HÍRARCHÍVUM

JELES NAPOK A CIGÁNYSÁG ÉLETÉBEN

Forrás: Wikipedia.hu, www.oco.hu

Vissza a lap elejére

DANDOS GYULA FORRADALMI VERSE

Egy magyar tanár... (Rácz István)

Mint lankadt vetés május záporát,
úgy leste lelkünk minden kis szavát,
és hangosabban dobogot szívünk,
ha vérforraló hangja megzendült.

Szavai mögött a komor jelen
tárult fel tisztán, búsan, sötéten,
s a kimondatlan szó ott lebegett:
örökké rabul élni nem lehet!

S mikor a magyar bánatok fölött,
sóhajtozó szél bosz viharrá nott,
ott menetelt a legelso sorban
gondtól megtörve, lelkesen, bátran.

S most, - amikor a szent forradalom
már-már haldoklik, és szovjet szurony
vagdossa egyre hulo tetemét -
ot is elfogták, s bilincsbe verték.

Azt hiszik talán, a ranblánc hangja
hitét megtöri, s elhallgattatja?
Azt hiszik talán, e lakaton át
nem hallja árva népe jajszavát?

Balgaság! A lánc terhe alatt is
O egyre boldogabb néprol álmodik,
s bízó lelkében ott él a remény:
ragyog még csillag nemzetünk egén.

Rácz István letartóztatásáról szóló verset feltehetõleg Dandos Gyula diákvezér írta 1956. november 8-án (Dr. Fazekas Árpád gyujtése).

Forrás: Váci Mihály Irodalmi Kávéház

Vissza a lap elejére

KÖRNYEZETVÉDELEM - IZZÓCSERE

Tudta, hogy saját, egyéni döntéseivel, hétköznapi szokásaival Ön is hatással van az éghajlatváltozásra? Mit is jelent mindez? Azt, hogy a döntéseink, szokásaink megváltoztatásával mi is tehetünk a klímaváltozás ellen!

A nagyipar térhódításának kezdeti évszázadában a környezet károsodása még nemigen foglalkoztatta az embereket, noha már akkor céltudatos környezetvédelemmel el lehetett volna kerülni a késõbbi károkat. A környezetvédelem fontossága, elõtérbe kerülése sajnos csak akkor tudatosult a lakosság körében, amikor a nagyvárosok levegõje érzékelhetõen füstössé, szmogossá vált, a talaj sérült, a korábban átlátszóan tiszta tavak és folyók már nem voltak alkalmasak fürdésre.

Nyugat-Európában is csak 1950 körül figyeltek fel a környezet károsodására, s akkor is elsõsorban célokat tûztek ki, kevésbé írtak elõ kötelezettségeket. A környezetvédelem témája aktuális, hiszen e téma egyre inkább áthatja mindennapjainkat. Ma már nemcsak a tudós társadalom beszél környezetünk megóvásának fontosságáról, hanem magunknak is fel kellett ismernünk ennek szükségességét. Persze sokáig nem ismertük fel azt a tényt, hogy a természetet milyen mértékben károsítjuk.

Minden alkalommal, amikor lakásunkban fûtünk, hûtünk, vagy éppen ebédet fõzünk, autóba ülünk, hatással vagyunk környezetünkre. Ilyenkor ugyanis fosszilis energiahordozókat (például földgázt, szenet, benzint) égetünk el, amely során üvegházhatású gázokat, elsõsorban szén-dioxidot juttatunk a légkörbe. Ezen gázok kibocsátásnak mérséklése, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javítása, továbbá a klímatudatosság erõsítése, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium "Izzócsere" pályázati felhívásának is.

Az energiatakarékos izzók mintegy 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint egy hagyományos égõ. A hagyományos égõknél a felhasznált energia mindössze 2 százaléka hasznosul világításként, a többibõl a villanykörtét forrósító hõ lesz. Ha egy család mindössze öt hagyományos, áramfaló égõt cserél energiatakarékos izzóra, egy évben 17 ezer forintot takaríthatnak meg a villanyszámlán, az összes támogatott pedig évente összesen 780 millió forinttal csökkentheti a rezsiköltséget.

Az izzócsere programban részt vesz a Roma Nagycsaládosok Regionális Szervezete is. Teremi Lászlóné elnök elmondta, hogy 124 család számára tudnak ezáltal segítséget nyújtani, s a hagyományos, 100 wattos izzót, energiatakarékos izzókra cserélik ki. A hagyományos izzókat összegyûjtik és leadják, ezek tehát már garantáltan nem szennyezik tovább a környezetet. "Amellett, hogy segítünk takarékoskodni, az Izzócsere Programnak köszönhetõen a légkört kevesebb szén-dioxid szennyezi, több hektárnyi erdõ menekül meg" - hangsúlyozta az elnök asszony.

A klímaváltozás legfõbb okozója nem más, mint az energiatermelésünk és - felhasználásunk jelenlegi módja. Azt gondolnák sokan, hogy csak a füstöt okádó gyárkémények felelõsek a klímaváltozásért. Ezzel szemben azonban tudnunk kell, hogy az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fûtés, fõzés, melegvíz-használat, világítás stb. Ahhoz, hogy otthonunkban 1 kilowattórányi áramot elfogyaszthassunk, az erõmû csaknem 3 kilowattórányi energiát használ fel.

Elég egy kis odafigyelés, apró változtatás, és közben még a megszokott kényelmünkrõl sem kell lemondanunk. Mi is hozzájárulhatunk az éghajlatváltozás lassításához, és még energiaköltségeinket is jelentõsen csökkenthetjük. A hagyományos égõknél a felhasznált energia mindössze 2%-a hasznosul világításként, a többi felesleges hõ formájában távozik, ezért is olyan forró egy villanykörte. Az energiatakarékos fénycsövek kb. ötödannyi energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzólámpák, élettartamuk pedig kb. 10-szer hosszabb.
Megóvva környezetünket, energiát megspórolva, most 124 család a RNRSZ elnökének jóvoltából hozzájárul Földünk megmentéséhez. Kövessük ezt a példát mi is!

Forrás: Varju Valéria, A-Z Egyesület

Vissza a lap elejére

CIGÁNY TEHETSÉGEK, AKIK A VILÁGOT LEGYÕZTÉK

A BOKSZ MESÉJE

[...] Élt Angliában egy roma, akit Jem Mace-nak hívtak. Nagyon erõs, ügyes, okos és keménykötésû legény volt. Norfolkban született 1831-ben. Gyerekkorától családjával együtt mutatványosként járta Anglia útjait. Ahogy felnõtt, nagy vásárokon, népünnepélyeken szállt ökölharcba más versenyzõkkel. A közönség meg fogadásokat kötött a harcolókra. A fogadási összeg egy része a gyõztest illette. Jem nagyon sokszor gyõzött, mert erõskezû, jó szemû és könnyû lábú volt, el tudott ugrani az ütések elõl és azután keményen eltalálta az ellenfeleit. Akkor még puszta ököllel versenyeztek a bokszolók.

Egyszer, valaki azt ajánlotta neki, hogy menjen el Londonba a bokszbajnokságra és mérje össze a tudását az ország legjobbjaival, bajnokaival. Jem Mace el is indult a versenyen és egybõl gyõzött. Õ lett a bajnok. Évekig nem talált legyõzõre, ami nagy eredmény volt, hiszen a boksz volt akkor Angliában a legnépszerûbb. Ezért aztán ügyességével nagy tekintélyre tett szert.

Jem Mace sokat gondolkozott azon, hogy ez a sport - így szabad kézzel - nagyon veszélyes, hiszen rengeteg versenyzõ súlyos sérüléseket szerzett az ökölharcban. A küzdelem is rövid ideig tartott a nagy erejû ütések miatt, a közönség is kevés ideig szórakozhatott. Elkezdett kísérletezni, keresni, és azután rájött a jó megoldásra. Bõrbõl sima felületû jól bélelt egyujjas kesztyûket készíttetett és azzal próbálkozott. Kigondolta azt is, hogy az újfajta küzdelemhez új szabályok kellenek, amelyek védik az egészséget, segítik az ügyesség kibontakozását és a versenyzõk erejével való gazdálkodást a küzdelem közben, rövid pihenõ bevezetésével.

Tekintélyével meggyõzte a bajnokságok szervezõit új módszerérõl, és ettõl kezdve máig szinte ugyanúgy folyik a küzdelem. Ezért tartják Jem Mace-t a "modern ökölvívás atyjának". Hetvenkilenc éves korában 1910-ben halt meg. [...]

Élt Németországban egy szinto cigány fiú, úgy hívták, Johann Wilhelm Trollmann. 1905-ben született. Gyerekkorától szorgalmasan lejárt a boksz-edzésekre és huszonnyolc éves korára bekerült a német országos boksz-bajnokság döntõjébe félnehézsúlyban. Addigra már a "Ruckelle" a "behúzós" becenevet is ráaggatták társai. 1933. június 9-ét írták akkor.

A nácik Hitler vezetésével pár hónapja kerültek hatalomra. A nácik azt hirdették, hogy a németek a felsõbbrendû faj, mindenben különbek az alacsonyabb rendû szolgaságra termetteknél, így a cigányoknál is. A bajnokság döntõjére sokan voltak kíváncsiak.

Trollmann ellenfele Adolf Wilt, egy szõke, német bokszoló volt, akit esélyesebbnek is tartottak. De Trollmann mindent beleadott a küzdelembe – pedig a közönség jó része is ellene tüntetett –, végül gyõzni tudott. A nácik nem tudták elviselni a "fajnémet" versenyzõ vereségét. "Cigány trükkök bevetésével", sportszerûtlenséggel vádolták utólag Trollmannt. Az újságjukban még gúnyrajzot is jelentettek meg róla.

Néhány hónap múlva következett a visszavágó mérkõzés. Közben a szinto fiú családját letartóztatta a rendõrség. Trollmann értésére adták, ha megint gyõz, a családján állnak bosszút. A fiú akkor szõkére festette a haját és kiállt a szorító közepére némán és nem mozdult. Nem védekezett és nem ütött, egyetlen egyszer sem emelte fel a kezét. Mindenki szeme láttára így tudták "legyõzni" õt. De a nácikat néma ellenállásával sikerült megszégyenítenie. Trollmannt 1943-ban a nácik a neuengammei koncentrációs táborban agyonlõtték.

Nagyon sok országban voltak híres roma ökölvívó bajnokok. Az itthoniak legtöbbjét Adler Zsigmond és Papp László nevelték. Ilyen volt Torma II, aki még Papp Lacit, a legnagyobb magyar bajnokot is le tudta egyszer gyõzni, máskor pedig világbajnok lett. Gedó György, aki olimpiai bajnoki címet szerzett Magyarországnak. Nagy bajnok, olimpikon volt Botos András, Botos Tibor, Orbán László és sok híres kiváló versenyzõnk van máig is. [...]

Forrás: ICA, Bársony János

Vissza a lap elejére

VISSZA A GYÖKEREKHEZ

- Hosszú ideig távol éltem, tanultam, de visszatértem gyökereimhez, Hodászra, arra a csepp településre, amelyet a cigány közösségének tenni akarása tett híressé - mondta Rézmûves Melinda, etnológus, nyelvjáráskutató, a nyíregyházi Váci Mihály mûvelõdési házban megtartott sajtóbemutatkozáson.

- Hodászon tartotta Sólya Miklós görög katolikus lelkész, közösségnevelõ az elsõ cigány nyelvû istentiszteletet rromani nyelvre lefordított liturgiából 1946-ben, egy olyan vályogházból kialakított kápolnában, amelyet a helyi, szegény cigányok adományaiból alakított ki a közösség. Sokkal késõbb, a hetvenes években édesanyám, az országban egyedülálló cigány óvodát hozott létre, ahol két nyelven folyt a gyerekek fejlesztése, s a nevelési program szerves részévé vált identitásuk, a gyökereik tudatának megerõsítése.

- Ezt a nemes szándékokkal kikövezett utat járom magam is azzal, hogy egy egyedülálló cigány Tájházat sikerült saját költségen, de közösségi segítséggel kialakítani a hodászi romatelepen. A Tájház, nem csupán múzeum jelleggel mutatja be a cigány családok életét, szokásaikat, körülményeiket, hanem ökumenikus, közösségi kulturális központtá is vált, ahol gyerek és felnõtt programok, filmvetítés, zenetanítás is helyet kap.

- A Tájház a béke szigete Hodászon, ide bárki betérhet, s szerencsére ma már nem csak romák, de helyi lakosok is látogatják egyre nagyobb számban. Ehhez talán az a kezdeményezésem is hozzájárult, hogy õsszel megtartottuk az I. Országos Egyházzenei Roma Kórusfesztivált, amelyen nyolc kórus lépett fel, s muzsikájukkal nem csupán a hívõ embereket érintették meg. A szellõ szárnyán messze hangzó dalok a cigányok õsi kultúrájáról, hitvilágukról, vágyaikról, életükrõl szóltak.

- A hodászi cigányok nagyon összetartó, erõs közösséget alkotnak, akik önmaguk örömére tesznek a településért, a cigányság múltjáért, jelenéért, jövõjéért - zárta gondolatait Rézmûves Melinda.

Forrás: VP

Vissza a lap elejére

PISTIKE, ZSOLTIKA, MARIKA MEG A PANNA

Egy táborvezetõ jegyzetei

"…örömöt szerettem volna adni a gyerekeknek. Igen, örömöt, ami kiszakítja õket a hétköznapjaikból, s elûzi a reggeli vonszolt rohanás, az iskolapad, a sportszakkörök, a nyelvi és zenei különórák estig tartó, pilledõ fáradságát. Élményt akartam adni nekik. Olyant, ami feledteti velük a szüleik megélhetésért folytatott, megalázkodott robotjukból rájuk nehezedõ, hajszoló nyomást, hogy egy kicsit megint gyerekek lehessenek. Felszabadult, kacagó, huncut kiskölyköket láttam magam elõtt, akik napjaiba visszalophatom a gyermekkorukat.

Szünidei tábort szerveztem.

Az órájukra sûrûn pillantó anyukák, fáradt arcú apukák sietõ, aggódó szavakkal érdeklõdtek, de a napi programra adott válaszaimat csak félig hallották meg; rohantak bele a hetük ezernyi gondjába. A gyermeküknek dobott, távolodó puszijuk halkuló cuppanása mellett láttam szemükben megcsillanni a féltéssel teli megnyugvást: vigyáz valaki az egyszem gyermekemre.

Laposan járt már a pénteki nap, amikor a kipirult, bágyadt gyerekekért megjöttek szüleik. Irigykedve hallgatták a feléledt csemetéik egymás szavába vágó meséjét. Hogy a tanár nénivel zsiráforrot simogattunk és nem féltem; És nézd meg anya, hogy Pistike megtanított bohócot festeni. Meg tudd meg apu, hogy fenn voltuk a száz méter magas, vagy húsz méter magas tûzoltókocsin. Meg lovagoltunk, meg ostoroztunk Zsoltikával, meg izé, meg voltunk repülõn, strandon meg hegyet is másztunk és Marika is.

Szóhoz nem juthattam, csak boldog fáradsággal néztem szüleik ölelõ karjában magyarázó kicsinyeiket. A viszontlátás öröme miatt tudom, elsõre semmit sem értettek meg a felnõttek, csak kapkodták fejüket a hadonászó gyerekkarok irányába.
A gyerekek viszont mindent tudtak. A legfontosabbat akarták elmondani anyunak, apunak: azt, ami szemmel nem látható.

Marikára sajnálkozva pillantó apuka egy tolókocsis, aranycopfos kislányt látott, aki a mamájának csillogó szemmel azt mesélte éppen, hogy a lányok megtanították egyedül hintázni és labdáztak is vele, s hogy a fiúk mennyire lihegtek, amikor közös erõvel a hegyre tolták fel. Zsoltika mellett ülõ anyuka feszengõ mosollyal mutatkozott be a kissrác anyjának, s mondta kínosan, milyen érdekes, az én férjem is lakatos, csak kisbetûvel és úgy dolgozik. Odébb Panna ismertette meg anyucijával a csepp Pistikét és mind oly sokszor, megint finoman levette a fiú tizennyolc dioptriás szemüvegét, s megtörölte. Az értetlenkedõ anyai tekintetre válaszul magyarázta a kislány, hogy neki nincs apukája se és anyukája se, de olyan ügyes rajzban, mint Zsoltika futásban.

A gyerekek nem értik szüleik jövõbe vetett, félelemtõl szûkülõ elõítéleteit. Még nem. Õk nem ismerik, hogy mit jelent a diszkrimináció, vagy az elõítélet; viszont megbarátkoztak egy cigány kisfiúval, aki példaadó ügyességével lenyûgözte õket. Értelmezhetetlen számukra a halmozottan hátrányos helyzet is, de tudják, hogy aki nem hozott tízórait, azzal megfelezem a magamét. Mit sem tudnak a szegregációról, így azt sem tudták, hogy egy olyan integrált nyári táborban vettek részt, amelynek a célja a tanulás, a számukra megfoghatatlan mentálhigiénés és az ismeretlenül hangzó toleranciára nevelés volt.
Õk nem értik, nem is értelmezgetik ezeket a fogalmakat, hanem egyszerûen csak használták. Magukból fakadóan, nyitottan. Amíg szüleik szemlélik a világot, õk látják. Igaz szemmel, néha kíméletlen gyermeki kritikával, de igazságosan.

Örömöt szerettem volna adni a gyerekeknek, s örömet kaptam tõlük. Igen, örömöt, ami kiszakított a hétköznapjaimból, s elûzte fejembõl az újságok címlaphíreit, az utcai plakátokról acsarkodó dühöt. Élményt kaptam tõlük, hogy egy kicsit gyerek lehettem velük…"

Forrás: Varju Valéria, A-Z Egyesület

Vissza a lap elejére

KI-MIT-TUD?

A cigány kultúrához kötõdõ országos vetélkedõt, Roma Ki mit tud? versenyt hirdet az OCÖ. A megyei elõselejtezõk tavasszal kezdõdnek, az országos döntõ nyár elején lesz. A versenyre olyan roma és nem roma jelentkezõket várnak, akik a cigánysághoz köthetõ, különféle kultúrát bemutató produkcióval lépnek színpadra. A tánc, hangszeres zene, ének, vers- és prózamondás, színjátszás kategóriákban egyének és csoportok is jelentkezhetnek. A vetélkedõre az OCÖ közgyûlése 15 millió forint támogatást különített el ez évi költségvetésébõl.

Forrás: Index

Vissza a lap elejére

ROMAMÚZEUM

Romamúzeum nyílt Belgrádban, s bár ez a nyolcadik ilyen jellegû intézmény a világon, elsõ kiállításának rendezõje szerint az egyetlen, a szó igazi értelmében vett múzeum.

A belgrádi önkormányzat támogatásával létrejött intézmény a szerb fõváros központjában, a Ruzveltova utca 41-43. szám alatt mûködik, és 72 négyzetméteren mutat be sok érdekes, több esetben egyedi, a roma kultúrához kötõdõ tárgyat.

Az Alave e Romengo (A romák szava) elnevezésû kiállítás látogatói megtekinthetik az elsõ, 1537-ban Londonban nyomtatásban megjelent roma szöveget, s az elsõ, Szerbiában 1803-ban kiadott roma nyelvû könyvet.
A mintegy 100 000, a romák kultúrájához köthetõ dokumentum között van nyolc különbözõ, roma nyelven megjelent Biblia, egy nyomtatásban soha meg nem jelent, egy német koncentrációs táborban 1942-ben született német-roma szótár, egy 1935-ben Belgrádban kiadott roma újság.

A múzeumban digitális könyvtára mintegy 200 roma nyelvû mûvet tartalmaz, amelyeket számítógépeken olvashatnak a látogatók. Képeslapok gazdag gyûjteménye, romákról szóló dokumentumfilmek teszik még teljesebbé a múzeum anyagát.

Forrás: Index

Vissza a lap elejére

BÉREK VAGY ÉHBÉREK…?

Tavaly 4,33 euró (270-es árfolyamon 1170 forint) volt a magyarok átlagos munkabére. Az uniós szomszédok közül az osztrákok 14, a románok csak 2,57 euróért dolgoznak egy órát. Az Eurostat adatai alapján kiderül, hogy Bulgáriában volt a legalacsonyabb az átlagos órabér, mégpedig 1,6 euró (432 forint). Szlovákiában 4,13 euróra nõtt tavaly az órabér.

A cseh statisztikai hivatal egy munkatársa készített összehasonlítást az Európai Unió egyes tagállamainak fizetési adatairól - derül ki a Bumm.sk cikkébõl [1]. A névsorban Szlovénia kivételével az új kelet- és kelet-közép-európai, valamint balti tagállamok szerepeltek, továbbá Dánia, Németország, Írország, Ausztria, Svédország és Nagy-Britannia.

Dalibor Holý, a cseh statisztikai hivtal munkatársa nak figyelembe vételével hasonlította össze, hogy az elmúlt hét évben hogyan változott az uniós tagállamok átlagos órabére, írja a hírportál.
A legjobban a dánok kerestek tavaly. Közel 25 eurós órabérrel, 15-szörös a különbség (átlagosan 6750 forintot kerestek óránként, vagyis a havi 71 500 forintos magyar minimálbérért 10 óra 36 percet kellett volna dolgozniuk).

A közép-európai, visegrádi uniós országok közül tavaly Szlovákiában volt a legalacsonyabb az átlagos órabér: bár a 2002-es 2,08 euró csaknem megduplázódott, így is csak 4,13 euróra nõtt. Magyarországon átlagosan 4,33 eurót kerestek, Lengyelországban és Csehországban többet mint ötöt (5,21 és 5,65 eurót) egy óra alatt.

Tavaly csak Romániában, Bulgáriában és Litvániában volt alacsonyabb az átlag órabér, mint északi szomszédunknál, míg a lettek 4,21 eurója félúton volt a magyar és a szlovák bérek között.

A térségben, Ausztria jelenti, ahol egy óra alatt 14,03 eurót lehetett megkeresni tavaly. Ez a magyar fizetéseknek a 3,2-szerese, igaz, 2002-ben még négy és félszeres volt a különbség (12,3 és 2,73 euró). Németországban csaknem 17, míg Írországban több mint 20 euró volt a 2008-as átlagbér - azt azonban nem tudni, hogy ezekben az országban milyen hatása volt a keresetekre a múlt év végén kirobbant gazdasági válságnak.

A dánok kerestek tavaly a legjobban, óránként 25 eurót(átlagosan 6750 forintot kerestek óránként, a havi 71 500 forintos magyar minimálbérért 10 óra 36 percet kell dolgozniuk). Bulgáriában volt a legalacsonyabb az átlagos órabér, 1,6 euró (432 forint).

Forrás: Index

Vissza a lap elejére

LONDONI MUNKA

Mivel Londonban élek már nagyon hosszú ideje, sokan megkeresnek ezen a fórumon, hogy ajánljak munkát. Sajnos nem tudok segiteni és kérem a következõ néhány sort, tessék elolvasni -nagyon- figyelmesen.

Angliában/ Londonban munka ügynökségek vannak, amik -személyes- regisztráció útján, közvetitenek ki embereket dolgozni. A regisztráció -ingyenes-, tehát ha valaki pénzt kér mindezért, akkor az az ember hazudik. Magyarul át akar verni. Internetes táv regisztráció ma már szinte eltûnt. A munkaadónak általában azonnal kell a munkaerõ és nem hetekkel késõbb.

Ha valaki azt ajánlja, hogy nyelvtudást -nem- igénylõ munkát tud, szintén anyagi haszon miatt teszi. Ilyen nincs ! Ez Anglia, és mindenki angolul és nem Magyarul kommunikál. Mivel az esetek többségében telefonon történik az egyeztetés, érteni és válaszolni kell, méghozzá angolul. Minden ügynökségnél vagy esetleg egyéni munkaadónál van szerzõdés. Mindez angol nyelven. Tehát érteni kell mi van oda irva.

Ha valaki erotikus munkát igér, plusz csillagokat az égrõl, és nem kell semmit csinálni mert mindenki -csak- téged akar, szintén csak a pénzedre hajt. Valóban van Londonban escort service, és nagyon jól is mûködik. De az angolok kelet európai csábitó és izgató erotikus idomokat nem keresnek. Persze van kivétel, de az esetek többségére ez nem igaz. Az ok: félnek a betegségektõl, a másik, hogy a kelet európaiakat nagyon lopós nemzetnek tartják- Magyarokat fõleg. És hiszik, hogy csirkékkel lakunk együtt. -ezt egy barátom mesélte, aki történetesen egy angol pacákkal él, aránylag boldogan -

Londonban egy átlagos egyszemélyes szoba -heti- ára 80-150 pound között van. Van ahol ez a többszemélyesekre is igaz. Itt emeletes ágyakon kell 2-4-8 emberrel egy szobában aludni. A szoba, vagy inkább nevezzük ágy kiadónak, mindig 2 hetet elõre ki kell fizetni. Ez a depozit, vagy nevezzük biztositéknak, ha kárt csinálsz a lakásban. Továbbá másik két hetet is kell elõre fizetni. Azaz 320-600 pound között kell számolni. A heti bérlet 15-60 pound között mozog. A telefon pedig átlag heti 25 pound.

Az életkor ami egy bizonyos képzeletbeli határ 35 év.-nagyon ritka a kivétel- Ezután már egy angol vállalkozó nem keres munkavállalót, mert -öreg- a fizikai munkához. Ugyanis szinte kivétel nélkül -kemény fizikai- és nem szellemi munkára keresnek munkavállalót. Kukás kocsik után kell futni több kilométeren, vagy nehéz szelektiv hulladék rekeszeket kell emelgetni. Ez még egy fiatal és "mit nekem a nehéz munka" gondolkodású embernek is fárasztó.Persze van hotel takaritás is, de az inkább nõi munka.

Angliában három hónap a próbaidõ, és utánna jön a szerzõdés. Sok eseteben ha jól dolgozik az ember, felveszik álladó állásba. Viszont ha nem sikerül folyamatos munkahelyet találni akkor a munka ügynökségek van, hogy hivják az embert dolgozni, de van hogy nem. Általban ez a jellemzõ, uis rengeteg a Lengyel munkavállaló.

Az óradijak: a minimálbér a jellemzõ ami most brutto 5,35 ha jól emlékszem de lehet, hogy már több. Ezért elnézést kérek. Ebbõl kb: 2 pound azonnal levonódik. Biztositás, adó és nyugdij járulékokra. Tehát ha olyan állást tetszik olvasni amiben a munkabér szerepel, az mindg brutto.

Forrás: FN

Vissza a lap elejére

LONDONI MUNKA 2.

Bevallom, nem gondoltam volna, hogy ennyi üzenetet kapok, azért mert irtam néhány tényt Angliáról és Londonról, a - külföldi munkavállalás tekintetében. És nem tetszenek elképzelni, egyik sem szapult, vagy kiégett banyázott !

A legtöbb levél tartalma ugyanaz.Szóval a fizetések és az árak, és nem beszélek angolul...

Angliában szinte mindenhol, vagy inkább azt mondom 95 %-ban a minimálbért fizetik. Ez most már megtudtam 5,73 pound, tehát elnézést a múltkori rossz adatért. Ebbõl rögtön kb 2 pound adót vonnak és az izzadt testû munkás embernek kifizetnek 3,75 pound/ h. Egy nap ugye 8 órát kell dolgozni, tehát 920 brutto, ami 600 netto/hónap. Ahol fizetnek némi pótlékot (nem ritka, de elõfordul) akkor olyan 700. Hát igen ez nem hangzik soknak, de itt van valami ami M.o-nincs nagyon elterjedve. -A jó másodállás.- ott ugyanennyit meglehet keresni, de általában a felét. Tehát olyan 900 körül lehet keresni két állással. Viszont most kezd elterjedni jobban, a 6 pundos órabér. Pl egy pékségben dolgozó cukrász netto 940 poundot és + 1 kiló súlyfelesleget visz haza havonta. (A barátom kollégáitól tudom.)

Tehát lehet pénzt keresni de az elsõ 1-2 év az nagyon nehéz. Tulajdonképpen ha azt az életszinvonalat folytatja az ember amit otthon megszokott, akkor minden pénze elmegy. Mivel ez egy másik ország, és ha úgy vesszük egy másik kultúra, mások a szinvonalak. Az átlag aki dolgozik minden nap+ hétvége /ja az extra pénz, de ugyanannyi a bér/ és nem költ a legdrágább élelmiszerekre és elkezd spórolni, akkor viszi valamire. Itt tényleg lehet spórolni, csak tényleg a nadrágszij effektust kell alkalmazni. Ha az elején egy kicsit összéb húzza magát az ember akkor viheti valamire.

Az árak. A kenyér 1 pond és olyan mint kis hazánkban. De van olcsóbb kenyér is, ami sajnos nagyon gyorsan penészedik, az 0,70 penny. /a toast kenyérre tessék gondolni./ Tej 1,16, a cukor 97 penny. Most nem irom le teljes áruskálát de egy valami megemlitenék. A készételek, amik konzervekben vannak, és finomak pl: paradicsomban tempózó húsgolyók: 58 penny. Egy kellemes egytányér vacsi. A másik a saját márkás élelmiszerek. Angliában a tartalom ugyan az, csak a csomagolás más. Nem szines és stb, hanem általában 2 szinû. -Az autók:- Angliában nagyon olcsó a használt autó. wwww.autotrader.co.uk, Postakódnak tessék ezt használni: W5 3TJ

Most nem a magyar lepukkant autókra kell gondolni, hanem ezek valóban jó, autók. 8-12 évesek. Pl: 1998 saab 9-5: 800-1200 pound, vagy ugyanez ford mondeoban 600 pound. Itt a biztositás kötelezõ és magas: 2-600 pound/év. Az útadó átlag 200 pound/év. De még sokszor igy is megéri egy autót fenntartani, mert az utazás busszal és mertoval, szinte ugyanennyi.

Nem beszélek angolul... Akkor csak a pénzt fogja kidobni az ember az ablakon. Itt csak az angol nyelvet használják. A hollandot, németet és bármi mást nem. Nagyon kevés, sõt inkább azt mondom, -nincs- külföldi nyelvtudású munkaerõ kereslet. Csak angol. Aki pedig azt mondja, hogy nem kell az angol nyelv, az most készül csapni.
Van az IWIWnek -apró- rovata. Ha ott az ország és város rublikát átállitja az ember, eljuthat a londoni magyar oldalakra. Nem sokszor, de itt fent vannak magyarok által felrakott hirdetések. De ezek általában azok, hogy melyik angol !! munkaadó keres személyzetet. De a hirdetések nagyon ritkák, mint a fehér holló. A másik lehetõség www.gumtree.com. Ez a leggyorsabb angol álláscsatorna. Óránkét frissülnek és sokszor ki lehet fogni jó állást. A másik oldal: www.jobcentreplus.gov.uk Itt hetente frissülnek az állások, és nem annyira rugalmas mint a gumtree.

Csak egy infó: Csak londoni postakóddal ellátott önéletrajzokat használnak az angolok. Ha M.o-ról tetszik küldeni, megy a kukába,mert nem itt teszik élni. És ez fontos!

Egy szó mint száz. Tessék nagyon megnézni a saját angol nyelvtudást és utána kijönni. Itt lehet munkát találni, csak szerencse kell hozzá.

Forrás: FN

Vissza a lap elejére

Utolsó frissítés: 2011-12-20 17:42