| A,Á |
B |
C,Cs |
D |
E,Ë,É |
F |
G,Gy |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O,Ő |
P |
R |
S |
Sz |
T,Ty |
U,Ü |
V |
Z |
Zs |
abba hejbe
azonnal, nyomban, rögtön,
tüstént
ábrázat
arc
abszalut
abszolút,
teljes, tökéletes
ad 1. kezire~
akad 1. fel~
akhángyile bungyile
[a cigány nyelvet utánzó
kifejezés, jelentését a mondó sem ismeri]
akkoracska
akkora,
olyan kicsiny
akkorán
annyira,
oly mértékben
alatt
lent,
alacsonyan, mélyen
alattomba
titokban,
feltűnés nélkül
alispán
a
régi vármegye vezetője
alit 1. el~, meg ~ alszik
l. vissza~
altat,
alvaszt
ámbojog
ácsorog,
lődörög, bolyong, csavarog
anyóka
anya,
édesanya, anyám! (megszólításként)
aprólék
a
levágott és szétszedett disznó kisebb, apróbb húsdarabjai
arangyfüstös
hártyaszerű,
könnyen porló aranyból való lemezzel bevont
arangypili
aranyfüst,
könnyen porló, aranyszínű és aranyból való papírvékony lemez
arasz
régi
hosszúságmérték, a kinyújtott hüvelyk- és kisujj közötti távolság, kb.
18-
arrábbacska,
arréb
egy kicsivel arrébb,
valamivel távolabb
árus
vándorkereskedő
asztag
az
összehordott gabonakévékből rakott kör alakú vagy hosszúkás kazal
átbucskázik
átbukfencezik,
átbukik, átesik
átol
át,
keresztül, (régies) által
átolmënyën
átmegy
bár
legalább
béduvad
hirtelen,
váratlanul bemegy, beront (valahova) béhanyit behajít,
bedob
bejebbecske
egy
kicsivel beljebb, valamivel beljebb
békoppan
lecsukódik
(a szeme valakinek)
békovártéj
beszállásol,
szállást foglal valahol
belaci
Kakasdon,
a Belac nevű határrészhez, illetve falurészhez tartozó
beléhëngërgóztat
belegurít,
belehemperget
belékucorodik
magát
összehúzva belekuporodik
belészosszan
beleszagol,
beleszippant, beleszusszant
belé vap csapva
bele
van avatva mindenbe,
bërbécs
kos
bétőt a kedve
teljesült
a kívánsága, vágya, óhaja
bëzget 1. mëg~
mozgat,
piszkál, zavar
bicskacska
kisméretű
zsebkés
biza
bizony
bocskor
felhajtott
szélével a lábfej re boruló, bőrből készített, szíjjal felerősíthető
régi
lábbeli
bogárzik
a
legelésző állat a legyek, bögölyök csípései miatt rugdal, farkával
csapdos,
esetleg futkározik
bogos
sovány,
elhanyagolt, gondozatlan (csikó)
bong
gomb
bongol 1. ki~
gombol
bőcsü
bölcső
bődint
egyszer-egyszer
bőg (tehén)
búcsu
a
falu temploma védőszentjének a napján vagy a hozzá legközelebb eső
vasárnap
szokásos vendéglátás, vendégség
budlibicska
fanyelű
zsebkés
bugyuta
együgyű
burukol
búg,
turbékol (galamb)
burungoz(ik) 1. el~
morog,
dörmög, zajt csap, haragosan magában dörmög (ember); zümmög, dong
(légy,
bögöly, dongó)
burungozva
haragosan
morogva, dörmögve búslakodik
busulja magát
1. mëg
búslakodik
butt 1. mëg~
bújt
cirógat-marógat
gyengéden
simogat
cuhálzsák
nagyméretű,
a régi terményraktárakban használt gyári készítésű zsák, kb.
Cs
csafar 1. ki~
kifelé~
csavar
csafor 1. el~
csavar
csahol
egyvégtében,
hosszasan igen erősen és mérgesen ugat (kutya)
csaplós ostor
csípős végű
szíjostor
csappás
csipás
csëbër
kétfülű,
fából készült edény, amelyet mosásra, ill. az
állatok abrakjának
elkészítésére használtak
csép
fából
készített, nyélból és hadaróból álló kéziszerszám, régen ezzel verték
ki a
szemet a learatott gabonából gabonából
csépël
gabonából
cséppel kiveri a szemet
cséphadaró
a
csépnek a nyélhez szíjjal, kötelekkel erősített,
használat közben a nyélen forgó része; ez éri a földre terített,
csépelt
gabonát
csëpü
a
kender feldolgozásakor keletkező rövid, durva szálú kenderkóc
csëpünyelvü
selypes,
pösze
cserepfazak
agyagból égetett
hosszúkás edény főleg tej tárolására
csërge
sakktáblaszerűen
gyapjúból szőtt takaró, pokróc
Csërnavic
bukovinai
város, megyeszékhely
csib 1. le~
csíp
csihán
csalán
csihánvirág
csalánvirág
csirikol
csiripel,
csivitel
csitorog
csikorog
csókolkodik
csókolózik
csóré
meztelen,
ruhátlan, csupasz
csórén
meztelenül,
ruhátlanul
csűr
pajta
szekérszínnel és nagy szénapadlással
csürdöngölős
élénk
ütemű székely férfitánc
darabonca
targonca,
tragacs
délebéd
ebéd,
déli étkezés
dërënduca
lárma,
zörgés, robaj �S hát eccer csak nagy derenducával jött haza a sárkán.�
dërënducálás
lármázás,
zörgés
disznyó
adtateremtëtte
[tréfás
hangulatú átkozódás, szitkozódás]
disznyópajta
fából,
deszkából készített disznyóól
dolgozik
foglalkozik, vesződik
valamivel, a mesében: erőlködik; "Hát
a leán addig dolgozott, hogy valahogy az ablakot kifeszítette"
donyha
dunna
duvad 1. bé~, elé~, fël~,
ki~
duvadott 1. ki~
dülledt,
tágranyilt, kidagadt (szem)
duvaszt
üt,
vág �én ojant duvasztok a fejire, hogy elájul�
éfelekor
éjfélkor
egésszen
mindannyian,
valamennyien
ëgybetoj
összetol,
egymás mellé tol
ëgyfelé
egyik
irányba
ëggyez
1. essze~
jól
megfér vkivel; tanakodik, megbeszél, megállapodik
ëggyik-másik
ez-az
ëgyhamar
gyorsan
ehën!
aha! [ráismerést
kifejező
indulatszó]
ehül1. mëg~
éhezik
elalitt
elaltat
elbődint
elbődül,
elbőgi magát (tehén)
elburungozik
morogva,
dörmögve eltávozik
elcsafar
elcsavar,
félrefordít (fejet)
elébb-hátrább
itt-ott
eléduvad
előtoppan,
előnyomakodik
eléfog
kérdőre
von, elővesz; számon kér
éleget
éldegél
e1ig
alig
elhí
felkér,
meghív (komának)
elkételenyëdik
mamlasszá,
lagymataggá válik
ëllëget
eszeget,
falatozik
elmënyën
elmegy,
eltávozik
elnáspángol
elver,
megver, elagyabugyál
elnyafintja
magát
nyafogó hangot ad
elragad
elővesz,
előkap, előránt (hirtelen)
elsëjed
elsüllyed
eltér
elfér,
elegendő helye van
elvesz
elővesz
érdëmes (vki
vmire)
érdemel (vki vmit)
éreltet 1. ki~
kidolgoz
(nyers bőrt)
érőjibe van
érőfélben
van
eresz
nyárikonyha,
az udvarról a szobába vezető előtér, konyha, amelyben a kemence áll
ereszkëdik 1. ki~
csúszik
erőst
nagyon,
igen
eskittés
esketés,
esküvő (templomban)
ëspár
takaréktűzhely
régen téglából rakva, újabban vasból készítve
ësszeëggyez
megállapodik
(vmiben vkivel)
ësszerétel
összetűr,
összehajtogat
ét,
étje
evés,
étkezés "Annak még az étje se esett jól, hogy valami rosszat ne csinált
vóna"
éveg
üveg
falka
a
legelőn őrzött állatok (főként disznók) összessége
fájtat
fájdít
falukászik
szomszédol, a falut járja
fartalj,
ne!
farolj
ne! [állatterelő kifej ezés]
faszujka
bab
fejérnép
nő,
asszony
fejérszëméj
nő,
asszony
féjt
félt
fejre
fejjel
(lefelé)
fëlakad
tágra
nyílik (a szeme)
fëlduvad
feldagad, felduzzad
felejt 1. mëg~
félidős
középkorú (ember)
fëlkonyorodik
felül, felpenderedik
(gyorsan,
lendülettel)
fëlrabol
kirabol
fëlszëg
(kenyeret)
megszeg, megvág, megkezd
fëltápászkodik
nehézkesen
feláll, lábra áll
fénkő
kaszaélesítésre
használt kő, fenőkő
fënnébb
feljebb,
magasabbra
ferencrendű
Szent
Ferenc rendjébe tartozó (szerzetes, barát)
féretoj
félretol
férgecske
egérke,
kisegér
fërtáj
negyed
fészi,
fészicske
fejsze,
fejszécske, kisfejsze
fityeg 1.
le~
lóg
fittyent
1. ki~,
lógaszt,
lógat
fittyenve
lógva
fonájára
fonákjára,
visszájára
forhant
se
hétköznapi, se ünnepi (öltözet)
főkötő
a
nők életkorát és családi állapotát kifejező, anyagokból és díszekből
készült
fejrevaló
futt,
futta
fújt,
fújta
fücfa
fűzfa
füttő
téglából
rakott tűzhely, kályha
füttőlik
kályhalyuk
gagya
gatya
gagyakorc
a gatya derékrésze, amelybe a madzagot belehúzzák, s amely
megkötéskor
ráncolódik
galitka
kalitka
gamat
csúnya,
piszkos, hitvány (ember)
gamatol l.
össze~
piszkít,
kever, értelmetlenül csinál (vmit)
vissza~
ganyélé
trágyalé
gárgya, a kut~
kútkáva, a kút
szögletes vagy kerek karimája a föld felett
gilincs
kilincs
gomoja
gombolyag
gomoja kendërcérna
gombolyag
kendercérna
gúnya
öltözet,
öltöny, ruha
guzsaj
kézirokka
kerék nélkül
guzsajas
fonó,
a fonók öszejövetele
guzsajcsepü
guzsalyon
feldolgozott, fonható rövid, durva szálú kendër
gyëgy
jegy
gyócsing
gyolcsvászonból
készített ing
hagyma
[a zsebóra tréfás neve]
háj
a levágott disznóból
nyert zsiradék,
amelyet régen a fatengelyes szekerek kenés ére használtak
hájc, në!
hajsz, në! [a befogott állatot
- lovat, ökröt � balra
terelő szó]
hájlige gott
[német egyházi,
templomi ének
szövege, annyi mint: szent isten]
hallgatkoz(ik)
1. meg~
hallgat, hallgatózik
hány 1. bé~
dob, hajít
hasáfa
aprított fa
haptákba
vágja magát
vigyázzba áll
ház
szoba
ház háta
a ház mögötti rész, a
háznak a felső
szomszéd felé néző része, oldala
hejt
helyen
hejrünnet
helyről
hëngergóztat
1. belé~
hemperget,
gurít
hërausz
kifelé!
[német szó fe1szólitásként]
hërám
tarisnya puttyom teremtëtte
[mesebeli
kiszólás, nincs jelentése]
hereszéna
szárított
lóhere
hëzza
hozzá
hëzzik
hozzájuk
hí 1. el
hív
hí, hiu
padlás
hódtölte,
hódtőtte
holdtölte,
telihold (ideje)
hosszukó
hosszúkás
hunya,
húnya, hunnya
hóna
húzd le
magadot!
ne
rendetlenkedj! viselkedj rendesen!
igéz
szemmel
ver, szemmel megront
illogat
iddogál,
iszogat
imá, immá
már,
immár
innap,
innop
ünnep
innapló
ünneplő
(ruha)
innetőtől
innen,
innentől
istenkëdik
könyörög,
rimánkodik
istennébe
ingyen,
jószívűségből, isten nevében
íziglen
ízekre,
darabokra
jácodik
játszik
jászój
jászol
jércike
jérce,
növendék tyúk, nőnemű csirke
juházkodik
1. mëg~
szelidül
kácc!
[macskát
elzavaró indulatszó]
kalán
kanál
kalangyál
lábait
keresztbe rakja; gabonakévéket kézi aratás után keresztbe, kalangyába
rak
kaliba, kalibacska
kis házikó pásztorok,
csőszök, erdőmunkások számára
kamara
kamra
kankós
kampós
kankósbot
kampósbot
kap 1. ki~
kappan
nem
párosodó kakas
karicsál
káricál
karing
szertartásokon
használt, térdig érő ingszerű fehér papiruhadarab
kárinkodik
káromkodik
kárinkodás
káromkodás
kartén
fogózik
karon
fog
kártya 1. vizes~
fából készült,
fölfelé szűkülő, fordított csonkakúp alakú edény
kászolódik
1. lefelé~
nehézkesen,
körülményesen mozog, menésre előkészül, rendsz. deszkából
kávája 1. kut~
a kút föld
fölötti rrendszerint deszkából készült négyzet alakú kerete
kebel, kebelit
az ing eleje; a
derékban megkötött ing és a test közöttiűr, ahova főként gyümölcsöt
tettek
kécinkëdik
kelleti
magát
kecskebuka
bukfenc
kecskebukát
vet
bukfencet
vet
kecskebukázik
bukfencezik
kén
kín,
gyötrelem
kendërlepedő
kendervászonból
készitett lepedő
kenő
a
szövéshez használatos puha, pépes anyag, lenmagfőzet, amely sikossá
tette a
fölvetett szálakat
képibe
(valakinek a)
vki
helyett
kerekbe
körbe,
karikába
kerekën
körülötte,
körös-körül
keresztelő
az
újszülött megkeresztelésekor tartott, evéssel-ivással összekötött
családi
mulatság, amelyen a rokonok és főként a gyermek keresztszülei vesznek
részt
kert
kerítés;
kert
késértet
kísértet,
hazajáró lélek
keszkenyő
zsebkendő
kételenyëdik 1. el~
mamlasszá,
erőtlenné, tehetetlenné válik
kétkézt
szívesen,
örömmel, boldogan
kezire ad
rábíz
kibongol
kigombol
kicsafar
kicsavar
kicsap
kienged,
kifolyat (bort a hordóból)
kicsiddég
egy
kis ideig, rövid ideig
kicsidënként
apránként
kidug
dugót
kivesz (a hordóból)
kiduvad
kinyomódik,
kidudorodik, kidülled
kiduvadott
kidülledt,
kiduvadt
kiéreltet
[nyers
állatbőrt] fokozatosan kidolgoz, kikészít, ill. erre
a munkára előkészít
kiereszkëdik
előbújik
(rejtekhelyéről)
kifittyent
jól
láthatóan, szembetűnően kilóggat
kifogy
vki vkiből, vmiből
elveszít
vkit, vmit "s még a tehenyünkből es kifogytunk
kikap
elkap
kimóriskál
kézi
hajtású szelelő rostával megtisztít (gabonát)
kiorozkodik
észrevétlenül
kimegy, kisurran
kireked az esze
megzavarodik az
elméje, megtébolyodik
kiront
kitör
kisuppan
váratlanul,
akaratlanul kiesik
kiszól
kimond
kiszökik
kiugrik
kivár
megvár
kivikszolt
kifényesített
kizár
kinyit
kollint
üt
(bottal)
konnyaszt
1. le
horgaszt
(fejet)
konyorit
1. le~
szel, vág, szed
konyorodik
1. fël~
helyet foglal vhol
(gyorsan, fürgén)
kopac
kopasz
kopóra
(néz)
fölfelé, az ég felé
koppan
zárul, csukódik
koppant
kopog (ajtón, ablakon)
korc 1. gagya
a bőg atyának a derékon
való
összekötéskor keletkező ránca, tűrése
kova
tűz csiholására
használt kő
kovártéjoz
1. bé~
szállást foglal,
szállást vesz
kötés
kötéllel összekötött
teher
(zöldtakarmány, fa stb.)
kötőfék
a ló fejére húzott,
kenderből font
eszköz, amelynek a szárán ál fogva vezetik, ill. az istállóban megkötik
krëcsán, krëcsánját, krëcsánt
női blúz, ill. női és
férfikabát
kucorodik
1. belé~ , kucorog
guggoló helyzetbe
összehúzza magát
kujak,
kujok
ököl
kutruca
kis lyuk, rakott falba
vagy földbe
vájt mélyedés
kuttor
kemence
kutyakaliba
kutyaól, kutyaházikó
küjjel
kívül
küküllő
kályhacső a füttő,
tűzhely és a
padlás között, nagyobb átmérőjű volt a mainál, s a füst a padlástérben
oszlott
el
küpülő 1.
nagy~
tej verő dézsa
kürtő
kályhacső 1. küküllő
küzsd 1. mëg~
birkózik, verekszik, vív
lábujjkája
lába ujjacskája
ládocska
ládika, kisméretű láda
lájbi
mellény
lajtorja
létra
lapocka
abrakkeverő szerszám,
rövid nyelű,
deszkából, falapból faragott, lapát szerű keverőeszköz
lapta
labda
laptázik
labdázik
lëánkacska
leányka, kisleány
lebucskázik
lebukik (a víz alá)
lecsib,
lecsibdës
lecsíp, lecsípdes
lefelé
kászolódik
nehézkesen leszáll
lefityëg
tehetetlenül lelóg
lefittyent
lelógat, élettelenül
leejt
lefittyenve
lelógva
lehány
ledobál
lëj
román pénzegység
lejebbëcske
egy kicsivel,
valamicskével lejjebb
lekonnyaszt
lehajt,
lehorgaszt (fejet)
lekonyorit
lekanyarít, leszed, levesz
leszökdös
leugrik, leszáll (a lóról
leuntat
lebeszél
(vkit vmiről))
level
levél
lipinkáztat 1. meg~
lóbál, lenget, lendületbe
hoz
lunka
lanka, hullámos földfelszín
macsuka
csomó, görcs, bunkó
macsukás
csomós, görcsös, bunkós
majorság
baromfi
makogás
[a nyúl hangja,
érthetetlen beszéd]
málé, málécska
kukoricalisztből főzött
étel
máléliszt
a málé főzéséhez
használt finomra
őrölt kukoricaliszt két sövény fonat közé rakott
malomgát
kőfal
a víz duzzasztására és más irányba való terelésére
mána
málna
mánus
a falióra sétálója
markot
szëd
aratáskor a kaszás
által levágott
gabonát úgy szedi fel, hogy két marok kiadjon egy kévét
mart
part
mëgalit
megaltat, megalvaszt
(tejet)
mëgbëzget
megpiszkál, megmozgat
mëgbusulja
magát
elszomorodik
mëgbutt
elbújt
mëgehül
megéhezik
mëgfelejt
elfelejt
mëghallgatkoz
meghallgat, odafigyel,
odafülel
mëgint
pedig, viszont
mëgjuhászkodik
megszelídül
mëgkap
megtalál, meglel
mëgküzsd
megvív, megverekszik,
megbirkózik
mëglipinkáztat
meglenget, meghimbál
mëgnyuvaszt
megfojt
mëgrázint
egyszer megráz
mëgszörnyülködik
elborzad,
elszörnyülködik
mëgtalálkozik
összetalálkozik (vkivel)
mëgüt
agyonüt
mëg van
mákozva
mákkal etették meg,
hogy elaludjon
mëgvigyázkodik
körülnéz, szemlélődik,
megfigyel
mëgvizül
vkinek vmije
vizes lesz, megvizesedik
mëgzáporodik
megzápul (a tojás)
mëhink
mienk
mejjes
birkabőrből készített
ujjatlan rövid
bunda
melléjem
mellém
mënyën 1. átol~, el~
megy
met, me,
mer
mert
minuta
perc
minnyá
azonnal, rögtön,
mindjárt
Móduva
Moldva
mond
beszél
móriska
kézi
hajtású, szelelősrosta
móriskáll. ki~
kézi
hajtású szelelőrostával tisztít (gabonát, babot stb.)
mostantótól
mostantól
nagyküpülő
a
vajkészítésre használt nagyobb méretű faedény
nagy üdő
félelmetes
vihar dörgéssel, villámlással
nannyó
nagyanya
náspángol 1. el~
ütlegel,
elver
në!
íme! [figyelemfelhívó
módosítószó]
nyafintja magát
1. el~,
nyafogó hangot ad
nyaka csigája
nyakcsigolya
nyujtás
fonáskor a guzsalytól a
pödrést, fonást
végző kar ujjáig érő fonal
hossza
nyujtópad
ravatal
nyuvaszt 1. mëg~
fojt
obsitos
kiszolgált, a hadsereg
kötelékéből végleg
elbocsátott katona
odabutt
odabújt
ódalkamara, ódalkamaracska
kamra a lakóépület
végében, a tornác vagy
pítvar zárt vége
onnatótól,
ahonnatótól
onnan, ahonnan
orozkodik
lopakodik
osztováta
szövőszék
otvaros
az ótvar nevű
bőrbetegségben szenvedő
öl, ölvel
[mennyiséget jelöl; annyi,
amennyit az
ember két kezével, karjával fel tud fogni, és magához szorítva, ölelve
tovább
tud vinni]
összevissza gamatol
összevissza piszkol, rondít
padocska
kispad
palló
vastag, széles deszka,
amelyet keskenyebb
folyóvíz fölött használnak
panciussát!
[indulatos felkiáltás
Poncius Pilátus
nevéből]
pázsint
fűvel benőtt terület,
pázsit
pëndëj
alsószoknya
pëndëjësën
alsószoknyában,
alsószoknyára vetkőzve
pëtráj
fából készült mérőedény,
25 l-es
pili 1. arangy~
pihe, pehely
pince krumpli
annyi krumpli, amennyi a
pincébe belefér
pitán
kukoricalisztből sütött
lepény
pityóka
burgonya, krumpli
porcolán
porcelán
portéka
a vásári sátoros
kereskedők áruja
pozdorja
a
kender megmunkálásakor a rostok közül kihulló kemény fás rész
pozdorjás
amiben pozdorja van
prédikálószék
díszes emelvény,
amelyből a pap a
beszédet, prédikációt mondja
rádirattatom!
[kurjantás mulatozás közben;
így is érthető: rád írattatom az adósságot, a kocsmai számlát]
Radóc
Radauti
város Bukovinában a székely faluk közelében
rázint 1. meg~
egyszer
megráz
réce
kacsa
récevákkogás
kacsahápogás
régebbecske
korábban,
előbb
regëmënt
ezred,
mint katonai egység
rëjik
rájuk
reked 1. ki~
ijedtében,
félelmében meghibban az esze
rend
1. öltözet
2. egy sor
kaszáláskor
repít
(tüzet)
rak
rézbong
rézgomb
rësta
rosta
rétel 1. ëssze~
hajtogat,
tűr
rëvërënda
a
katolikus papok hosszú, alul szoknyaszerű fekete öltözete
rëzëdëncia
udvartartás,
tartózkodási hely
ribanc
rongy
[főnévként]
rittyent
durrant
rokoja
felső
szoknya
ront 1. ki~
tör
rugodik
rugdalózik
rusnya
csúnya,
csúf
salukátër
zsalugáter,
fából készített külső ablak, amellyel a ház helyiségeit el lehetett
sötétíteni
sántál
sántikál
sármántyu
sármány
(madár)
sarogja
a
szekér elején, még inkább a végén lévő, a szekér derekát elzáró,
rácsszerű
alkatrész; a szekérnek ezzel határolt hátsó része
sëjed 1. el~
süllyed
sëmmifélelëtteképpen
semmiképp
sërit
pödör
sétár
sajtár,
fejőedény
sëttenkedik
óvakodva
lépked
silladri
csosszantós
bukovinai székely tánc
sohutt
sehol
sohuva, suhuva
sehova
sompog 1. vissza~
sompolyog
suflák
a
ház végében levő kamra, raktár, "sufni"
sujok
mosó
fa, mosólapicka
suppan
esik,
huppan, pottyan
suppant
ejt,
pottyant
sustër
cipész
süpped 1. ël~
mélyed,
merül
sütőlapát
hosszú
nyelű, kör alakú lapban végződő eszköz; rakták be a megkelt kenyereket
a
kemencébe
szaglászol
szimatol,
szaglász
szalmatál
szalmából
font, tál alakú kenyértartó edény
szëd 1. markot ~
szëg 1. fël~
megkezd
(kenyeret)
szëget ütött ez
a fejibe
hirtelen
elgondolkodott rajta
széje
széle
(vminek)
széjre
szélre
szekerkó
kis
szekér
szëmit veszik
kiszúrják a
szemét (megcsonkítják)
szëm nem lepte
bé
nem
lehetett áttekinteni
szénáspadlás
az
istálló fölötti padlás, ahova szénát raktak
szëre
sorra,
sorban
szibiliszta
[a
bíró szó jelzőjeként használatos, jelentését nem ismerik]
szimmogtat
hüppög,
szepeg
szokmán
gyapjúból
készült nagykabát, télikabát
szokmányos
szokmányban
járó
szomorák
szomorúak
szomorán
szomorúan
szomorgat
szomorít
szonnyan
szomjan
szosszan 1. belé~
szippant,
szusszan
szökdös 1. le~
ugrik,
ugrál
szökik 1. ki~
ugrik
szőrdisznyó,
szőrdisznyócska
sündisznó
szörnyülködik
1. mëg~
rémül, rémületbe esik
szövő
a szövésre előkészített, a
szövőszékre
felvetett egységnyi fonál
Szucsáva
Suceava a bukovinai
Andrásfalvától mintegy
500 m-re húzódó folyó, a Szeret egyik mellékfolyója
szusz,
porintye, szusz!
[román nyelvű szöveg,
jelentése:] fel,
tisztelendő úr, fel!
szümőcs
szemölcs
tám
talán
tángyér
tányér
tarisnya
tarisznya
tappantós
dobbantós székely tánc
tápászkodik 1. fël~
nehézkesen,
körülményesen lábra áll
tëhéd
tied
tëhétek
tietek
tej verő dézsa
fa edény, amelyben vajat
készítenek,
köpülő
teketóriázik
bizonytalankodik,
körülményeskedik
tëlázsi
a kamrában, konyhában
levő, deszkából
készült állvány
tëllëget
teszeget, rakosgat
tér 1. el~
fér
terü
az a mennyiség, amit
egyszerre elvísz
valaki
tësz 1. tüzet ~
rak
tilolás
kendermunka, amellyel az
apróbb
pozdorjától is megtisztítják a kenderszálakat
tisztánt
teljesen, egészen
tocsoja
pocsolya
toj 1.
egybe ~, fére ~
tol
tojás
[a zsebóra tréfás neve]
tollu
toll
tor
a halott tiszteletére a
temetéskor
rendezett ünnepi együttevés
torongy
torony
tő
tű
tüktököt
titeket
töpdös
köpköd
tüzelő
tűzhely
tüzet tësz
tüzet rak
tüzet üt
kovával és taplóval
tüzet csihol
tyukszëmü
rövidlátó
ujjogtat
kurjongat (ember),
üvölt (farkas)
ül
változatlanul marad
"Heába
mondta neki az anyja, hogy seperd ki a házat, de attól ülhetett
ülődeszka
a
szekér elején, a szekéroldalakon keresztbe tett deszka, a hajtónak a
helye
üt
dob
(vadkacsát); tüzet csihol
üszök
parázs
vadréce
vadkacsa
vaj
legalább
"Kérjél vaj ëggy inget!"
vákkog
hápog
vákkogás 1. réce~
hápogás
vár 1. ki~
varasbéka
varangyos
béka
vászëszduë,
vászëszduë
[jelentése ismeretlen]
vert tej
a
vaj készítés mellékterméke, iró
vétëkël
bűnnek
tart
vigyázkodik 1. mëg~
szemlélődik,
figyel
vikszolt l. ki~
vikszelt,
(cipőkrémmel) fényesitett
világ
világosság,
amely valamely fényforrásból ered (mécs, lámpa)
villëget
viszeget,
hordogat
viselő
hétköznap
hordott (ruha)
visszaalszik
újból
elalszik
visszasompog
visszasompolyog
vizeskártya
favödör,
víztartó faedény
vizül l. mëg~
vizesedik,
nedvesedik
záppon marad
nem kel ki (a
tojásból a csirke)
záporodik 1. mëg~
zápul
zërëg
zörög
zsandár
csendőr
