Kínai Meztelen Kutya Szekció

A szín

A kínai meztelen kutyák színvilága gazdag. Minden szín és szinkombináció, beleértve a több vagy egyszínű kutyákat, pöttyösöket és háromszínűeket is elfogadott. Az árnyalatok az egész világostól a sötétig változhatnak.
A szőrszálak színét alapvetően két pigment típus, a sötét színváltozatokat (a feketét és a barnát) adó eumelanin, illetve a sárga (vörös) különféle árnyalatait biztosító fömelanin határozza meg. A kétféle pigment szőrszálon belüli elrendeződésének változásával és hígulásával alakulnak ki a világosabb színek.

B-lokusz (fekete-barna)

A B lokusz felelős a fekete és barna (csokoládé/ májszín) színekért, ahol a barna szín a fekete pigment módosulása. Ez egy nagyon egyszerű gén két alléllal és ez alakítja az összes sötéten pigmentált területet: orr, szemhéj, bőr, szőr. A fekete (B) domináns a barnával (b) szemben.
(B) fekete: A fekete kutyák esetében a sötét pigment fekete (B). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutya bundája fekete lesz, mert ezt más gének is befolyásolhatják. Ha a kutya orra fekete, akkor ő fekete (B).





(b) májszín: A fekete pigment májszínné világosodik. Minden, ami fekete lenne, barnává változik. Az orruk és pigmentjük ezeknek a kutyáknak barna. Ha a kutya genetikailag fekete a szőre is barnának hat. Habár, mint a fekete szín esetében a szőr nem biztos, hogy barna is marad más gének hatásai miatt. A májszín (b) recesszív a feketével (B) szemben, két májszínű kutya (b) keresztezéséből nem születik fekete (B) pigmentű kutya. A májszínű kutyák szeme színe is világosabb.

A-lokusz (Aguti)


A legtöbb kutyafajta kültakarójának a színét az aguti allélek, illetve ezek más színekkel kialakult módolásai határozzák meg. A szőrzet színe így kettő vagy több génpár által meghatározott tulajdonság. A aguti alél a pigment eloszlásáért felelős. Az önálló aguti színeknél a szőrszálak nem teljes hosszúságukban egyszínűek, rajtuk sávozottság látható. Általában a szőrszálak végei sötétebbek, alsó részei világosabb színűek, a két sáv között átmeneti színek láthatóak.

A legfontosabb aguti allélek a kínai kutyák esetében:
(a^y) Sable: nevezik még a^y vörösnek, aguti vörösnek, nem egybefüggő vörösnek vagy domináns vörösnek/ sárgának. Gyakran néhány fekete szőrszál keveredik a vörös (a krémtől vörösig) szőrszálak közé. Amikor sable kiskutyák születnek gyakran olyan sötétek, hogy feketének tűnnek. Az idő múlásával a fekete szőrszálak kikopnak és csak a vörös szőr marad meg, ami kivilágosodhat így egészen más színű szőrzet alakulhat ki a világostól egészen a mélyvörösig. Az árnyaltság attól függ, hogy milyen más gének játsszanak szerepet még a bunda alakításában. A sable kutyák gyakran később újra besötétednek. Sötétebb színű fedőszőrük nő a felnőttkori szőrzetükben.

Néhány fajta esteében a sablét még további csoportokba osztják a fenotípusuk, megjelenésük szerint:
- Vörös sable: sable kutya intenzív vörös színnel fekete szőrszálak nélkül
- Krém sable: A vörös szín krém vagy homokszínné fakul.
- Szürke sable vagy ezüst sable.
- Fekete sable: Sötétebbek, mint más sablék.


További érdekesség, hogy mind a nyeregmintás, mint a cserbarna rajzos kölykök sötét színnel születnek és csak a fejlődésük során világosodnak ki. Kölyökkorban a két színváltozat meg sem különböztethető. Ugyanilyen korral járó kivilágosodás figyelhető meg egyes sötétebben árnyékolt sárga színű (coboly, sable) kutyáknál is.

- Vörös sable: sable kutya intenzív vörös színnel fekete szőrszálak nélkül- Krém sable: A vörös szín krém vagy homokszínné fakul. - Szürke sable vagy ezüst sable- Fekete sable: Sötétebbek, mint más sablék.

Egy sable kutya "átváltozása":





(a^w) Vad aguti: A farkas színéért felelős. A sötétebb és világosabb színek a szőr hosszában változnak.

(a^t) Black & Tan: A fekete szín a test felső és nagyobb részét fedi, a cserbarna (sárga, vörös, cservörös, barna) szín az alsó részeken, a száj körül, a mellkason, a lábvégeken, a végbélnyílás körül, a farok alsó részén és két petty formájában a szemek fölött látható. A kiterjedésük és elhelyezkedésük változhat és a pigmentáció mélysége is így lehet ez egy mélybarna szín vagy akár nagyon halvány krémszín. Amennyiben a fehérért felelős gén is beleszól a gének játékába (S lokusz), akkor tricolor kutya jöhet létre.





(a^s) Nyeregmintás: jellemzője a szőrzet gerinctől kiinduló, a test két oldalán szimmetrikusan, nyeregszerűen lehúzódó sötét pigmentációja.

E-lokusz

A sárga és fekete pigment szőrbeli eloszlását szabályozza.

(E) Sötét pigmentáció kiterjedése: A sötét pigment érvényesül és az A- és B-lokusz határozza meg a kutya színét. Ez azt jelenti, hogy a fekete szőrszálak láthatóvá vállnak. A kutya E genotípusú fekete lesz, hacsak a kutya nem (bb) vagyis két génpárral rendelkezik a recesszív májszínre, mert ebben az esetben májszínű lesz a kutya.
(e) Sárga pigment, a sötét pigmentáció megvonása: más néven ee vörös, recesszív vörös/sárga vagy igazi vörös. A e gén jelenléte miatt a sötét pigmentáció nem jut kifejezésre. Ez a gén csak a fekete pigmentre, eumelanin van hatással és az összes ilyen kutya recesszív sárga/ vörös lesz sötét pigmentáció nélkül. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag fekete kutya gyakorlatilag krém vagy vörös lesz. Mivel a főmelaninra nincs hatással, ezért ezeknek a vörös/sárga kutyáknak a sárga/vörös színét nem befolyásolja.

Mindkét típusú sárga számos fajtában fellelhető és fenotípusosan nem nagyon különíthető el egymástól, de vannak jelenek, amelyek a genotípusra utalnak:
-egyes A sárgák fekete végű szőrszálakat (árnyékoltságot) mutatnak a fejen, a háton, az ágyéktájon és a gerinc mentén a farokig,- sötét maszk a fejen és a füleken csak az A sárgáknál látható,
- az e sárgák mentesek a fekete szőrszálaktól, inkább mutatnak tisztán sárga színt,
- az e sárgák szőrzetében csak fömelanin található, amely változó árnyalatokban jelenhet meg.

A kétféle sárga valamelyikére megbízhatóan utalnak a különféle keresztezések meglepetései például a két eltérő genotípusú sárga kutya párosításáéval fekete utódok születnek.

A sárga színű egyedekben a b gén hatása a szőrzetben – kivéve a fekete szőrszálas árnyékoltság eseteit- nem nyilvánul meg. Jelenléte a sárga szőrszínű kutyák bőrén mégis felismerhető. A sárgák egyik csoportjában (A-B-, B-ee) a B gén hatására az orrtükör, az ajkak és a száj belső felülete fekete, másik csoportjában ( A-bb, bbee) ugyanezek a részek világosabbak, májszínűek. Eszerint a nagyfokú fenotípusos hasonlóság ellenére is a bőrön a B- és bb génhatás felszínre tör és ’fekete bőrű’ sárga, illetve ’barna bőrű’ sárga egyedekről beszélhetünk.






K-lokusz (domináns fekete)

Nem sokkal ezelőtt még úgy hitték, hogy a fekete szőrszínért felelős gén az aguti lokusz tetején található. Habár ez a feltevés téves volt és rájöttek, hogy a K-lokusz a felkelős ezért.

(K) Domináns fekete: Ez felelős a fekete szőrért és domináns az aguti génnel szemben. Ez azt jelenti, hogy mindegy milyen a kutya aguti lokusza a kutya fekete lesz.

(k) Nem fekete: Ez az allél megengedi, hogy más színt befolyásoló gének hatása is láthatóvá váljék. Azok a kutyák, akiknek (k/k) alléljük van különböző színűek lehetnek. Az összes fekete-cserbarna jegyes kutyák (k/k) aléllűek, mint ahogy a sable kutyák is. A krém/ vörös kutyák, akiknek ee a genotípusuk a K lokuszon bármilyen genotípusúak lehetnek.

D-lokusz (színhígító gének)


Az aguti és barna szín génjeinek együttes hatását tovább módosítja a színhígító gének ((D) sötétedés (d) világosodás) plusz jelenléte. Ezek más hatásmechanizmus alapján, a pigment eloszlás szabálytalanságával okozzák a sötét és a sárga pigmentáció megváltozását. A szem ezt a szabálytalan pigment eloszlást hígulás, halványulás formájában érzékeli és ezért lesz a feketéből kék (szürke), a csokoládéból ?lila? (homokszín, bézs, izabella), a sárgából (vörösből) krémszín (csontszín).

Ezek olyan színek, amelyeknél felszínes megtekintéssel nem könnyen következtethetünk a genotípusra. A fekete végű szőrszálakkal árnyékolt sárga (cobolyszínű) egyedeknél a fekete szőrszálak barnára és bézs színűre változhatnak, és az eltérő genotípusú kutyák gyakorlatilag azonos színűnek látszanak. Mindössze a bőr (az orrtükör) és a szivárványhártya színe szolgálhat útmutatóul. A b gén az orrtükröt májszínűre, a szemet világos mogyoró barnára, a d gén az orrtükröt palaszürkére, a d és a b gén együttesen az orrtükröt világosra (halvány májszínűre) a szivárványhártyát világosbarnára változtatja.



G- lokusz (idővel kiteljesedő ezüstözöttség)


Az ezüstszín egy olyan, csak részben domináns génhatásnak köszönhető, amely időben mutat kiteljesedést. A különleges színhatás a fekete és a kifehéredő szőrszálak keveredéséből adódik. A fekete szőrszálak túlsúlyánál a szőrzet fehérrel tűzdelt feketének, azaz ezüstnek látszik, a fehér szőrszálak túlsúlyánál feketével tűzdelt fehérnek, azaz fakónak felel meg. Az ezüst és fakó ugyanazon gén kétféle megjelenése. Maga az ezüstszín is lehet állandósult, illetve időben fokozatosan elmélyülő (progresszív) jellegű.

(Gg): heterozigóta egyedek hosszabb- rövidebb idő távlatában palaszürke színűvé változnak és a sötétezüst változatokat adják.

(GG): a homozigótáknál a folyamat gyorsabban zajlik és a kivilágosodás is erősebb.

(g): ennek a génnek nincsen hatása a pigmentációra.

Az ezüstös szürke szín kiteljesedése a tenyészérettség idejére általában befejeződik. Az ezüstözöttség emellett egyedi és fajtabeli eltéréseket is mutat, sőt mértéke testtájékonként is változhat.

Az ezüstszínű kutyák genotípusa a kivilágosodás előtt látszik és föl is ismerhető (fekete, csokoládé, szürke, sárga). Később már az alapszín nem vehető észre, bár a bb állatoknál az orrtükör májszínű és a szem is világosabb, a szőrzet pedig barnás tónusú lehet. Az ee állatoknál a halványsárga vagy a krém tónus lehet jellemző. Minden olyan fajta, amely szabályos színben születik és később fokozatosan kifakul lehet GG-gén hordozó.





S-lokusz (fehér foltosság)


A fehér foltosság lehetőségét adja a fehér foltosság alllélsora. Úgy tűnik a kutya fajnál jelentős, szinte lehetetlen tőle megszabadulni. Bár ez a kínai meztelen kutya fajtánál nem okoz gondot.

(S): = Self, nem fehér, fehéret nem tartalmazó valamilyen színes. A kutya színét nem változtatja meg, a fehér foltok hiányoznak.

(s): = spotting = foltosság, ezen belül:

(si) ír foltosság: a fehér foltok csak kis területekre (lábvégekre, farokvégre, mellkas elejére, száj környékérem esetleg nyaki tájékra) terjednek ki. A szőrzet több mint 80%-a pigmentált.



(sp) tarkaság: a fehér területek nagysága növekszik a lábakról és a hasról a törzsre húzódik. A pigmentált szőrzet 20-80% közötti arányban a fejen a gerincvonal mentén és a törzsön található.




(sw) fehér kutyák: a fehér szín nagy kiterjedést mutat, a kutya gyakorlatilag fehér. A pigmentált területek aránya 20%-nál kisebb, apró színes foltok formájában a fejtől a faroktőig a gerincvonal mentén mindenhol megtalálhatóak. Egyes esetekben a színes területek alig vehetőek észre.



(swsw) teljesen fehér kutyák: szőrzetük fehér, orrtükrük pigmentált lehet.

A fehér foltosság egyes fokozati között folyamatos átmenetek, közbülső variánsok egész sora lehetséges, ezek létrejöttét kishatású gének is befolyásolják.


T-lokusz (pettyezettség)


A pettyezettséget domináns gén (T) a fehér foltosság génjével (sp,sw) kölcsönhatásban eredményezi. A pettyek csak a fehér területeken láthatóak és főleg azokon az egyedeken érvényesülnek kellőképpen, ahol a fehér foltok is megfelelő nagyságúak. Más színek génjével a T gén nem kerül kölcsönhatásba, így a színes területek a gén jelenléte ellenére is változatlanok maradnak. A pettyek színe mindig az alapszínnel, feketével, sárgával, barnával vagy a kékkel egyezik meg. Nem ismeretlen az sem, hogy egy állaton kétféle színű pöttyök is előfordulnak.

A pettyek sajátos kései megjelenést mutatnak, a megszületéskor még hiányoznak később jelennek meg. A manifesztáció igen változatos, ami már a pettyek számában és sűrűségében, de eloszlásában (a lábakon, a fejeken, a hasi tájékon) is megnyilvánul. Esetenként alig látható pettyezettség a lábakon és a hason, máskor valamennyi fehér területen igen kifejezett. A pettyek nagysága is igen változatos, az igen apró gyakorlatilag láthatatlan pettyek is ismertek. Előfordul az is, hogy a pettyek már inkább kisebb foltoknak látszanak, pl dalmatáknál. Gyakoribb az apró és elszórt színes szőrszálcsoportok megjelenése, ami az állat fehér részeit sajátosan megváltoztatja. A pettyezett fehér területek melírozottnak vagy deresnek látszanak. Minél hosszabb szőrű a kutya, annál elmosódottabb a pettyezetség.

Spotted/pettyes meztelenek:





Ahogyan ezt a cikkből is láthatjuk a kínai meztelen kutyáknak gazdag a színvilága. Mivel a különböző génhatások miatt jópár szín kialakulásához hosszabb időre van szükség, a megszületett kiskutyáknak a színét nehéz meghatározni. Általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb színek a fekete-fehér, fehér és a sable a púdereknél a kopaszoknál pedig a fekete-, barna-, vörös- fehér jegyekkel a leggyakoribbak.

Az Amerikai Kennel Klub (AKC) a következő színekben engedi meg törzskönyveztetni a kínai meztelen kutyákat: barack (apricot), fekete (black), fekete-fehér cserbarna (black white & tan), kék (blue), csokoládébarna (chocolate), krém (cream), palomino, rózsaszín & csokoládé (pink&chocolate), rózsaszín & szürke (pink&slate), szürke (slate), fehér (white), fekete-cserbarna (black&tan), fekete&fehér (black&white), barna (brown), rózsaszín (pink), vörös (red), cobolyszín (sable), ezüst (silver), fehér&fekete (white&black), fehér&csokoládé (white&chocolate). A jegyek pedig lehetnek: pettyes (spotted), vagy fehér jegyekkel (white markings).

Néhány szín további értelmezése:

Barna (brown) Magába foglalja a sötét mahagónit, közép-barnát, szürkés barnát és a nagyon sötét barnát.

Kék (blue) Egybefüggő szürke szín. Pont ezért a kék helyett a szürke színt alkalmazzák a hétköznapi megnevezésben.

Csokoládé szín (chocolate) Tipikus barna szín, a világostól a sötétig változhat.

Krém (cream) A fajtától és egyedtől függ, a fehértől egészen a csontszínen és aranyon át. Gyakran a sárga vagy sable alatt jelenik meg. Mandula vagy tejszín színű.

Szürke (grey) A világostól sötétszürkéig az ezüstöt is beleértve. Más színekkel is kombinálódhat.

Májszín (liver) A szőrszín általában barna, de gyakran a narancsszín egyik árnyalatára vagy a főmelanin által okozott pigmentáció megnevezésére is használatos. A vöröses barna a fahéj és bronzszínre emlékeztet. Gyakran a fajta határozza meg, hogy a máj, csoki, barna vagy a vörös megnevezést használják a színre.

Palomino Az egészen fakó sárgától a sötét csoki színig terjedhet. Aranyszínű test ezüstszínű farokkal. A kínai meztelen kutyák gyakori színe. A haj és farok színe egészen a fakó lenszíntől a vöröses aranyon át az ezüstig változhat. A palomino színt a színhígító ?krém gén? okozza az eredetileg vörös színen. A palomino púderek gyakran krém, barack vagy bézs színűek és csak a leborotválásuk után lesz nyilvánvaló a színűk.

Vörös (red) Főként a főmelanin eredménye ez a szín. A vörös fák színére a cseresznyére illetve a mahagónira emlékeztet, de lehet még sárgásbarna, gesztenye, narancs, rozsdás, és vörös-arany árnyalatú is.

A képeken az Angyalföldi, Arabea Angels, Di Rabozi, Eszmo, Erand és Fundoklia-völgyi Kaszanics kennel kutyái láthatóak!

Forrás:
http://www.chinesecrested.no/en/articles/
Zöldág László [1998]: A kutya tenyésztése és egészségvédelme. Mezőgazda kiadó

Erand kennel