A modellrepülés elmélete (5)
<< előző rész
| következő rész >>
A sebesség (v)
A jó modellek siklószöge igen kicsi. Ilyen kis szögeknél a vonalkázott
háromszögek egészen vékonyak, a gép súlya közelítőleg a felhajtóerővel
egyenlő.

A felhajtóerőt gyakorlati képlettel ki lehet fejezni: (képlet a 2.
részből)

Ebből a vízszintes sebességet - a “v”-t - kell kifejezni:

A mértékegységeket is felírva:

a Cf mértékegység nélküli viszony-szám, ezért csak a többivel
kell a műveleteket elvégezni:

Egyszerűsíthetjük a számolást: mivel r = ,
a =
16, amelyből négyzetgyököt vonva = 16, így a képlet rövidebb lett:

amelyben a
v = vízszintes sebesség m/s
- ban,
G = a súlyerő kg - ban,
A = a szárnyfelület m2 - ben,
Cf = a felhajtóerő tényező
Példa:
A már előzőleg szerepelt A/2 modell sebessége:
G = 0,41 kg
A = 0,34 m2
Cf = 1

ami valamivel több, mint amit a sorozat elején sebességként (4 m/s)
megadtunk. Valószínű hogy a felhajtóerő tényező az ilyen adatokkal repülő
modelleknél kevesebb mint 1, ha pedig kisebb a felhajtóerő(tényező), akkor a
sebesség nagyobb.
A fenti összefüggések szerint a modellek sebessége függ
1. a felületi terheléstől, és
2. a felhajtóerő tényezőtől.
de mindkettőnek csak a négyzetgyökével arányos. A felületi terhelés
négyzetgyökével egyenesen, a felhajtóerő négyzetgyökével fordítottan arányos.
Példa:
Erre az A/2 modellre - terhelésként - 200 g (20 dkg) súlyt teszünk. Így
mennyi lesz a vízszintes sebessége ?
Akkor:
G = 0,61 kg
A = 0,34 m2
Cf = 1

vagyis 50 százalékos súlynövelés csak 22 százalékos vízszintes
sebességnövekedést okozott.
A vízszintes sebesség (v) és a siklószám szorzata
a
A merülősebesség (w)

A merülősebesség az időegység (sec) alatti magasságvesztés
A vízszintes sebességet az előző összefüggések alapján fejezhetjük ki,
tehát az egyenlőség mindkét oldalát -el
szorozva

A fenti egyenlet bal oldala = a merülő sebességgel - (w-vel) , tehát a
jobb oldalon elvégezve a szorzást

a felhajtóerő és ellenállás-tényezőket a gyökjel alatt rendezve:

ahol w = merülősebesség m/s, =
felületi terhelés kg/m2, az
“emelkedési szám” (mértékegység nélküli viszony-szám.)
Itt láthatjuk hogy a merülősebesség függ:
1. a felületi terheléstől,
és
2. az “emelkedési szám”-tól.
Egy adott modellnél a merülősebesség akkor a legkisebb, amikor az
emelkedési szám a legnagyobb.
A felületi terhelést az összes vízszintes felületekre adja meg a
szabályzat, de számottevő felhajtóerő csak a szárnyon keletkezik, ezért ha az
összes felületre jutó súlyt csak a szárnyra számítjuk, a felületi terhelés
nagyobbnak adódik.
<< előző rész | következő
rész >>
|