A modellrepülés elmélete (5)

A sebesség (v)

A jó modellek siklószöge igen kicsi. Ilyen kis szögeknél a vonalkázott háromszögek egészen vékonyak, a gép súlya közelítőleg a felhajtóerővel egyenlő.

A felhajtóerőt gyakorlati képlettel ki lehet fejezni: (képlet a 2. részből)

Ebből a vízszintes sebességet - a “v”-t - kell kifejezni:

A mértékegységeket is felírva:

a C_f mértékegység nélküli viszony-szám, ezért csak a többivel kell a műveleteket elvégezni:

Egyszerűsíthetjük a számolást: mivel r = , a = 16, amelyből négyzetgyököt vonva = 16, így a képlet rövidebb lett:

amelyben a

v = vízszintes sebesség m/s - ban,
G = a súlyerő kg - ban,
A = a szárnyfelület m² - ben,
C_f = a felhajtóerő tényező

Példa:
A már előzőleg szerepelt A/2 modell sebessége:

G = 0,41 kg
A = 0,34 m²
C_f = 1

ami valamivel több, mint amit a sorozat elején sebességként (4 m/s) megadtunk. Valószínű hogy a felhajtóerő tényező az ilyen adatokkal repülő modelleknél kevesebb mint 1, ha pedig kisebb a felhajtóerő(tényező), akkor a sebesség nagyobb.

A fenti összefüggések szerint a modellek sebessége függ

1. a felületi terheléstől, és
2. a felhajtóerő tényezőtől.

de mindkettőnek csak a négyzetgyökével arányos. A felületi terhelés négyzetgyökével egyenesen, a felhajtóerő négyzetgyökével fordítottan arányos.

Példa:
Erre az A/2 modellre - terhelésként - 200 g (20 dkg) súlyt teszünk. Így mennyi lesz a vízszintes sebessége ?

Akkor:

G = 0,61 kg
A = 0,34 m²
C_f = 1

vagyis 50 százalékos súlynövelés csak 22 százalékos vízszintes sebességnövekedést okozott.

A vízszintes sebesség (v) és a siklószám szorzata a

A merülősebesség (w)

A merülősebesség az időegység (sec) alatti magasságvesztés

A vízszintes sebességet az előző összefüggések alapján fejezhetjük ki, tehát az egyenlőség mindkét oldalát -el szorozva

A fenti egyenlet bal oldala = a merülő sebességgel - (w-vel) , tehát a jobb oldalon elvégezve a szorzást

a felhajtóerő és ellenállás-tényezőket a gyökjel alatt rendezve:

ahol w = merülősebesség m/s, = felületi terhelés kg/m², az “emelkedési szám” (mértékegység nélküli viszony-szám.)

Itt láthatjuk hogy a merülősebesség függ:

1. a felületi terheléstől, és
2. az “emelkedési szám”-tól.

Egy adott modellnél a merülősebesség akkor a legkisebb, amikor az emelkedési szám a legnagyobb.

A felületi terhelést az összes vízszintes felületekre adja meg a szabályzat, de számottevő felhajtóerő csak a szárnyon keletkezik, ezért ha az összes felületre jutó súlyt csak a szárnyra számítjuk, a felületi terhelés nagyobbnak adódik.

<< előző rész | következő rész >>