Firenze

Firenze az Appeninek dombjai között terül el az Arno folyó völgyében. Lakossága közel félmillió, de a városban tartózkodók száma ezt meghaladja a rengeteg turista, valamint a városban dolgozók miatt. A város nagyon hosszú múltra tekint vissza. Hosszú ideig a Medici család uralta. 1865-1870 között az Olasz Királyság fővárosa volt. Számtalan történelmi és művészeti látványosságnak ad otthont. A várost a "reneszánsz bölcsőjeként" is emlegetik. Történelmi belvárosát 1982-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. 1986-ban Európa kulturális fővárosa volt.

 A várost olyan hírességek neve fémjelzi, mint a Medici család, Amerigo Vespucci, Dante, Petrarca, Botticelli, Michelangelo és még számos tudós, felfedező, művész.
A város látnivalóinak zöme a középkori városfalak által határolt területen belül helyezkedik el. A Dóm tér már a középkorban is a város egyházi jellegű központját képezte. Itt találjuk a Keresztelő Szent János-kápolna nyolcszögű kupolás épületét, melynek külső falait különböző színű márványlapok díszítik. A kápolna eredetileg Firenze székesegyháza volt, a toscanai román ízlés valódi remeke. 

A Duomo, Olaszország egyik legnagyobb temploma - amely a modern korig Európa legnagyobb temploma volt. A 8300 négyzetméter alapterületű és a kupolájával 107 méter magas dóm a város legmagasabb épülete és egyúttal jelképe is. Ez a gigantikus templom jól jelképezi Firenze mindig és mindenben elsőségre törekvését.
A templom kriptájában meglátogathatjuk az 1966-ban feltárt 4. századi Santa Reparata nevű ókeresztény templom maradványait, a kriptában találjuk Brunelleschi és Giotto sírját.

A Dóm közelében fekszik a Medici-palota kora reneszánsz épülete, ettől balra találjuk a San Lorenzo téret, ahol megcsodálhatjuk a híres San Lorenzo-bazilikát. 300 évig Firenze katedrálisaként szolgált, majd 1425-ben a Medici család megbízásából Brunelleschi újjáépítette. Mivel nem tudta befejezni, ezért a régi sekrestye, és a templom belsőtere még az ő tervei alapján készültek el, de a homlokzat belső részét már Michelangelonak köszönhetjük. San Lorenzo leghíresebb része a Medici-kápolna. A templom a 15. századtól a Medici család hivatalos temploma és temetkezési helye volt.

Santa Maria Novella-bazilika a dominikánus szerzetesek kezdeményezésére épült, Firenze első gótikus temploma és egyben első bazilikája. A bazilika fehér és zöld márvánnyal burkolt külső falai Firenze számos fontos műalkotásait rejtik. Ezek közé tartozik Ghirlandaio híres műve, a "Keresztelő Szt. János élete", amin a város akkori polgárait, korhű divatvilágát és lakberendezési szokásait lehet felfedezni.

Az Uffizi-palota a tér leglátogatottabb épülete. Eredetileg kormányzati célokra épült, jelenleg a Nemzeti Könyvtár, a Toscanai Központi Archívum és a híres Uffizi-képtár helyezkedik el az épületben. Utóbbi a Mediciek gyűjteményeiből keletkezett, művészeti kincseit és gazdagságát tekintve, egyike a világ első ilyen galériájának.  
A képtárat gobelinekkel zsúfolt, hosszú folyosó köti össze a Pitti-palotával.Különlegesen gazdag festmény és antik szoborgyűjteménye. A jeles alkotások közt Giotto, Botticelli, Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Caravaggio művei sorakoznak.

A San Marco-tér Firenze egyik legfontosabb és turista szempontból legforgalmasabb tere, amit olyan nevezetességeknek köszönhet, mint a 13. században alapított Szent Márk- templom és kolostor, a Firenzei Szent-Márk Múzeum, valamint a Szépművészeti Akadémia Michelangelo világhírű Dávid szobrával.

Firenze történelmi központjában fekszik a reneszánsz stílusú Pitti-palota. A Medici család 1549-ben megvásárolta, volt a Toscanai nagyhercegek, és II. Viktor Emanuele király rezidenciája, de használta Napóleon is. Ma Firenze legnagyobb múzeumegyüttese működik benne, érdekes múzeumokkal: A Pitti-képtárat Raffaello, Bartolomeo, Tiziano, Dürer és egyéb olasz mesterek művei alkotják. 

Az Adorno folyó legkeskenyebb részén átívelő Ponte Vecchio (Öreg-híd), a világ egyik leghíresebb hídjaként számon tartott építmény, a legrégebbi híd Firenzében. Ezt jelzik azok a megmaradt középkori műhelyek, amiket kezdetben hentesek, cserzővargák és patkolókovácsok, majd az ezektől kevésbé zajos aranyművesek használtak. A híd oldalaihoz épített ún. "fecskefészkekben" a mai napig ötvösök és aranyművesek munkálkodnak.
Rajta keresztül vezetett Róma egyik legfontosabb kereskedőútja, a Via Cassia. A többi felrobbantott firenzei híddal ellentétben a Régi híd érintetlenül maradt a II. világháborúban.