A programban 3
megye- Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg
vesz részt, az összesen 41 települést összefogó Önkormányzati
társulás 2003-ban azért jött létre, hogy a településeknek megfelelő,
egészséges ivóvízellátás feltételei elérhetőek legyenek. A mintegy
6.5 milliárd forintos költségvetésű, 75%-ban az Európai Unió
Kohéziós Alapjából, 15%-ban a Magyar Állam által támogatott
ivóvízminőség-javító program részeként a vízművek rekonstrukcióját,
esetenként tisztább vízbázis feltárását, valamint a vízellátó
hálózat rekonstrukcióját és egyszeri tisztítását valósítják meg.
Ezzel a projekttel 108000 lakos számára lesz élhetőbb a környezete
és az élete.
A projekt keretein
belül 25 település vízmű rekonstrukciója, 115.19 km vezeték cseréje,
a rekonstrukcióval érintett ivóvízvezeték-hálózat szakaszokon közút,
tűzcsap beépítése és lakossági bekötés kiépítés, a teljes hálózat
egyszeri tisztításához szükséges aknák és mosatási helyek
megépítése, valamint a teljes, 636km települési vízhálózat egyszeri
tisztítása valósul meg, melynek teljes költsége 25583762 Eur, azaz
kb 6.5 milliárd forint (260Ft/EUR). A költségek 75%-a uniós forrás,
melyet a központi költségvetés 15%-al megtold és a fennálló részben
a Belügyminisztérium Önerő Alapjából további 3.68% hívható le, így
mindössze 6.32%-ot szükséges állniuk az önkormányzatoknak. Ami azt
jelenti, hogy 93.68%-ban EU-s és állami támogatásból valósulhat meg
a beruházás.
Az ivóvízellátó
hálózatok rekonstrukcióját jelentős részben ún. csőroppantásos
eljárással valósítják meg. Ennek során egy repesztő-vágó szerszámot
húznak át a meglévő csővezetéken. A szerszám összetöri a régi
vezetéket és annak darabjai sugár irányban a talajba kerülnek,
közben az új csővezeték, vagyis a KPE (kemény polietilén) cső
behúzásra kerül.
A másik alkalmazandó
eljárás az ún. kitakarás nélküli eljárás, melynek előnyei közzé
sorolható az, hogy nem szükséges a teljes vízhálózat kiásása. Így
lényegesen kisebb forgalomkorlátozással és gyorsabb munkavégzéssel
lehet számolni. Másik előny, hogy az újonnan behúzott, korszerű cső
nyomváltoztatás nélkül kerülhet be a helyére.
Egyes esetekben az
ún. kitakarásos eljárás is alkalmazásra kerül. Ilyen esetekben az új
műanyagvezeték az eredeti elbontását követően annak helyére, azonos
nyomvonalon és azonos magassági vonalvezetéssel kerül beépítésre.
Szintén kitakarásos
vezetéképítési eljárás az ún. melléfektetéssel történő
rekonstrukció. Ebben az esetben a régi vezetékhálózattal
párhuzamosan kerül kialakítása a munkagödör. A régi vezeték a
talajban marad.
Mezősasra
vonatkozóan ezek az eljárások és műveletek mintegy 120 millió Ft-ba
fognak kerülni, melyből nagyjából 6300000 Ft az önrésze az
önkormányzatnak és a többit pedig külső forrásból valósítanak meg.
Helyben többek között egy új tartalékkút kiásása is megvalósul (350m
mély), melynek 800l/perc lesz az áteresztőképessége és a jelenlegi
vízmű kiesése esetén átveszi annak feladatait. A jelenlegi vízmű
telep esetében pedig korszerű szűrőket szerelnek fel a mangán és a
vas kiszűrésére, mivel szerencsére arzént a helyi víz nem tartalmaz.
A munkálatok várhatóan 2010-ben fejeződnek majd be és a korszerű
csőhálózat kiépítése a Rákóczi utcára korlátozódik, melynek során
tűzcsapokat és tisztítóaknákat szerelnek fel a későbbi tisztítások
elvégzésének megkönnyítésére. Ennek kapcsán Bagdi János polgármester
úr elmondta, hogy a társulással kapcsolatban elszámolási problémái
vannak és bíznak abban, hogy meg tudnak egyezni majd a munkálatok
költségeire és elvégzésére vonatkozóan. Mint minden EU-ból származó
forrásnál itt is szükség lesz egy amortizációs alapra, melyet nem 5
éven belül kell elhelyezni az alapba, hanem 20 év alatt kerül a
vízdíjba beépítésre, ami az egy hónapra jutó összeget tekintve
lényegesen kisebb díj többletet takar.
Képek a munkálatokról



Csiki Zsolt
2009-07-07 |