A nazarénus felekezet megalapítója Fröhlich Sámuel Heinrich (1803-1857) volt, aki a svájci aargaui kanton Bruck nevű kisvárosában született, és francia hugenotta, vagyis francia kálvinista családból származott. A Bertalan-éj után, amikor 40 ezer hugenottát meggyilkoltak, a megmarat családok a környező országokba menekültek, így került a családja is Svájcba. Már pályafutása kezdetén több kérdésben szembekerült a protestáns államegyházzal, ezért később visszahívták az egyházi tanácsból, törölték a lelkészek sorából, mindenfajta egyházi tevékenységtől eltiltották, államvadászokkal figyeltették. Magánéletébe is beavatkoztak (törvénytelennek tartották házasságát, egyik gyermekét erőszakkal keresztelték meg stb.). Az üldöztetés ellenére 1831-ben megkezdte missziós munkáját, kiterjedt evangelizációs munkát végzett Svájcban, Angliában és Franciaországban. Megalapította az Evangélium szerint keresztelkedők gyülekezetét az 1830-as években. A hívőket egyre keményebb atrocitások érték. Svájcban az üldöztetések csak a szövetségi kormány alkotmányának 1874. évi 74. cikkelyének életbelépésével szűntek meg, mert az biztosította a vallási és lelkiismereti szabadságot. 1839 nyarán két magyar lakatos legény, Denkel János és Kropatschik János, vándorlásuk idején Zürichig jutottak, ott hallottak Fröhlichről, akinek tanítását elfogadták és megkeresztelkedtek; az új tant ők hozták el Magyarországra, s Hencsey Lajos vezette be. Őt tartjuk a magyar nazarénus felekezet valódi megalapítójának. Az első hazai nazarénus istentiszteletet 1840. május 8-án tartották, akkor még református énekeskönyv felhasználásával. Közép- és Kelet –Európában a felekezet jóval később ismerték el, tagjait Magyarországon is üldözték, elsősorban a hitalap-tételek 1. 5., 6. és 7. pontja miatt. A nazarénusok ügye már az 1860-as évektől többször az országgyűlés elé került és nem került le a napirendről egészen az 1895-ös vallásszabadsági törvény megalkotásáig. Ez azonban az üldöztetéseknek nem vetett véget, különösen a két világháború idején szenvedtek sokat a nazarénus férfiak, amikor a hadbíróságok a helyszínen lövették agyon őket, vagy hosszú börtönbüntetésre ítélték, a fegyverforgatás és az eskü megtagadásáért. Az állam 1939-ig általában nem akadályozta a nazarénus összejöveteleket, de azokat alkalmanként a rendőrséggel ellenőriztette, azokat előzetesen be kellett jelenteni, de istentiszteleteiken 18 éven aluliak nem vehettek részt. A második világháborút követően még több mint két évtizednek kellett eltelnie, amíg a nazarénus vallásközösség törvényesen is elismert felekezetté válhatott. A legtöbb nazarénus Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya megyében és Budapesten él. Elismertetésük után sem lettek tagjai a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának. Mint korábban már láthattuk, a gyülekezetek közös ügyeinek intézésére az egyházi szolgák közössége jogosult, az országos ügyek gyakorlati képviseletére és intézésére pedig az egyházi szolgák közösségének valamelyik tagja kap megbízást. Az országos vezető általában a rangidős egyházi szolga, e tisztre az állami elismeréssel egy időben Albert Sándort választották meg és a felekezet központja Hódmezővásárhely lett. Albert Sándor halála után ezt a tisztet Pap János budapesti egyházi szolga vette át. Jelen pillanatban már nem ő az országos vezető, hanem újat Szabó Ferenc egyházi szolgát választották meg. Az 1980-as években 40 imaházunk és 2 szeretetházunk volt Magyarországon, és szoros lelki kapcsolatokat tartunk hasonló gyülekezetekkel. Jugoszláviában, Szlovákiában, Romániában, Ukrajna Bukovina részén Csernovitz környékén, Ausztriában, Németországban és tengerentúlon Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is, összesen mintegy 30 000 hívővel. A vasárnapokat két rövid szünettel gyülekezetünkben töltjük. Két istentiszteletet és déli, délutáni és esti éneklést tartunk, az esti éneklés közben rövid esti beszélgetést, ezután az éneklést folytatjuk, majd egy befejező ének után imával zárjuk a napot. Ezenkívül szerda este tartunk istentiszteletet ezután éneklés majd egy befejező énekkel zárjuk a napot. Péntek este éneklés-énektanulás majd egy befejező ének után egy rövid imával zárjuk a napot. Minden nazarénus hitszabály hangsúlyozza a fegyverfogás és az eskü tilalmát.
A bajai gyülekezetről: Taglétszáma 192 fő. Látogatókkal együtt megközelítőleg 400. Vezetője Szabó Ferenc egyházi szolga
