berecz József: A miskolci művésztelep kezdeti korszaka új megvilágításban. Kézirat. 7-18 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

 (25) Magyar művészet 1890-1919. Szerk.: Németh Lajos. Akadémiai Kiadó Bp. 1981. 87 o.

(26) Végvári Lajos: A miskolci művésztelep. Kézirat. 1-6 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára 3 o.

(27) Az egyesület képzőművészeti osztályának elnöke dr. Tarnay Gyula, titkára: Bartus Ödön

Miskolc és Borsod-Gömör –Kishont megyebeli községek. Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor. A magyar városok monográfiája Kiadóhivatala Bp.1929 297 o.

(28) A társaság tagjai voltak többek között: Barzó Ede, Benkhard Ágost (elnök), özv. Bizony Ákosné, Burány Nándor, Döbröczöni Kálmán, Dudosits Jenő, Friml (Fónyi) Géza, Hámor Ilona, Hollaender Béláné, Meilinger Dezső, Palóczai Horváth Margit, Say Géza, Sárkány Lóránd, Szabó Ferenc, Szeiler Károly.

Első kiállításukat 1928-ban rendezik meg, melyet ünnepélyes keretek között Hodobay dr. polgármester nyit meg.

(29) Zsadányi Guidó: A megye képzőművészetének helyzete, képtárai és képzőművészeti irodalma. HOM Közlemények 5. (1963) 39o.

A múzeum gyűjteménygyarapításáról is fontos adalékok találhatók egy másik tanulmányában.

Zsadányi Guidó: A miskolci múzeum képtára HOM Közlemények 7. 1966. 49-55 o.

(30) Tóth Pál: Újságírók, képszerkesztők, művészek. (Adalékok Miskolc két világháború közötti művelődéstörténetéhez) HOM Közlemények 10. (1972) 89-95 o.

(31) A kiállítás megrendezésére Miskolcon  június 6-16. között került sor. Szeged, Hódmezővásárhely, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc szobrász-, festő,- és iparművészei állítanak ki. A Lévay Egyesületet a Képzőművészeti Szakosztályának tagjai: Balogh József, Bartus Ödön, Kiss Lajos, Madáchy István, Nyitray Dániel, Petrányi Miklós,  Szontágh Tibor  és a meghívottak: K. Haller Stefánia, Hradik Alajos és Vilmos, Jelenffy Lajos, Kolár Nándorné, P.Ertl Lívia, Kmetty János és Sassy Attila képviselték. A Miskolci Művészek Társaságát pedig a (28) jegyzetben már felsorolt művészek.

Magyar Jövő 1929 11. évf. 121. 4 o. valamint Művésztelepek. Miskolc. Magyar művészet 1890-1919.Szerk.: Németh Lajos Akadémiai Kiadó Bp. 1985.87 o.

(32) A Kereskedő és Gazdák Köre a város egyik legjelentősebb társadalmi egyesülete. 1912-ben Bloch és Stimm építészek tervei szerint épült székháza a Deák Ferenc utcában (mai Déryné utcában) a század második felében 1967-től a Miskolci Galériának ad otthont. Ma a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza. „A Gazdakör a festőművészetnek és elsősorban a miskolci festőtelepnek hivatott mecénása, a termek falain a miskolci festőiskola terméséből gazdag galéria hirdeti a Kör áldozatkészségét, és jelentékeny ösztöndíjjal támogat művésznövendékeket.”

Miskolc és Borsod-Gömör –Kishont megyebeli községek

Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor. A magyar városok monográfiája Kiadóhivatala Bp.1929. 264-267, 325 o. továbbá a Miskolc Városi Könyvtár Lévay Tudományos Könyvtárának Adatbázisa (CD).

(33)A városba érkező művészeknek egyik patrónusa a „Miskolc bölcsének” nevezett híres jogász, kamarai elnök és országgyűlési képviselő Bizony Ákos és családja. Felesége, Hosszúfalusy Róza (1848-1932) maga is amatőr festőnő. Műtermében dolgozik első éveiben a háburú után Miskolcra költözött Meilinger Dezső (1892-1960), majd később évekig Kemenszky Árpád (1870-1945).

(34) Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő,- és grafikusművészekről. Seregélyi György. Szeged 1988.

Kiss Lajos (1864-1945) 312 o., Balogh József (1874-1951) 37 o., Szontágh Tibor (1873-1930) 602 o., Kun József (1879-1946)-, Bartus Ödön (1888-1950) 49 o, Nyitray Dániel (1890-1971)-, Meilinger Dezső (1892-1960) 403 o.,Döbröczöni Kálmán (1899-1966) 140 o., Imreh Zsigmond (1900-1965) 261o.

Kmetty János (1883-1975) 316 o., Gimes Lajos (1886-1945) 203 o., Sassy Attila (1880-1967) 537 o., Kóris Kálmán (1878-1967) 332 o., Hídvégi Géza (1874-1928) 244 o., Halász Hradil Elemér (1873-1948) 226 o. Choma József (1901-1969) 102 o. Kemenszky Árpád (1870-1945) 301 o., Palcsó Dezső ( 1887-1966) 460 o.,  Burány Nándor (1893-1965) 98 o.,Váry-Vojtovits Zoltán (1890-?) 652 o., Kucharikné Haller Stefánia 353 o., Lahner Emil 359 o., Ruttkay György (1898-1975) 527 o. Mokry Mészáros Dezső (1881-1970)417 o.

Benkhard Ágost (1882-1961) 61 o., Muhits Sándor (1882-1956) 425 o. Burghardt  Rezső (1884-1963) 98 o.

 (35) Rajztanárok többek között: Petrányi Miklós (M. Királyi Állami Fa-és fémipari Szakiskola), Kiss Lajos , Imreh Zsigmond  (Református Reálgimnázium később Lévay József Gimnázium), Szabó Ferenc (I.sz.Állami Polgári Fiúiskola), Szabó József (Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Tanítóképző Intézet), Szontagh Tibor (Királyi Római Katholikus Gimnázium később Fráter György Gimnázium )

(36) Csabai Kálmán (1915-1992) 1933-1938 között végezte tanulmányait Benkhard Ágost osztályán, aki mellett később tanársegéd lett. 1933-tól nyaranta Miskolcon dolgozott, 1939-től haláláig itt élt; Feledy Gyula (1928-) 1947-ben kezdte el művészeti Stúdiumait a Derkovits Kollégiumban. Kmetty János és Koffán Károly indították a pályán, majd a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Pór Bertalan és Hincz Gyula volta mesterei. 1949-től három évig ösztöndíjjal Krakkóban tanul, majd a Képzőművészeti Főiskolán litográfiai szakoktató. 1955óta él Miskolcon. Kunt Ernő (1920-1994) 1943-ban szerzett rajztanári diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendékeként. 1946-1960-ig Ózdon, majd utána haláláig Miskolcon él. Lukovszky László (1922-1981) a Képzőművészeti Főiskolát 1949-ben végezte el Pór Bertalan és Bencze László irányítása mellett. 1952-től haláláig a miskolci művésztelepen dolgozott. Mazsaroff Miklós (1929-200) 1947-ben kezdi művészeti tanulmányait, a Nagy Balogh Jánosról elnevezett népi kollégiumban. 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula, Berény Róbert, Pór Bertalan és Domanovszky Endre növendékeként. 1958-ban telepedik le Miskolcon, ahol haláláig él és dolgozik. Papp László (1922-) Imreh Zsigmond, majd Szervátius Jenő mellett kezd el képzőművészettel foglalkozni. A Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre növendéke volt. Mai napig Miskolcon él és dolgozik.. Seres János (1920-2005) 1939-1944-ig Rudnay Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1947-től haláláig Miskolcon élt és dolgozott. Szalay Lajos (1909-1995) Miskolcot felnevelő városának tekintette. A Képzőművészeti Főiskolán 1927-1935-ig tanult. 1946-tól Párizsban, Argentínában és New Yorkban élt. 56os sorozata miatt csak 1988-ban költözhet végleg haza Miskolcra, ahol haláláig él és dolgozik. Tóth Imre (1929-2004) Bencze László és Barcsay Jenő tanítványaként szerzett festődiplomát 1953-ban. Haláláig Miskolcon élt és dolgozott.

 

Irodalom

A magyarországi művészet története

Főszerk..: Aradi Nóra

Magyar művészet 1890-1919

Szerk.: Németh Lajos

Akadémiai Kiadó Bp. 1981

 

Művészeti Lexikon

Főszerk.: Zádor Anna és Genthon István

Akadémiai Kiadó Bp.

 

Magyar festők és grafikusok adattára.

Életrajzi lexikon az 1880-1988 között alkotó festő-és grafikusművészekről.

Seregélyi György

Szeged, 1988

 

Magyar városok monográfiája

Miskolc és Borsod - Gömör –Kishont megyebeli községek

Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor

A magyar városok monográfiája Kiadóhivatala Bp.1929

 

Miskolc története IV. 1.2

1848-1918-ig

Szerk.: Dobrossy István és Veres László

Miskolc 2003.

 

Miskolc a Millecentenárium évében I-II.

Szerk.: Dobrossy István

BAZ Megyei Levéltár 1997.

 

Miskolci portrék 1750-1950

A Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria kiállítása

Katalógus. Szerk.: Gyulai Éva Miskolc 2000.

 

Csorba Zoltán: Miskolc irodalmi, képzőművészeti és tudományos emlékei

Művészeti és Propaganda Iroda Miskolc, 1975

 

Száz éves a Képzőművészeti Főiskola 1871-1971

Szerk.: Végvári Lajos

A Képzőművészeti Főiskola kiadása Bp. 1972

 

Végvári Lajos: A miskolci művésztelep

Kézirat. 1-6 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

 

Végvári Lajos: Imreh Zsigmond

Borsodi kismonográfiák 13.

HOM Miskolc, 1981

 

Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső

Borsodi kismonográfiák 18.

HOM Miskolc, 1985

 

Goda Gertrud - Pirint Andrea: Döbröczöni Kálmán

Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1999.

 

Berecz József: Képzőművészet és művésztelep Miskolcon – a helyi sajtó tükrében

Kézirat. 1-8 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

 

Berecz József: A miskolci művésztelep kezdeti korszaka új megvilágításban

Kézirat. 1-21 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

 

Komán Andorné sz.: Balogh Luca visszaemlékezése Balogh Bertalanra

1988-1989.

Kézirat-duplum 1-24 o. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Adattára

Akadémiai Kiadó Bp.

 

 Zsadányi Guidó: A megye képzőművészetének helyzete, képtárai és képzőművészeti irodalma. HOM Közlemények 5. (1963)

 

Zsadányi Guido: A miskolci múzeum képtára

HOM Közlemények 7. (1966)

 

Tóth Pál: Újságírók, képszerkesztők, művészek.. ( Adalékok Miskolc két világháború közötti művelődéstörténetéhez) HOM Közl.10.(1972)

 

 

Végvári Lajos: Seres János

Borsodi kismonográfiák 32.

HOM Miskolc, 1989

 

Tasnádi Attila: Mazsaroff Miklós

Borsodi kismonográfiák 33.

HOM Miskolc, 1989

 

Láncz Sándor: Feledy Gyula

Mai Magyar Művészet sorozat

Képzőművészeti Kiadó Bp. 1983

 

Szoboszlai Lilla: „ Az út röges és verejtékes”

A miskolci Alkotóház története az alapítástól a válságokon keresztül a mai lehetőségekig

Új Holnap 50. évfolyam (új folyam) 2005/4

 

 

Vissza