Szerző Téma: Cristian Renaldi  (Megtekintve 3734 alkalommal)

Cristian_Renaldi

  • Résztvevő
  • Regisztrált tag
  • *
  • Hozzászólások: 2
  • Like 0
    • Profil megtekintése
Cristian Renaldi
« Dátum: december 03, 2012, 08:03:30 pm »
Karaktertörténet
Születési nevem: Giorgio Federucci. Szicíliában születtem egy nemesi család generációjában 1984-ben , ahol az élet nagyon pezsgett , minden úgy alakult , ahogyan mi szerettük volna , mindenem megvolt. Ám mint amiről ez a város hírhedt az a drogkereskedelem , fegyverkereskedelem és minden egyéb veszélyes cselekedet. Édesapámat , születési nevén Juan Federucci már általános iskolás koromban elvesztettem , mivel a rendőri elmondás szerint egy utcai lövöldözésbe került és a súlyos sérülés beszerzése miatt belehalt sérüléseibe. Ezek után édesanyámmal éltem , születési nevén Esperansa Federucci , aki minden bajban segített , mellettem állt jóban s rosszban. A tanulmányaim sikeresen zajlottak , dicsértek az iskolában , de koránt sem volt ennyire hétköznapi az életem. Apám halála után a család eladósodott , rengeteg birtokot elvesztettünk és egy kisebb helyen éltünk édesanyámmal.

 Az iskola mellett szükségem volt a munkára a családom eltartása végett , amelyet meg is szereztem , de ezek koránt sem bizonyultak könnyű , lazán elvégezhető cselekvéseknek , ugyanis kemény fizikai munka árán kereshettem egy kevéske pénzt , amelyet neveltetésemre és édesanyám biztonságára gyűjtöttem. Ezek után sikeresen bekerültem a helyi gimnáziumba , ahol informatikán tanultam , de ennek a szaknak a választását nagyon megbántam , mivel később rájöttem , hogy humán beállítottságú vagyok és nem veszem hasznát. A gimnáziumi évek gyorsan elteltek , de voltak azért természetesen itt is problémák. Ugyanis a késői dolgozások után a barátaimmal találkoztam , akik elzüllött életmódot éltek és próbáltak engem is belevinni , de semmi kép nem hagytam magam. Az egyik este éppen egy nagy balhéba keveredtek és a rendőrség elkapta őket , amikor ők füveztek és kisebb rablásokat elkövettek. Díllerként engem neveztek meg , így nagyot süllyedtek a szememben és megtanultam , hogy ebben a világban a barátság nem sokat számít , az élet a pénzről , hatalomról és mások irányításáról szól. Szerencsére bebizonyíthattam , hogy nincs semmi közöm az ügyhöz , egy házkutatás és egy igazoló lap segítségével.
Ezek után kisebb vagyok felhalmozásával sikerült befektetnem egy nem régiben alakuló bizniszbe , amely napról napra egyre többet hozott és minden jól alakult. Itt managerként dolgoztam , segítettem a céget az előre jutásban. Közben a jogi egyetemen tanultam.

Ez sokban hozzájárult ahhoz , hogy a cég jogi képviseletét biztonságosan , tudásomnak megfelelően , hibátlanul el tudjam végezni. A diploma megszerzése után doktori címet szereztem , így a cégnél is természetesebben még nagyobb fizetség várt rám. Már minden szépnek és jónak látszott , amikor tűz ütött ki a házunkban. Igyekeztem haza , de egy nőt hoztak ki , akin rengeteg égési sérülés volt és akkor eszméletem rá , hogy édesanyám. A házunk mellett megfigyelhető volt 1-2 töltényhüvely , amely nem talált célt , de biztosan félelmet okozott. Ekkor felmerült bennem , hogy vajon ezek apám gyilkosai lehettek , valami tartozása , esetleg rosszat tett nekik? Gyorsan fedélt kellett találnom a fejem felé , egy hotelben húztam meg magam , amikor másnap egy telefoncsörgésre eszmélten. A telefonba egy női hang szólt: " Hagyd el a hotelt , minél hamarabb" , ezek után siettem ki , de egyből megpillantottam két öltönyös , jó módú úriembert , akik felém tartottak. Visszaszaladtam a szobába és ezek után a bőröndömben tartott fegyvert előrántottam és amikor rám törtek kénytelen voltam gyilkosságot elkövetni. Ezek után eszméltem rá , hogy hibát követtem el , de ha nem teszem , akkor az én testem hevert volna a földön. Az eset után a rendőrségnek telefonáltam , hogy 2 hulla található a 104/B szobában és igyekeztem le. Természetesen a hotel szoba igénybevételéhez le kellett adnom a nevem , így el kellett hagynom Szicíliát az összes pénzemet , ingatlanomat , autómat hátrahagyva.

 A félelem eluralkodott rajtam , hogy a rendőrség a nyomomban van. 1 év szervezkedés után sikerült személyazonosságot váltanom. Az utam egy városba vezetett , ahol az élet pezseg és itt tiszta lappal indulhatok , ahol senki sem állhat a sikerem és a pénz útjában. Egyre többet a gyilkosság és a vér szaga foglalkoztatott. Arra eszméltem rá , hogy nem igazán bántam meg és a saját életemért szívesen megtenném még egyszer , de csak ha vég szükség alakul ki. Az első lépéseket megtettem. Mivel a személyazonosságom változott így újra le kellett diplomáznom. Újra szert tettem a doktori címre és a jogi diplomára és felkapott erővel hajtok a céljaim felé.

 Az önkormányzati megbízatást sikeresen elvégeztem és természetesen ügyvédi feladataimat is elláttam. Hogy mire fog vezetni a higgadtságom , a jó emberismerő képességem , a kiváló gondolkodási , helyzetfelismerési késségem? Ezt nem tudhatom. Ez egy új élet , új város , új lélek.

Ha nem bánod átírtam a színkódot kicsit szem barátabbra. GeGe
« Utoljára szerkesztve: december 10, 2012, 02:47:59 pm írta GeGe »

GeGe

  • Verseny bíró
  • Regisztrált tag
  • *****
  • Hozzászólások: 15
  • Like 0
    • Profil megtekintése
Re:Cristian Renaldi
« Válasz #1 Dátum: december 03, 2012, 08:16:01 pm »
Köszönjük a beküldött munkát! A történeted hétfőn lesz elbírálva.