MAGYAR KULTÚRA NAPJA
2010.

KÖRÖSTARCSA

Szeretettel meghívjuk 2010. január 25-én, hétfõn 14.00 órakor
a Szabó Károly Mûvelõdési Ház
és Könyvtárba

az Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény

kézmûves tanszakának

FÉLÉVI KIÁLLÍTÁSÁRA.

Közremûködik: Borgula Benedetta.

A kiállítás megtekinthetõ január 30-ig.

MAGYAR KULTÚRA NAPJA
2010.

KÖRÖSTARCSA

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbûnhõdte már e nép
A múltat s jövendõt!

Õseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hõs magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szõlõvesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bûneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgõ fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktõl rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Gyõzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kõhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak vérébõl,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hõ szemébõl!

Szánd meg, Isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbûnhõdte már e nép
A múltat s jövendõt!

Cseke, 1823. január 22.

Smiriné Kokauszki Erika ünnepi köszöntõje:

„Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket a Magyar Kultúra Napján az Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény kézmûves tanszakának kiállítás megnyitóján.

A dátum apropóját az az esemény szolgálja, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-tõl január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük.

Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én, nagy magányában Szatmárcsekén írt Hymnusa csak több év múltán, a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurorában jelenik meg elõször, 1828 decemberében, másodszor pedig költeményeinek elsõ gyûjteményes kötetében 1832-ben. A költõ 1838-ban, 48 éves korában távozik az élõk sorából, 1844-ben megzenésített Hymnusát sohasem hallhatta. A pesti Nemzeti Színházat bérlõ Bartay Endre igazgató 1844 február 29-én 20 körmöci aranyas pályázatot ír ki a népszerûvé vált Kölcsey-költemény megzenésítésére. A pályázat nyertese Erkel Ferenc, aki egyetlen óra leforgása alatt írta meg a Himnusz zenéjét. A Kölcsey - Erkel- Himnuszt a pesti Nemzeti Színház mutatja be 1844 július 2-án. A széles nagy nyilvánosság elõtt pedig elõször a Széchenyi hajógõzös vízrebocsátási ünnepén, az Óbudai Hajógyár munkásai éneklik el 1844 augusztusában.

Ma pedig minden hivatalos ünnepi eseményen felcsendül, énekeljük a magyar Himnuszt.

A Magyar Kultúra Napján különbözõ rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt megtudtunk õrizni. Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, mûvészeti életünk értékeibõl.

Békés megyében is január 22-én, Békésen kezdõdött el hivatalosan is a megyei ünnepi rendezvénysorozat. Mi, köröstarcsaiak is csatlakozunk az ünnephez és évente megünnepeljük, a most 187 éves születésnapot.

Ebben az évben az Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény kézmûves tanszak munkáinak bemutatásával tisztelgünk a nemzeti himnuszunk és a magyar kultúra elõtt.”

Borgula Benedetta népdalcsokrot ad elõ, majd Végh Judit tanárnõ mutatja be a kézmûves tanszak munkáját. Az eltelt 6 év alatt a tanulók megismerkedhettek a különbözõ hagyományos kézmûves technikákkal, kirándultak az ország különbözõ pontjaira. Jelenleg 65 fõvel mûködik a mûvészeti iskola.

Az iskolában és a Népi Kulturális Ökocentrum jól felszerelt kézmûves mûhelyeiben az elmélyült, szakszerû munkavégzés tárgyi feltételei adottak, a tanárnõ szakmai felkészültsége, elhivatottsága pedig garancia a sikeres minõségi alkotások elkészítéséhez.

A bemutatott anyag az elsõ félévben készült alkotásokat öleli fel. A gyerekek örömmel fedezik fel munkáikat a tárlókban, a paravánokon.