6. Rész - 2. oldal
Curcust meg csak a dicsoség érdekli. Nerre és Sere... Nem érdemes beléjük esni. Már foglaltak. Aztán más nincs.
-Jaj, Deira!- sóhajtok.
-Ó, Ness!- sóhajt vissza.
Úgy döntök, ma Nerrével megyek kirándulni. De lehet, viszem Serét is. Meg Dennát, és Deirát, aztán még viszek olyanokat, akiknek kedvük van menni és kirándulni. Egy hegyre. A neve: Ceserése (Keszeréze)
-Na jó. Eldöntöttem: megyek, és kirándulok a Ceserése felé. Aki akar, jön, aki nem, nem. De nem szeretnék egyedül menni.
-Ness, én megyek!- kiált Urrxi.-És Sensi is.-teszi hozzá.
-Meg mi is jövünk!- szól Axi és Yexi.
-És engem se hadj ki! Meg Dennát se!- szól Deira. -És... Fersi, gyere te is!- szólal meg bátortalanul.
-Persze! Megyek! Szívesen!- kiált Fersi.
-És én is!- szólal meg Dirgó.-Ha már a barátnéim mennek...
-Na jó, mi is megyünk. Én meg Sere. Ugye?- néz rá Nerre Serére.
-Ness, Nerre most csatára hívja Serét.- súgja Deira. Elhiszem.
-Na, Curcus, te nem jössz?- kérdezem.
-Na jó, megyek. De most úgy fájnak a tagjaim...-mondja tétován.
-Akkor maradj!- mondja Yexi. Látom, szeme szikrázik. Szinte hallom mit gondol. Mintha azt mondaná h: "Mennyünk már!! Ezt a lusta dögöt meg igazán itt hagyhatjuk!". Sztem igaza van.
-Indulás!- vezényelek, és Curcus meg ittmarad.
-Majd szólok ha baj van!- kiált utánunk. -Aztán meg Serével ideteleportáltok. Na, szasztok!
És elindulunk. Én, mit ötletadó megyek elo, Nerrével és Serével. Hallom, hogy Denna mögém jön.
-Ness, nem lenne unalmas, hogy simán a Ceserése felé megyünk?- kérdezi.
-De igen. És, fiúk?- fordulok feléjük.
-Hm...-elgondolkozik Nerre. Lehet felfedeztem egy új képességem. Nerre épp azt gondolja hogy: "Én inkább kettesben lennék Ness-szel. de hol egy vízesés? A Geres túl messze van. Max. elteleportálna Sere. De o kihagynám belole. Aztán ott van Yacutso. Az még messzibb..." nem bírom megállni hogy ne segítsek.
-És Fessemo egész közel.- mondom. Nerre rám mered.
-Mi van?- kérdezi Dirgó. Mögöttem áll.
-De... hallottad amit gondolok??- néz tovább. Bólintok.
-Ú, ez komoly!- Sere is csodálkozik. -A Fessemo tényleg közel van. Jó lenne odamenni.
-Igen, de Ness és én kettesben!- kiált Nerre.
-Nem! Mindenki megy!!- zárom le a vitát. -Akkor irány a Fessemo!-és arra kanyarodunk. Lassan Sensi és Urrxi felzárkózik elore. Dirgó meg Deira meg Fersi nagyban beszélnek.
-Fersi, én tudom, mit érzel. De én nem tudom mit érzek!- jelent ki Deira.
-De én tudom... Te nem szeretsz engem...- mondja Fersi. Szegény...
-Nyugi, az a fo hogy Deira nem utál. - vigasztalja Dirgó. Lehet nem is akkora tökfej mint képzeltem.
-Ness! Hahó! Mindjárt neki mész egy fának! - szólal meg Denna. Mi? Ja, elfelejtkeztem! Gyorsan félrehúzódok.
-Köszi!- nyögöm ki.
-Mit csináltál?Úgy mentél mint egy zombi.
-Igen, igen, csak hallgatóztam. Ne nyugi! Nem lettem zombi!
-Huh, már megijedtem.- vigyorog Axi.
Yexi kuncog. Nem értem mit lehet ezen nevetni. Már kezdem hallani a Fessemo hangját... Jaj! Még egy fa! Már megint majdnem nekimentem egynek.
-Hé, Ness! Odanézz!- és Sere az orrával egy Griffmadárra mutat. MI??
-De hát... Csak az egy... De nincs is! Csak a mesében!- tátom a szám.
-De, Ness, jól látod. Én is látom. Pedig én már csak tudom!- kacsintott Denna.
-jaj, Denna...- sóhajtok és megállunk. Közelebb megyünk a madárhoz. De egyszer egy hang megszólít. Tutira venném hogy a madár! De nem mozog a szája!! A hang azt mondja:
„Gyere közelebb, Ness! Nem kell félni. Én vagyok Cerea! Egy griffmadár!" szólít. De csak egy griff van! Nem? "Nem, nem kicsi Ness! Mi sokan vagyunk ám! A madarak bolygóján. Graffon!" hé, ez hallotta amit gondolok. Megindulok a madár felé. Te honnan hallod a gondolatom? Kérdeztem tole. "Te is hallod az enyémet, nem? Én is