2007/08.

2008.07.24. A bajnokság végeredménye

Nagy nehezen elkészült a bajnokság utolsó fordulójának jegyzőkönyve is, így végre pontot tehetünk az elmúlt szezon végére. A bajnokság végeredménye már korábban eldőlt, arra nem is érdemes több szót vesztegetni.

Jungwirt Sanyi az összetett góllövőversenyben Geiger Csabi mögött a második helyen végzett 44 találatával (43 bajnoki és egy kupa találat), ami nagyon szép eredmény és amihez gratulálunk neki. Sanyi a tavalyi 38 találatát tehát tovább tudta növelni, és reméljük, hogy jövőre ott folytatja, ahol abbahagyta idén, és ismét meg sem áll a gólkirályi címig. Grautlálunk Sanyi!

Magától értetődően a házi góllövőversenyt Sanyi nyerte meg, mögötte a második helyen Kiss Laci végzett 16 találattal. A bronzérmet idén Batánovics Jani nyerte 12 remek góllal. Minda Gabi 8, Bordás Sanyi 6, Réczy Pista és a tavaszi idényt Csengődön folytató Tóth Robi 5, Prucser Zsolti és Kovács Krisztián 2-2, Vörös Peti, Tamaskó Attila, Tamaskó János pedig 1-1 találattal zárta a szezont. Mindannyiuknak gratulálunk.

Mivel Túri bá'-tól nem kaptuk még meg az ígért statisztikát, a gólpasszok kiértékelése késedelmet szenved.

A sportszerűségi versenyben az 5. helyen végeztünk (Fülöpjakab lett az első), tehát van még mit javítani azon a képességünkön, hogy a sporik ne vegyék észre, ha szabálytalanul állítjuk meg az ellenfélt. Igaz valószínűleg voltunk már ebben a tekintetben lejjebb is ezen a tabellán..

Hát egyelőre ennyit a számokról. Ha végre megszerezzük Túri bá' statisztikáját, azt is közzé tesszük. Addig is itt van az utolsó forduló jegyzőkönyve és a bajnokásg végeredménye.

2008.07.08. Évadzáró és egy kis foci

Vasárnap fél hatkor kerül sor az évértékelő/évadzáró összejövetelre, illetve egy kis bőrbogyó kergetésre. A stopnis cipőt tehát kéretik a tatyóba bepakolni. Hogy ki lesz az edzőpartner, arról nem szólt a fáma... Végül is jöhet akárki, nem :-) ?

2008.06.14. Öregcsertő - Vadkert FC 7:1

A szezon utolsó mérkőzésére már csak az volt kérdéses, hogy kié lesz a második hely az összetettben, mivel a múlt heti győzelmünkkel szertefoszlattuk a kötönyiek bajnoki reményeit, így Csengődé lett az arany. Mivel a vendég csapatnak nem volt lehetősége a tabellán való feljebb lépésre, csak számunkra volt fontos ez a meccs, mert a második hely megszerzéséhez legalább egy pontra volt szükségünk.

Vezető találatunkra még nem kis szerencsével tudtak válaszolni a vadkertiek, amikor egy beadásnak szánt lövés védhetetlenül vágódott a hosszú felsőbe a kapufa segítségével, a többi gólunk azonban megválaszolatlan maradt, így végül is összetettben ismét csak a második hely jutott nekünk - mint már évek óta annyiszor. A második félidőben eleredt az eső is, ezzel is próbálván segíteni a vendégek esélyeit, de 1-2 veszélyesebb szabadrúgáson kívül többre nem futotta erejükből, így a vége 7:1 Kovács Krisz, Minda Gabi 2-2, Jungwirt Sanyi, Kiss Laci valamint Batánovics Jani 1-1 találatával. Minda Gabinak nem sok hiányzott a mesterhármashoz, azonban így is meg lehet elégedve saját teljesítményével.

A mérkőzést követően egyből sor is került az érmek átadására, mivel a játékvezetők azonnal magukkal is hozták a szövetség megbízásából az ezüstérmeket (kötönyiek maguknak a bronzot kérték gondolva talán arra, hogy nagyobb esélyük van a 3. helyre). Az éremátadással kapcsolatban egy kis hiányérzetünk is volt, hiszen most elmaradt a szokásos fél-ünnepélyes évzáró, ahól a vezetéstől kezdve az edzőig mindenki elmondta a maga szezonzáró beszédét és az évértékelést - külön említve a kiemelésre érdemeseket.

Talán majd erre is sor kerül még később, addig is mindenki maga gondolkodhat el a saját és csapat teljesíményén, valamint a hogyan továbbról. Július végén 25-től 27-ig Kunfehértón nyaral a csapat, ahol egyúttal le is játszuk első edzőmérkőzésünket vendéglátóinkkal - megkezdve a felkészülést a következő szezonra

A rögtönzött éremosztót követően szezonzáró vacsora várta a Lugasban mindkét csapatot és a sporttársakat is. A jó pörkölt itatta magát, a hangulat garantálva volt.

Csak az eső esett szüntelen.

"Siratja az aranyérmünket" - mondta Kokó.

2008.05.31. Harkakötöny - Öregcsertő 3:5 (2:2)

Igencsak bánhatják azok, akik nem jöttek el a csapattal erre a már szinte teljesen fontosságát vesztett mérkőzésre, mert a gólokban gazdag találkozó fordulatokban és izagalomban sem volt szegény. Igaz nem indult jól a délután, mert szinte már az indulásnál hártányba kerültünk, amikor kiderült, hogy Batánovics Janin és Prucser Zsoltin kívül - akik sárga miatt nem játszhattak - további 3 játékost leszünk kénytelenek nélkülözni.

Így szinte tét nélkül léphettünk pályára a bajnokságért hajtó hazaik ellen, akik a hét közben búcsúztak a Magyar Kupából. Sajnos az első húsz percben nagy káosz uralkodott a fejekben, főleg a védelem gyengélkedett feltűnően. Nem tudtuk a labdát megtartani és csak idő kérdése volt, hogy mikor kapjuk meg az első gólunkat. Hiányzott nagyon Batánovics Jani harcos játéka, mind védekezésben, mind támadásban. A hazaikban viszont több akarat volt és folyamatos nyomás alatt tartották a kapunkat, ami meg is hozta a gyümölcsét, amikor egy kb. 18 méterről elvégzett szabadrúgás a szétugró sorfalon megpattanva csorgott a hosszú sarokba (1:0). Szedmák Jani elindult a rövid felé de már nem ért vissza. Ez a gól kísértetiesen hasonló körülmények között született, mint az egyik Kisszálláson kapott gól, ami szintén saját játékosunkon megpattanva került a hálónkba egy szabadrúgást követően. A gól után vendéglátóink kicsit visszább vettek a lendületükből, de még így is épp eléggé veszélyesek voltak a kapunkra, nekünk pedig a védekezésen kívül többre nem futotta az erőnkből. Sőt néha arra sem. Így nem sokkal az első után megkaptuk a második gólt is, amikor a hazaiak legidősebb és legsúlyosabb játékosa egy kiugratást követően lefutotta csodálkozó védelmünket, és egy az egyben Szedmák Janival szemben már nem hibázott (2:0).

A hazaik ezután annyira megelégedtek az eredménnyel, hogy teljsen feladták az addig vezetett veszélyes játékukat, és a birkózás a mezőnyben folytatódott tovább. Szórványos támadásaink csak néha juttottak el a kapujukig, azonban ekkor sem jelentettek nagy veszélyt. Ami nem ment nekünk, az sikerült a hazaiaknak, ugyanis a 35. perc környékén egy szögletünkből sikerült újabb gólt elérniük, most azonban szerencsénkre saját kapujukba találtak be. Történt ugyanis, hogy Kiss Laci szögletét - a talán az egész megyei mezőny legidősebb, de még mindig remek formát mutató játékosa - a hazai kapus egy védőtől megzavarva saját hálójába ütrötte (2:1). Ne vegyük el azonban az érdemet Kiss Lacitól, aki már másodszor volt eredményes szögletből az utóbbi hetekben.

Gólunk után feltámadni látszott a remény, így egyre többször jutottunk el a hazai kapuhoz, de sajnos támadásban nagyon gyengék voltunk és csak a kontrákban bízhattunk. Kilátástalan küzdelmünkben ismét a hazai védelem sietett a segítségünkre, amikor egy előrevágott labdánkat a középhátvéd szinte kifejelte a kimozduló kapus kezeiből, Jungwirt Sanyi pedig vérbeli csatárhoz méltóan lecsapott a kínálkozó lehetőségre és bár elsőre nem tudta bekotorni a bogyót, másodszorra a kétségbeesetten menteni igyekvő védő előtt megszerezte egyenlítő találatunkat (2:2).

A félidő végén sikerült kiegyenlítenünk, azonban ez főkent a hazaiak érdeme volt. Még az utolsó percekben Bordás Sanyi meghúzódott és le is kellett cserélni a szünetben, így kényszerű lépésként Szedmák Jani ment ki jobb középpályára a második félidőre. Nem is kellett csalódnunk benne, mert harcosan és jól játszott régi-új posztján. A második félidőre szerencsére védelmünk is összeszedte magát, így több erő juttott a támadások építésére. Sokkal veszélyesebbek nem lettünk kapura, de Kiss Laci, Kovács Krsztián és Jungwirt Sanyi kiugrásra készen várták az indításokat. Vezető gólunk egy kapuskírúgást követően született az asszisztáló hazai védelem segítégével, úgyanis a földre pattanó labdát Jungwirt Sanyi egyedül vezethette kapura senkitől sem zavartatva. És ami múlt héten nem ment be Csengőd ellen, az most sikerült egy az egyben a kapussal szemben (2:3).

A hazaiak ekkor ráébredtek, hogy ebből még baj is lehet, és újból az elején tapasztalt elánnal támadtak. Nem egy szabadrúgást végeztek el veszélyes helyről és több szögletből, illetve támadásból is egyenlíthettek volna, azonban ez a félidő közepéig nem sikerült nekik. Többszöri távoli próbálkozásukat követően - amelyekre rendszeresen nem léptünk ki - egy erős, pattogó lövés kipattant a kapusunkról és szokás szerint megint nem mi érkeztük oda először. A gazdátlan lasztit a szemlfüles csatár az üres kapuba vágta, újból felcsillantva a reményt a hazaiak előtt (3:3). Ennek megfelelően egy kicsit megint megzavarodtunk, aminek egyenes következménye lett egy-két parázs jelenet a kapunk előtt. Hasonló esetekben ilyenkor általában újabb gólokat kaptunk és vesztettünk is, most azonban volt annyi tartás a csapatban, hogy újból felülkerekedjünk ellenfelünkön. Egy bal oldalon indult támadás végén ismét mi örülhettünk Jungwirt Sanyi találatának, aki mindenkit elfektetve rúgta be az újabb vezető gólunkat (3:4).

Bár a hazaiak ezt követően sem adták fel, és pár alkalommal nem kis szerencse kellett vezetésünk megőrzéséhez, a döntő találatot az utolsó pillanatokban Kiss Laci érte el, aki egy kontra végén egy gyönyörű átemeléssel állította be a végeredményt (3:5).

Még az indulás előtt, az esélyek latolgatásánál már egy döntetlent is jó eredménynek tartottunk volna. Ehhez képest ez a győzelem idegenben felülmúlta a legmerészebb várakozásainkat is, tekintettel arra, hogy ősszel otthon egy sovány 1:1 volt az eredmény. Sajnos így még bosszantóbb a múlt heti vereség Csengőd ellen.Vendéglátóink ezzel nem csak a régóta tartó hazai veretlenségüket veszítettték el, hanem úgy tűnik, a bajnokságot is. És hát arra meg már végképp nem emlékeznek, mikor kaptak 5-öt valakitől otthonukban. Mi ugyan játszottunk már jobban is, azonban a helyzetkihasználásunk vitathatatlanul most volt talán az egész évben a legjobb. Kár, hogy nem a múlt héten kezdődött. Bár alapemberek hiányoztak, a második vonal (pl. Herczeg Zoli , Hegyi Krisztián) is sokadszorra bizonyította, hogy lehet rájuk számítani. Sőt mindketten gólpasszt is adtak. Mindekit dícséret illet, aki pályára lépett, mert kűzdöttek, és meglett az eredménye.

Már olyan sokszor illettük kritikával a játékvezetőket, és annyiszor vádoltuk meg kimondatlanul is számunkra hátrányos részrehajlással az egyes sporikat egy-egy mérkőzés kapcsán, hogy nem lenne igazságos, ha nem említenénk meg a mai 3 sporttársat, név szerint is Rácz Béla játékvezetőt, Koch Endre és Horváth Ferenc aszisztenseket. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy évek óta jobb bírókkal nem találkozott Öregcsertő csapata. Mégpedig azért, mert részrehajlás nélkül, konzekvensen fújtak, mindkét csapata megelégedésére. Nem voltak meg nem adott szabadrúgások egyik oldalon sem, nem voltak behúzatlan lesek és a sárgák sem maradtak el, ha szabály szerint jártak. Ahogy a nagy könyvben meg van írva, úgy vezették a mérkőzést. Csak azt kívnjuk, hogy bárcsak minden hétvégén hozzájuk hasonló minőségű játékvezetők bíráskodnának a megye III.-ban, akkor talán kevesebb botrány lenne azért, mert egyes játékvezetők tönkreteszik a játékot kicsinyes önteltségükben. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk!

A jövő héten szabadnaposak vagyunk, de egy kis szerencsével az utolsó fordulóban még odaérhetünk a második helyre. Ahhoz azonban győzni kell otthon mindenképp Vadkert ellen 14-én. Este 17.00-kor lesz a meccs, reméljük, hogy nem lesz nagyon melegünk.

2008.05.25. Öregcsertő - Csengőd 1:2 (0:2)

Riválisunk otthon tudott legyőzni minket egy szoros mérkőzésen, ahol az első félidőben bekapott két gól sajnos el is döntötte a 3 pont sorsát. Hiába tudtunk a második félidő elején szépíteni, többre sajnos már nem futotta, így a vendégek örülhettek.

Sajnos az első félidőben nagyon be voltunk ..... ijedve, és a védekelem többször is állva maradt a frissebbnek látszó vendégekhez képest. Az első gól is ebből született, amikor egy kényszerítőt követően Geiger Csabi bal odalon egyedül jöhetett kapura, és közelről nem is hibázott kilőve a hosszú sarkot (0:1). Ezt követően voltak még veszélyes vendég próbálkozások, de Tóth Robi szabadrúgása is elkerülte a kaput, és Lázár fejese is a kapu közepébe tartott, így maradt az eredmény. Aztán a félidő derekán egy szerencsétlen becsúszást követően tizenegyeshez jutottak a vendégek, amit nem is hibáztak el, a jól helyezett lapos lövés a kapu jobb sarkában landolt (0:2).

Néhány helyzetünk nekünk is volt, de elég gyámoltalanok voltunk ahhoz, hogy egyiket se használjuk ki, Tamaskó Jani szabadrúgásánál pedig a felső léc segítette ki a vendégeket. A második félidő elején aztán szinte a semmiből szererztünk gólt Batánovics Jani révén (1:2). Sajnos amit az első félidőben a játékvezető habozás nélkül befújt ellenünk, azt a második félidőben javunkra nem tette, pedig Tóth Robi a mérkőzés után elismerte, hogy lerántotta Batánovics Janikát - amit egyébként a sporin kívül mindenki látott. Volt azonban még lehetőségünk az egyenlítésre, ám Jungwirt Sanyi egyedül a kapussal szemben fölédurrantott, így sajnos a vendégek örülhettek.

A jövő héten így már szinte teher nélkül játszhatunk Harkakötöny ellen. Reméljük jobban is megy majd a játék és nem lesz tele a gatya.

2008.05.18. Kisszállás - Öregcsertő 4:4

4 gólt rúgtunk idegenben, azonban ez sem volt elég a 3 pont megszerzéséhez, sőt egészen a mérkőzés végig úgy tűnt, hogy ismét pont nélkül kell az öltözőbe vonulnunk, hiszen csak pár perccel a mérkőzés lefújása előtt tudtunk egyenlíteni Kisszálláson.

A gólokon Kiss Laci, Jungwirt Sanyi, Bordás Sanyi és Batánovics Jani testvériesen osztozkodtak, ami azért is jó hír, mert ebből is látszik, hogy többen is képesek gólt szerezni, ha mondjuk Jungwirt Sanyinak gyengébb napja lenne. Teljesíménye miatt ki kell emelni Batánovics Janit és Jungwirt Sanyit, akik rengeteget futottak, illetve Minda Gabit, aki rég játszott ilyen hasznosan, bár gólt nem szerzett. Sajnos még eggyel több gólt kaptunk, mint a múlt héten, amivel jelentősen rontottuk a kapott góljaink számát, ami kisebb baj annál, hogy csak egy ponttal gazdagodtunk. A mérkőzésen végig mi voltunk kénytelenek az eredmény után futni, vezetésre egyszer sem tellett az erőnkből.

Sajnos most is súlytott minket egy óriási játékvezetői hiba, amikor a Jungwirt Sanyi egyedül mehetett volna a hazai kapusra, de a játékvezető les miatt leállította a támadásunkat, pedig Sanyi méterekkel hátrébb indult, mint az utolsó védő. Ezt a játékvezetői tévedést a mérkőzésen jelenlévő mindkét szövetségi ellenőr írásba is foglalta a mérkőzés jegyzőkönyvében, ami egyáltalán nem vigasztal minket, mert az elvégzett szabadrúgásból mi kaptunk gólt, ahelyett, hogy szereztünk volna.

A jövő hét vasárnap 17:00 órai kezdettel Csengődöt fogadjuk otthon. Hazai pályán mindenképpen koncentráltabb teljesíményre van szükség főleg hátul, és remélhetőleg a Kisszállásá ellen gyengébben teljesítők is összeszedettebb produkcióval rukkolnak majd elő.

2008.05.11. Öregcsertő - Jánoshalma 1:3 (1:2)

Az őszi szép eredmény után sikerült elrontani a Jánoshalma elleni emlékeket, igaz a vereség nem csak és kizárólag a csapat rovására volt írható, hanem a hétközben újraküldött - az eredeti sporik helyett - fújó játékvezetésnek is.

Jöhetett volna azonban bármilyen sípmester ezen a délutáon is, ha a csapat azt a gyors és pörgős játékot tudta volna játszani, mint amit mondjuk a Spartacus ellen, de mivel teljesítményünk meg sem közelítetette az elvártat, törvényszerű volt, hogy nem sok babér fog teremni nekünk a fiatal vendégek ellenében. A csapat játéka nem viselte el, hogy az első félidőben 3 tizenegyesgyanús szituációból egyet sem ítéltek meg a javunkra, ami annak fényében, hogy a bíróküldést hétközben változtatták meg, több mint gyanus. A háromból kettő tuti biztos tizi volt, de csak szerintünk, a spori szerint nem. Igaz egyszer befújta a szabálytalanságot, de kihozta a 16-os vonal elé, hogy miért, azt csak ő tudja. A másik esetben Batánovics Janit két védő egyszerre ütötte el (zárt össze előtte) a 16-oson belül. Ha a harmadikat nem is említjük, ebből a kettőből azért legalább egy tizi kijön, nem? Hát nem!

Ehelyett ment kettővel Jánoshalma, amit főleg nekünk köszönhettek.Tamaskó Jani sárgái miatt hiányzott, helyette a hetek óta sérül Csekei Karcsi volt a söprű, akinek a teljesítményével a legkevesebb baj volt a védelemben. Sajnos nem sokat kellett várni az első vendég gólra, ami egy rossz felszabadíást követett, amikor 10 méterről telibetaláltuk a pálya tartozékát (ti.: a játékvezetőt), amely után atávoli lövés pont Szedmák Jani előtt pattant le és így alatta becsusszant a hálóba. Gyanítjuk, a kemény talaj mellett a szél is ludas volt, ami lefelé nyomta a már amúgy is lefelé vágódó labdát, így járhatott túl a nem túl erős lövés Szedmák Jani eszén, pedig vagy 30ról indították útjára (0:1). De mire idáig eljutottunk, már kétszer hálálkodhattunk a vendégeknek, mert csak rajtuk múlt, hogy az 5ösünkön pattogó laszti nem a hálónkban pihent meg. Szerencsére a vendégeknek is ugyanannyira pattogott, így történhetett meg, hogy a kapuval szemben üresen álló csatáruk - egy rosz átvételt követően - már csak az üres kapu fölé tudott emelni.

A második gólnál mi jöhettünk szabadrúgással, aztán hátul cselezni kezdtünk, ami a vendég játékosank jobban ment. Kiadta szélre, onnan pedig jött be laposan a beadás az ötösön. De csak addig jött laposan, amíg Szedmák Jani közelébe nem ért. Ott aztán akkorát pattant egy fűcsomón, hogy Janinak esélye sem volt megfogni. Csak belekapni tudott, a laszti pedig utat talált az egyszem vendégspílerhez, aki nem is hibázott 4 méterről (0:2). Igazából ezután kezdtünk el valamit csinálni elől, de ekkor már szinte semmi nem ment, igaz a vendégek is megelégedtek az eredménnyel. A meg nem adott bünti(k) még visszavetette a játékunkat, és csaka hazai védelem óriási hibájának tudható be, hogy Kiss Laci szépíteni tudott még az első félidőben, amikor a hazai középhátvéd kacska passzát értékesítette a 11-es pont környékéről (1:2).

A második félidőben aztán visszaálltak a vendégek és kontrára játszottak, mi pedig erőlködtünk és kűzdöttünk (ahogy az elejétől kellett volna), de a játék nem ment, így a sorsunk meg is pecsételődött, mivel védelmünk viszont nagyon "gólerős" volt ezen a délutánon. A második félidőből még 10 perc sem telt el talán, amikor újból megzördült a hálónk. A jobb oldalon betörő vendégjátékos díszkísérettel egészen 10 méterre közelítette meg a kapunkat, ahonnan már nem volt nagy művészet kapusunkkkal szemben egy-az-egyben megszerezni a 3. és egyben mindent eldöntő találatot.

Ezután folyamatosan nyomtunk, de gólt nem sikerült szereznünk, mert valahogy mindig egyel több volt a csel, vagy a vendég védő. Nem ment a játék, csak szenvedtünk, és még ki is kaptunk itthon. Nem is kellett volna ezt a gyenge sporit ránkküldeni.

Jövő héten Kisszállás, idegenben...

2008.05.04. Öregcsertő - Kecel Senior 8:2 (3:1)

A második félidei jobb játéknak köszönhetően Batánovics Jani, Kiss Laci, Bordás Sanyi, Minda Gabi 1-1, illetve Jungwirt Sanyi 4 találatával alakult ki a végeredmény. A legszebb gólt talán Bordás Sanyi ragasztotta az egyébként jól védő Balogh Kálmán hálójába, amikor kb. 20 méterről bombaerős lövést eresztett meg. A kapu közepébe tartó labda védhetetlenül vágódott a felső lécről a kapuba.

A mérkőzés legfurcsább találatáért Minda Gabi és Kiss Laci találatai versengtek. Kiss Laci szögletét Berger Tibi lötte saját kapujába egy szerencsétlen mozdulattal. Minda Gabi pedig nem tudott elugrani egy kapura tartó lövés elől, így a labda az ő testéről pattant a keceli kapuba. Külön dícséret illeti Jungwirt Sanyit, aki 4 remekbeszabott találatot is jegyzett a hiányosan felálló vendégek ellen.

A jövő héten megint itthon játszunk, mégpedig Jánoshalma ellen, remélhetőleg ugyanilyen eredményesen.

2008.04.27. Öregcsertő - Jászszentlászló 4:1

Minda Gabi és Jungwirt Sanyi 2-2 góljával.

2008.04.19. Szank - Öregcsertő 0:3 (0:0)

Kedvezőtlen időjárási körülmények között játszottunk Szankon szombat délután, ugyanis a szinte orkán erejű szél lehetetlenné tette, hogy a csapatok megmutassák, valójában mire is képesek egymás ellen. A hazai csapat tavaszi eredményei és az őszi meccs imseretében nem számítottunk egyszerű mérkőzésre, bár úgy tűnt, hogy a hazaiak nélkülözni voltak kénytelenek 1-2 meghatározóbb játékosukat.

A kezdő sípszó után a hazaiak játszhattak a viharos szél támogatásával, amit igyekeztek is kihasználni. Nem egyszer rövid és pontos passzokkal hozták fel a labdát egészen a tizenhatosunkig könnyen átjátszva középpályánkat, amely az első félidő folyamán valahogy mindig késésben volt: ha védekezni kellett volna, akkor fenn ragadt, támadásnál pedig a mire felértünk volna, már nem volt a labda nálunk. Rögtön az elején Mészáros Norbi jó elfutásából és passzából szerezhettünk volna előnyt, de Batánovics Jani nem találta el igazán a labdát, így a haza kapusnak nem okozott nehézséget a lövés hárítása. Sajnos az egész első félidőben nem jöttünk rá, hogy széllel szemben laposan kell játszani, nem pedig ívelgetve, ennek megfelelően a szél mindig visszafújta a bogyót, így szinte az egész félidő a mi térfelünkön telt el. Talán az idegesség miatt sem tudtunk játszani, de szerencsére a hazaik sem voltak higgadtak, így történhetett meg, hogy két alkalommal is elhibázták a gólszerzési lehetőséget. A második alkalommal Szedmák Jani egy az egyben maradt a csatárral és csak lábbal tudott hárítani, ami nagy bravúr volt, mert ha az a helyzet bemegy, nehéz helyzetbe kerülhettünk volna. Bár a hazaiak mindkét nagy helyzete Mészáros Norbi lelkén száradt volna, ha bemegy, mégis az első félidei - főleg támadó - játéka alapján mindenképp ki kell emelni Norbit, akárcsak Bordás Sanyit, aki mérkőzések óta szinte észrevétlenül teszi a dolgát, de hiánya nagy problémákat okozna a támadások megszűrésénél. Tulajdonképpen az első félidő a nagy szél miatt ki is húzta méregfogunkat, talán ha háromszor eljutottunk a hazaiak kapujához. Szerencsére a hazaik bár szabadrúgásokból bátran próbálkoztak, irányzékuk nem volt teljesen potnos, így nem tudták gólra váltani fölényüket. A fiatal hazai csapat nagyon sokat futva és kűzdve nem hagyott kibontakozni minket, de erejükből az említett két nagy helyzeten kívül másra szerencsénkre már nem futotta.

A második félidőben aztán minket támogatott volna a szél, ha nem csillapodott volna le egy kissé, bár szélcsendről azért így is sem beszélhettünk. Mintha megnyugodtunk volna, hogy most már nem lehet baj a szél miatt sem, bátrabban támadtunk és a játék is jobban ment. Félidőben lejött Rozoga és Bugyi Norbi, így egy kicsit más felállásban folytattuk, a védelemre azonban a második félidőben sokkal kevesebb feladat várt már, mint az elsőben. Rögtön a félidő elején a hazaiak szélsője úgy lefejelte Béleczki Robit, hogy percekig állt a játék, és nagy pénzben mertünk volna fogadni, hogy egy orrtörés a legkevesebb, amit Cele ekkor elszenvedett, de az ápolás után - mintha mi sem történt volna - Robi folytatatta a játékot, és csak a mérkőzés után panaszkodott fejfájásra. Ahogy jobban ment a játék, egyre közelebb kerültünk ellenfelünk kapujához, vezető gólunkhoz mégis az őszi meccsen is és a mostanin is kivállóan játszó hazai középhátvéd kellett, aki a saját tizenegyes pontjánál lyukat rúgott, helyzetbe jutattva minket. Majdnem sikerült elkörülményeskednünk ezt a helyzetet is, mert Kiss Laci lövés helyett röviden passzolt Bordás Sanyihoz, aki hiába rúgta rá, a becsúszó védőről Prucser Zsoltihoz került a labda. Így volt azonban a legjobb, mert Zsolti tanári módon helyezett a hosszúba a hiába nyújtózkodó kapus mellett (0:1), megszerezve idei második találatát.

Ezt követően a hazaiak egy kicsit feléledtek, több támadást is vezettek, és néha csak a sárga árán tudtuk megakadályozni őket, hogy ne kerüljenek veszélyes helyzetbe. Sajnos Bordás Sanyi a következő mérkőzésre kipontozódott a sárgák miatt, de Cele is megszerezte "újabb" első sárgáját, igaz, az a szabálytalanság nagyon kellett. Szerencsére a szanki szabadrúgások a második félidőben sem lettek pontosabbak, így igazán nagy veszélyben nem volt a vezetésünk. Második gólunk egy gyors kontrából született: Jungwirt Sanyi robogott el a labdával magára vonva a hazai védő figyelmét, majd középre passzolt Kiss Lacinak, aki egy az egyben a kapussal szemben már nem hibázott (0:2). Az életerős lövés a kapus hóna alatt talált utat a hálóba. Ez volt Laci idei 10. találata, amihez gratulálunk. Ezt követően a hazaiak mintha teljesen feladták volna pontszerzési ambícióikat, pedig még volt hátra jópár perc a mérkőzésből. Az időközben beállt szélcsend okozta "állóvizet" cserékkel próbáltuk felkeverni, előbb Hegyi Krisztián, majd Minda Gabi is beállt és a hazaiak is lehetőséget adtak a cserepadon ülőknek. Harmadik gólunk egy újabb nagy védelmi hibából született, amikor egy hosszan felívelt labdát a hátrafelé futó középhátvéd pont Jungwirt Sanyi elé fejelt, aki az ajándék szöktetéssel meg sem állt a kapuig és az eldőlő kapus mellett a kapu közepébe bombázott (0:3).

Ezt követően már nem volt sok idő hátra, és a hazaiak is belenyugodtak idei első vereségükbe. Az viszont biztos, hogy ez a fiatal szanki csapat sok borsot fog törni ellenfelei orra alá, ha továbbra is így folytatják, mert rengeteget futnak és a labdával is jól bánnak. Éppen ezért értékes nagyon ez a három pont, ami születésnapi ajándékként is szolgált elnökünknek, Vén Attilának, aki 40. életévét betöltvén éveket fiatalodott "az orra alatt". Isten éltessen Benga, jó egészséget és sok boldogságot!

Most három hétig otthon játszunk, a következő ellenfél Jászszentlászló lesz, akikkel mindig meggyűlt a bajunk. Ha jövő héten is olyen jól használjuk ki a helyzeteinket, mint Szank ellen, akkor már csak a jó játékra kell figyelni, és a haza közönség sem lesz elégedelen.

2008.04.13. Öregcsertő - Fülöpjakab 6:0 (2:0)

Mindenek előtt szükséges egy hibát korrigálni a múlt hétről, ugyanis gólunkat nem Kovács Krisztián, hanem Jungwirt Sanyi lőtte, amihez gratulálunk neki. Hibánkért elnézést kérünk.Sajnos senki sem szólt hét közben, így a javításra csak most kerülhetett sor. Ezek után nézzük a soron következő derbit!

Az őszi 3:3 után volt törleszteni valónk Fülöpjakab ellenében, hiszen fontos 2 pontot hullajtotunk el azon a "kispályás" meccsen, sőt nagyon sokáig kérdéses volt az is, hogy egyáltalán tudunk-e pontot szerezni. A hazai pálya előnye most nálunk volt, a vendégek pedig meglepően könnyen adták bőrüket.

Azért nem volt ez olyan egyszerű mérkőzés, főleg nem az első félidőben, mint amilyennek az eredmény láttánk gondolhatnánk. Az első félidő "csak" 2:0 volt, bár már ekkor is sokkal nagyobb különbséggel vezethettünk volna. És éppen emiatt a "volna" miatt nem tűnt lefutottnak a mérkőzés a szünetben, mivel a sok kihagyott helyzet általában megbosszulja magát - főleg a mi esetünkben (lásd: a múlt hét). A mérkőzés elejétől nyomás alatt tartottuk a vendégek védelmét, és az első perctől lehetett látni, hogy most egy egészen más mentalitású csapat lépett pályára a múlt hetihez képest. Béleczki Robi 3 sárgája miatt nem léphetett pályára, így Túri János edző kénytelen volt egy kicsit megváltoztatni a felállást: elől a Kiss Laci - Jungwirt Sanyi csatárkettős riogatta a védőket, míg Kovács Krisz hátrakerült a védelem jobb oldalára, ahol nem is okozott csalódást, sőt határozottan jó teljesítményt nyújtott.

Bár nem kellett sokat várni az első gólunkra, az elpuskázott helyzetek kicsit "megnyújtották" azt a 15 percet, amíg 0:0 volt az állás. Épp ezért szinte váratlanul született Jungwirt Sanyi első találata, mert a korábban kihagyott nagyobb helyzetek után kevesen számítottak arra, hogy Sanyi a jobb oldalon vezetett kontrát követően egy szemtelen lefordulás után jó 20 méterről kilövi a hosszú alsót (1:0). Talán fel is pattant a vetődő kapus keze előtt a bogyó, de ez semmit nem von le Sanyi érdemeiből, aki nem sokat vacakolt; pár percen belül duplázott egy igen mutatós 11-12 méterről leadott fejessel, amit a kissé kinn álló kapus csak szemmel tudott követni (2:0). Második találatunk után annyira megnyugodtunk, hogy sorra puskáztuk el a helyzeteket, de szerencsére most elmaradt a büntetés, mert a vendégeket annyira megfogta a két gyors gól, hogy az egész félidő alatt egyszer sem tudtak eljutni a kapunkhoz. Középpályánk Batánovics Janival az élen jól szűrte a vendég támadásokat, ami pedig véletlenül átjutott a rostán, azt a védelem oldotta meg, így nem csoda, hogy a Szedmák Jani talán egyszer sem találkozott a játékszerrel.

A II. félidő nem sok változást hozott a vendégek játékában, ennek megfelelően továbbra is alárendelt szerepbe kényszerültek, mi pedig tovább növelhettük találataink számát. Egy sakk-mattra kijátszott helyzetben először Kiss Laci nem hibázott (3:0). majd ismét Jungwirt Sanyi következett, aki harmadszorra is betalált (4:0), majd Minda Gabi rúgta be a kihagyhatatlant (5:0), így végleg elment a hajó a vendégek számára, és még az is belefért, hogy Batánovics Jani az egész védelem elfektetése után kihagyjon egy 100-as ziccert. Ahogy lőttük a gólokat, úgy vitte a hév előre a csapatot, és hátul egyre szellősebben védekezdtünk, aminek egyenes következménye lett, hogy megszaporodtak a fülöpjakabi támadások. Közvetlen veszélyt azonban csak egyszer tudtak kialakítani a kapunk előtt, de a meglepett csatár ellőtte a kapu előtt a labdát és kirúgással jöhettünk. Ahogy kinyíltunk hátul, úgy egyre több szabálytalansággal tudtuk csak megakadályozni a vendégek támadását, aminek 2-3 veszélyes helyről elvégzett szabadrúgás lett az eredménye. Ezek azonban mind elkerülték a kapunkat, vagy felszabadítottunk, sőt egy kontrát követően Bordás Sanyit a 16-oson belül felvágták, a tizit pedig Tamaskó Jani magabiztosan értéksítette, kialakítva ezzel a mérkőzés végeredményét (6:0).

Nehezebb mérkőzésre számítottunk, de nem bántuk, hogy ez lett a vége, mert így egy kicsit tudtunk javítani a gólarányunkon, aminek - amint azt tavaly is megtapasztaltuk - a végelszámolásnál fontos szerepe lehet. Az elégedett nézők pedig csak azon kesereghettek, hogy mi lett volna akkor, ha múlt héten is ez a csapat lép pályára Kaskantyún, vagy legalább 1-2 gól akkor születik a mostani termésből. A mérkőzés után pedig Krasnyánszki Antal sültjének örülhettek a Lugasban mindazok, akik vállalták a küzdelmet a sültkolbász-heggyel, ami a meccs végére feltornyosulni látszott a vasárnapi estében. Köszönjük Krasi, finom volt! Van még???

2008.04.06. Kaskantyú - Öregcsertő 1:1 (0:1)

Az elmúlt hétvégi Foktő elleni edzőmérkőzés eredményével (5:0) mindenki kiegyezett volna a soronkövetkező bajnoki meccsen, Kaskantyú ellen is. Hiába volt az őszi mérkőzésen nagy gólarányú győzelem, a kaskantyúi csapat akkor sem adta magát könnyen. Sajnos most nem tudtunk olyan eredményes játékkal előrukkolni a második félidőben, mint akkor, így sajnos kénytelenek voltunk beérni az egy ponttal.

Azt már az előző hetekben is érezni lehetett, hogy nem megy úgy a játék, ahogy szerettük volna, azonban ezen a mérkőzésen valahogy teljesen meg voltunk zavarodva. Az első félidőben egyáltalán nem lehetett látni, hogy bárkinek a pályán lenne elképzelése arról, hogy mit is kellene csinálni a kíméletlenül védekező hazai csapat ellen a három pont megszerzéséért. A kíméletlen kifejezés itt egyáltalán nem túlzás, mert úgy látszott, hogy a hazaiak magukévá tették a vagy a labda, vagy a baba elvét, és aki a labda közelében volt, nem sok jóra számíthatott. Mivel a kiskőrösi játékvezetőben nagyon jó pajtásra találtak (sajnos szó szerint azok voltak...), a sárga nagyon nehezen akart megvillanni, pirosról pedig szó sem lehetett a mégoly egyértelmű helyzetben sem, amikor a kapura törő Jungwirt Sanyit az utolsó hátvéd hátulról a derekánál fogva lerántotta. Bezzeg Tamaskó Jani a második félidőben az első szabálytalanságára megkapta a sárgát, holott hasonlóból a másik oldalon 3 sem volt elég ehhez. A mérkőzés után már mi is tudtuk, hogy nem hiába nem magasabb osztályba küldték a sporit ezen a hétvégén. Felmenőm szavai, miszerint "ennyit tudsz, ezért vagy megye III-ban" jelen esetben a sporttársra is igazak voltak, csak az a baj, hogy az ő szájában ott volt a síp is, ami ugye a hatalom jelképe. Igaz, voltak olyanok is a nézőtéren, akik a síp helyett nagy bőszen mást ajánlgattak a derék spori szájába, főleg miután Csekei Karcsi 30 méteres passza után *Junwirt Sanyi kihasználva a védők ügyetlenkedését egy szemfüles góllal megszerezte a vezetést az első félidő vége felé (0:1). Amíg mi kerestük a játékunkat, addig a hazaiak sem tétlenedtek, többször veszélyesen kontráztak és elég nagy zavart keltettek - a ki tudja miért - megilletődött védelmünkben. Sőt odáig "fajultak" a dolgok, hogy csak egy kapufa mentett meg bennünket a hazai góltól még 0:0-ás állásnál, amikor az új lesszabályokat kihasználó csatár a bal oldalon elrobogva Szedmák Jani mellett a hosszúsarkot vette célba. Valószínűleg a hazai pályagondnok legközelebb nagyobb gondot fordít a kapu előtti terepre és betömi azt az ürgelyukat, amin a laszti végül is gellert kapott és a kapufa felé vette az irányt. Ha az olvasó úgy gondolja, hogy kissé felületesre sikerült az első félidő krónikája, téved. A kapkodáson, az ötlettelenségen, a durva szabálytalanságokon, a hajmeresztő ítéleteken és a semmiből jött gólon kívül ugyanis semmi más nem történt.

A félidőben Csekei Karcsit le kellett hozni, mert egy hazai belépő után alig bírt a bokájára állni, de Kiss Laci és Cele sem volt sokkal jobb állapotban, mivel a hazaiak sűrűn összetévesztették őket a labdával. A második félidőben nem sok változás állt be pályán, néha ugyan adódtak lehetőségeink, de valahogy megint kimaradt egy "három a kettő" ellen ziccer és Jungwirt Sanyi "egy az egyben"-je a kapussal szemben. Mivel ezen a napon senkinek nem ment a játék, mindig rossz felé fordultunk, mindig egyel több volt a csel, mindig túl rövidek, vagy éppen túl hosszúak voltak a passzok, a játéka alapján kiemelni senkit nem tudunk. A folyamatos cserék sem tudtak változtatni a mérkőzés képén, igaz Bugyi Norbi és Tika behozatalával legalább egy kicsit csökkenteni tudtuk a hazaiak nyomasztó magassági fölényét, amit az első félidőben nem egyszer ügyesen használtak ki (ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy minden magas labdát ők fejeltek el, akár a mezőnyben, akár a mi kapunknál szállt a laszti).

A hazaiak közül sokan készülhettek az egyébként nemes asztalos szakmára, mert faragni igen jól tudtak, bár meg kell hagyni, hogy színészi tehetséggel is meg volt áldva némelyikük. Így különösen az a játékosuk, aki a 90. percben egy Bugyi Norbi becsúszást követően feldobta magát a 16-os vonalánál, a "pajti" pedig - ki hitte volna - gondolkodás nélkül a büntetőpontra mutatott. Jó atyám szavai szerint tizenegyes az, amit a bíró megad. Ha így nézzük, akkor ez valóban tizi volt. Ha viszont azt nézzük, hogy az öltözőablakból is lehetett látni, hogy Norbi a labdát rúgja el, csak éppen a spori látta másként, akkor már más a leányzó fekvése. Úgy látszik a spori ezen a délutánon átültette a gyakorlatba a közmondást, miszerint tévedni emberi dolog. Furcsa az olyan tévedés sorozat, ami mindig csak az egyik félnek hátrányos. Ha pedig - hogy finoman fogalmazzak - szándékos tévedés volt, akkor csak azt tudom kívánni a kedves sporttársnak, hogy soha az életbe ne legyen nagyobb öröme, mint ami akkor volt, amikor befújta ezt a kamu tizit, megfosztva minket a győzelemtől. Mert sajnos Szedmák Janinak esélye sem volt hárítani a kitűnően helyezett büntetőt, amivel 1:1re módosult a végeredmény a hazaiak nagy örömére. A tizit kiharcoló játékos pedig talán saját szerencséjén, talán a bíró munkásságán vonulhatott nevetve a jól megérdemelt pihenőre a lefújást követően.

Mindig van lejjebb, de azért remélem, hogy jövő héten már csak jobb jöhet Fülöpjakab ellen. Nem is leszünk bajban, ha végre elkezdünk játszani és berúgjuk a helyzeteinket. És ha ráadásul nem is hibázunk, akkor lehet bárki a fekete rigó, csak nekünk dalolhat.

* A gólszerző javítva 2008.04.14.

2008.03.23. Öregcsertő - Tázlár 4:1 (3:1)

Felejthető játékkal múltuk felül a megfiatalított tázlári csapatot, akik a mérkőzés legelején elért találatukkal jelezték, hogy nem kívánják könnyen adni a 3 pontot. Szerencsénkre valószínűleg ők sem gondolták komolyan, hogy ponttal, vagy pontokkal távozhatnak, mert a vezetés megszerzése után azonnal passzívvá vált támadó játékuk.

Sajnos a mérkőzés megint nyögvenyelősen indult; a rengeteg rossz passz és megoldás megakadályozta, hogy játék alakuljon ki. Néha még azt is lehetett érezni, hogy a csapat valahogy úgy van a tabellán elfoglalt helyezések ismeretében, hogy itt csak egyfajta eredmény születhet. Szerencsénkre a vendégek már az elején jelezték, hogy ők is a pályán vannak, és egy kapu előtt keresztbe lőtt szabdrúgást követően a hosszún üresen érkező csatár bevágta a "sárgát" a védelem asszisztálása mellett (0:1). Ez a figyelmeztetés arra mindenképp jó volt, hogy a védelem komolyabban vegye a feladatát, de az is igaz, hogy a vendégek ezt követően az egész mérkőzésen már csak egyszer veszélyeztették kapunkat, amikor egy gyors kontratámadást követően csak a partjelző lengetése mentett meg minket az újabb góltól. Ekkor azonban már 2:1 volt az állás nekünk, miután egy jobb szélen vezetett támadásunkat követően először Bordás Sanyi értékesítette az ötös környékéről az egyik menteni igyekvő védőtől kapott passzt (1:1), majd pedig Jungwirt Sanyi zörgette meg a hálót megnyugtatva a hazai publikumot (2:1). Bordás Sanyi eddig minden nálunk játszott bajnokiján rúgott gólt, reméljük ez a lendület nem törik meg a szezon végéig, sőt azt követően sem.

Azonban hiába vettük át a vezetést, a játék nem akart jobban menni, sőt igen csak "felejtősre" sikeredett a csapat produkciója annak ellenére, hogy Jungwirt Sanyi ismét betalált két gólra növelve előnyünket a félidő végére (3:1) - megszerezve idei 28. találatát is. Szerencsére az ellenfél nem nagyon erőltette a jó játékot, így Túri János edző kedvére próbálkozhatott a cserékkel a második félidőben. Ezúttal azonban még a cserék sem hozták meg a kívánt változást, sőt a megbolygatott szerkezeten egyre nagyobb lyukak kezdtek tátongani, szinte kettészakadt a mezőny az utolsó negyed órára. A végére még marad egy újabb Bordás gól: a kb. 16 méterről leadott csavart lövés a jobb kapufa tövéről pattant a hálóba, amivel ki is alakult a végeredmény (4:1).

Mindent összevetve szerencsénk volt, hogy nem egy vérmesebb csapattal hozott össze minket a sorsolás ezen a délutánon, mert könnyen "megfázhattunk" volna ilyen teljesítménnyel a tavaszi hűvös időben. Ma azonban ez is elég volt ahhoz, hogy begyűjtsük a három pontot, és egy kicsit még javítsunk is a gólarányunkon - bár Csengőd 12-őt rúgott ennek a Tázlárnak (ami persze nem jelent semmit). Ki kell emelni Jungwirt Sanyit, aki a 2 gólja mellett fáradhatatlanul dolgozott és rengeteget futott folyamatos nyomás alatt tartva a hazai védőket.

Lesz idő a sorok rendezésére, mivel a következő hétvégén - Dunatetétlen visszalépése miatt - edzőmérkőzést játszunk Foktő csapatával. Talán a következő bajnokin, április 6-án Kaskantyú ellen már a jobb idő mellett a jobb játék is melengeti majd a csapatot elkísérő szúrokolókat. Ősszel itthon 5:0 volt az eredmény, amivel így látatlanban most is kiegyeznénk.

A héten kedden délután kerül sor Benga édesanyjának temetésére, kérjük aki teheti, vegyen részt Vén Lajosné sz. Rideg Magdolna búcsúztatásán.

2008.03.15.Kiskunhalasi Spartacus - Öregcsertő 2:3 (0:1)

Nemzeti ünnepünk napján sem pihentek a csapatok, így lejátszottuk második idegenbeli mérkőzésünket is a fiatal erőkből álló halasi Spartacus otthonában. Az őszi 5:1 után akár nyugodtan is készülhettünk volna a találkozóra, de a Harkakötönyiek példája - akik csak az utolsó percekben tudták a győztes gólt megszerezni Halason - sejtetni engedte, hogy nem szabad lebecsülni az ellenfelet.

Ennek megfelelően azonnal támadólag léptünk fel, és sorra vezettük támadásainkat nyomban a játék megkezdését követően. Számos helyzetet dolgoztunk ki, azonban az első negyed órában próbálkozásaink rendre elhaltak a hazai védőkön, még mielőtt a kapu közelébe jutottunk volna. Szélen vezetett támadásokkal azonban zavarba lehetett hozni a hazaiakat, és nem kellett sokat várni az első igazi helyzetekre sem. Egymás után került egyre nagyobb helyzetekbe Jungwirt Sanyi és Kovács Krisztián, de a befejezésnél sem ők, sem a múlt héten hiányzó Kiss Laci nem tudta feltenni a pontot az i-re. A vendégek csak ritkán jutottak át a félpályán, Szedmák Jani talán egyszer sem ért labdába az első félidőben. Jól működött a középpálya szűrése, nagyon kevés labda jutott át a védőkhöz, és a Batánovics - Prucser - Bordás középpálya egyre jobb labdákkal látta el a csatárokat. Kiss Laci szinte harmadik csatárként folyamatos nyomás alatt tartotta a hazai védelem jobb oldalát. Vezető gólunk azonban csak nem akart megszületni egészen a 40. percig, amikor is egy szélről vezetett támadás után egy megpattanó lövés lehetetlen feladat elé állította az egyébként nagyszerűen védő halasi kapust (0:1). A gólt hivatalosan Jungwirt Sanyi kapta, aki így 26-ra növelte találatainak számát. Nem akarván kissebbíteni a hazaiak érdemeit - akik nem egyszer a gólvonalról tisztáztak (lásd: egy baloldali szögletet követő Prucser fejes) - azt kell mondani, hogy gólszegénységünk oka leginkább saját magunk voltunk, mert hiába dolgoztuk ki a jobbnál jobb helyzeteket, a végén hiányzott az összpontosítás és rendre rossz megoldásokat választottak csatáraink a befejezéseknél.

Az "egyhangú" első játékrészt követően a szünetben történ kapuscserénk azonban - sajnos - meghozta az izgalmas játékot. A kezdést követően minden ott folytatódott,ahol az előző abbamaradt: folyamatosan támadtunk és nem hagytunk levegőt a hazaiaknak. Most azonban nem kellett annyit várni a gólra, mert Kovács Krisztián pár perc játék után kettőre növelte előnyünket (0:2) - hosszú kihagyást követően megszerezve első (!) találatát a 2007/08-as szezonban. Már-már összeroppanni látszott a hazai gárda, amikor egy bal szélen vezetett támadásunk a büntetőpontra helyezett labdával ért véget. Történt ugyanis, hogy a védő a feje felett elszálló labdába kézzel ütött bele a 16-oson belül, így a 11-es jogossága csak annak a hazai játékosnak volt kérdéses, aki a hazai pálya előnyére hivatkozva kifejtette, hogy hazai pályán nem fújnak be büntetőt ezért. Szerencsére a játékvezető ilyen szabályról nem nem hallott, így - egyébként teljesen jogosan - sípolt és a büntetőpontra mutatott. Mint ahogy mondtuk, támadásunk érdemben itt be is fejeződött, mert Jungwirt Sanyi nem tudott élni a lehetőséggel: nem eléggé helyezett büntetőjét a hazai kapus visszaütötte Sanyi elé, aki még a kipattanóval sem tudott miegbírkózni, így maradt a 0:2-es állás.

Pedig ha a büntető bemegy, akkor... Na, ilyen a fociban nincs, ehelyett megindultak a hazaiak, mintha megérezték volna, hogy van még mit keresniük. És volt is, mert vérszemet kapva támadtak, amit az égiek egy eléggé nagy potygóllal jutalmaztak (1:2). Mondhatnám, hogy lemaradt a középpálya és nem állt a helyzet magaslatán a jobboldali védelem, és hogy a jó 18 méterről leadott erős, és a kapu jobb sarkába tartó lapos lövés pont megpattant a kapusunk előtt, azonban az igazság az, hogy ezt a lövést meg kellett volna fogni. Ennyire egyszerű lett volna. És akkor nem következett volna az a nehéz 25 perc, ami még hátra volt. A kapott gól megzavart minket és kapkodni kezdtünk, pedig csak az első félidőben olyan jól működő védekezést kellett volna folytatni. Mivel ez nem sikerült, a Spartacus nevéhez méltóan kűzdött és vezette egyre veszélyesebb támadásait. Egy baloldali, szintén gellert kapott lövést és egy szöglet utáni fejest a kapufa mentett, míg másik két esetben eltalálták kapusunkat, így maradt az 1:2-es állás. A mindent egy lapra feltevő hazai csapat azonban "beleszaladt a nyitott késbe" - ahogy mondani szokták - , mert egy gyors kontrát követően Bordás Sanyi egy-az-egyben a kapussal már nem hibázott (1:3), így azt gondolhattuk, hogy eldőlt a mérkőzés. De a hazaiak másként látták a kialakult helyzetet, és ahelyett, hogy összezuhantak volna a kapott góltól, úgy játszottak, mintha még mindig 1:2 lett volna az állás. Kitartásuk meghozta a gyümölcsét, ugyanis a ráadás perceiben egy baloldali szögletük mindenkin átcsorogva üresen találta a hosszú oldalon a 16-osunkon belül egyedül árválkodó játékosukat, aki senkitől sem zavartatva értékesítette is az ajándék lasztit. Hogy hol volt a jobboldali védelem - az már csak mellékes kérdés amellett a megjegyzés mellett, hogy ezt lövést is meg kellett volna fogni. A középkezdést követően már nem volt több idő, így véget ért az izgalmakban bővelkedő második játékrész is. (Az izgalomról többségünk inkább lemondott volna, ahogy azt a meccs utáni arcokból láttam.)

Ennek a meccsnek valószínűleg az a tanulsága, hogy nem lehet annyi helyzetet kihagyni büntetlenül, és nem szabad könnyelműnek lenni akkor sem, amikor már biztosnak látszik a siker, mert a labda kerek (és pattog - hogy a macska rúgja meg). Nézhetjük azonban a jó oldalát is, hiszen idegenben győztünk 3 rúgott góllal és a múltkor hibádzó jó játékkal sem maradtunk adósok. Jövő vasárnap 15.00 órától már otthon játszunk Tázlár ellen, és reméljük, hogy az időjárás sok nézőt csal majd ki, hogy bíztassa a csapatot. A Húsvéti "megpróbáltatások" előtt egy kis friss levegő biztos jót tesz majd...

2008.03.08. Kötöny SC - Öregcsertő 0:3 (0:1)

Hideg, esős és szeles játéknappal vette kezdetét a tavaszi szezon Harkakötönyben, ahol a csapatoknak nem csak egymással, hanem az elemekkel és a pályával is meg kellett kűzdeniük. A mostoha körülmények igazából a hazai csapatnak kedveztek, akik igyekeztek foggal-körömmel megőrizni hálójuk érintetlenségét, sőt ha alkalmuk adódott rá, nem haboztak veszélyes kontrákat is vezetni.

Hosszú kényszerpihenő után újból pályára lépett Kovács Krisztián, aki az őszi sérülését követően már az edzőmérkőzéseken is riogatta az ellenfelek hátsó alakzatát. Idő kell még ahhoz, hogy az a láb tökéletes legyen - tudtuk ezt mindannyian -, de ezen a délutánon a kötönyi hideg eső a lelkesedés tüzét is kioltotta, ami talán újból feléled majd a következő bajnokira. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy csatáraink vajmi kevés használható passzt kaptak; a rendre elérhetetlen és pontatlan átadások sora pedig nem az ő lelküket terheli. Bajnoki mérkőzésen is bemutatkoztak az új igazolások: Prucser Zsolt és Bordás Sándor Kecelről érkezett hozzánk a téli pihenő alatt, ők ketten a középpályát erősítik majd, míg Csekei Károly feladata beállósként a középpálya és a védelem közötti összeköttetés megteremtése lesz. Mindhármuk játékával meg lehettünk elégedve, bár az edzőmérkőzésen tapasztalt magabiztosság és bátorság azért egy kicsit hibádzott, ami talán az első éles meccs okozta lámpaláznak is betudható részben. Ugyancsak pályára lépett a Csengődről visszaigazolt Kolompár Pista, aki bal hátvédként próbálta keseríteni a hazai csatárok életét. Nem esett még szó egy távozóról, Tamaskó Attilláról, aki télen igazolt át Kecel I. csapatához, ahol remélhetőleg többször tud majd pályára lépni, mint nálunk - sok sikert kívánunk!

Ahogy már említettük, az égiek nem fogadták kegyeikbe ezen a napon a csapatokat. A hideg esőtől felázott csúszós fű azonnal a mérkőzés elején megszedte első áldozatát, úgyanis a kezdő sípszó elhangzása után néhány másodperccel sajnálatos sérülés érte az egyik partjelzőt, aki futás közben megcsúszott és fájdalmas kiáltásából azonnal lehetett tudni, hogy jó időre szögre kell akasztania a sárga zászlót. Bokasérülése olyan súlyosnak bizonyult, hogy percekig nem is tudott lábra állni, így a lengetésről a továbbiakban szó sem lehetett, és a kiérkező mentőket már az öltöző melegében volt kénytelen megvárni. Ezúton is kívánunk neki jobbulást és gyors gyógyulást.

A mostoha időjárási körülmények és a fenti szerencsétlen sérülés is hozzájárult talán ahhoz, hogy a játék színvonala az első negyed órában igencsak alacsonyra sikeredett. A hazaiak sem voltak sokkal vérmesebbek, így a játék a mezőnyre korlátozódott, a kapuk egyáltalán nem kerültek veszélybe. Az idény eleji forma a szokásosnál is jobban meglátszott a csapaton, holott ez már a negyedik mérkőzésünk volt idén - arról nem is beszélve -, hogy játékosaink többsége végigfocizta a telet valemely város teremkupájában. Az első idegborzoló 15 perc után egy Kovács Krisztián és egy Cele bombával próbáltunk lyukat ütni a hazaiak védelmén, a vezetést azonban Jungwirt Sanyi életerős lövése hozta meg, ami a füvön felgyorsulva a bizonytalankodó hazai kapus kezei alatt a hálóban kötött ki (0:1). Mindent figyelembe véve lehetne kárhoztatni a hazai portást ezért a találatért, de védemére azt is el kell mondani, hogy az erős lövés pont előtte vágódott le a vizes fűre. A gól ellenére sem változott a jákét képe, továbbra is sok hibával, pontatlanul játszottunk és újabb találatot nem is sikerült elérnünk a második játékrészig. Sőt majdnem "kiegyenlítettük" a mérkőzést, amikor egy ártatlan helyzetben száz százaláékos gólhelyzetbe hoztuk a hazaiak fiatal csatárát, aki megilletődve védelmünk előzékenységén a kapuból a legjobb ütemben kirmozduló Szedmák Janiba rúgta a szinte kihagyhatatlant. De ne vegyük el Janitól az érdemet, ezért fogalmazzunk úgy, hogy rutinos kapusunk eszén és reflexén a fiatal játékos nem tudott túljárni.

A térfélcserét követően sem tudtunk igazán felpörögni, sőt egyes emberek mintha az öltözőben felejtődtek volna, így nem csoda, hogy vendéglátóink többször is a kapunk közélébe értek, tovább borzolva kispadunk amúgy sem nyugodt idegeit. Támadásaink azonban már veszélyesebbek voltak, jobban mentek a passzok is, ami meg is hozta a gyümölcsét, amikor egy szép kényszerítő után a rossz ütemben szerelni igyekvő védő a tizenhatoson belül a labda helyett Jungwirt Sanyit találta el. A játékvezető becsületére legyen mondva, habozás nélkül a büntetőpontra mutatott, na nem mintha nem lett volna tizenegyes, hanem azért, mert a hazaiak mindent elkövettek verbálisan, hogy jobb belátásra bírják. Ezzel azonban csak azt érték el, hogy egyik játékosuk először csak egy sárgával lett gazdagabb szövegelés miatt, majd miután Prucser Zsolti értékesítette a büntetőt (0:2), egy pirossal is, mivel még mindig akadt mondanivalója az esettel kapcsolatban. A mérkőzés így végleg eldőlni látszott, ennek megfelelően a védekezésre egyre kevesebb figylemet szenteltünk. Ennek az lett a következménye, hogy a középpálya szinte üresen tátongott, amit a hazaiak ki is használtak, és egyre gyakrabban jutottak el a kapunkhoz. Gólt azonban ismét csak mi szereztünk, mégpedig egy hazai labdaeladást követően, amikor is a Bordás Sanyi oldotta meg a kapu előtt kialakult tömegjelenetet (0:3). A hátralévő 20 percben említésre méltó dolog nem történt, az eredmény nem változott.

Aminek örülhettünk ezen a délutánon, az az volt, hogy idegenben szereztünk 3 pontot, rúgtunk 3 gólt és egyet sem kaptunk, és új játékosaink közül ketten is eredményesek voltak. A többire igazán büszkék nem lehetünk, így előre kell tekintenünk és bíznunk kell abban, hogy tudunk mi jobban is játszani. Amire szükség is lesz, hiszen a következő szombaton a kiskunhalasi Spartacus otthonába látogatunk. A mérkőzés 15.00 órakor kezdődik, aki teheti tartson velünk!

2008.03.02. Edzőmérkőzésen Öregcsertő - Uszód 5:0

A tartatlékos Uszód elleni edzőmérkőzéssel ért véget a felkészülés a tavaszi szezonra, amely a következő hétvégén, a Kötöny SC ellen veszi kezdetét.

Sajnos a vendégek igencsak hiányosan jelentek meg ezen a szeles és hűvös délutánon, így a második félidő egy-két ellentámadásától eltekintve számottevő ellenállást nem tudtak kifejteni. Mivel a téli teremkupák hajrája még javában zajlik, a foghíjasan felálló Uszódiak számos alapembert voltak kénytelenek nélkülözni, így cserepaduk teljesen üresen marad, sőt edzőjüknek, Balogh Pista bá'nak is mezt kellett húznia, hogy a teljes legyen a létszám. Talán komolyabban alakul a mérkőzés, ha szinte nem az első percben mozdul Varga Sanyi tizenegyest érően, amit a játékvezető habozás nélkül honorált is, Jungwirt Sanyi pedig nem hibázott. A szél számtalan alkalommal megtréfálta mindkét csapat játékosait csakúgy, mint az eléggé hepehupás pálya. Főleg a mezőnyben folyt a játék, amelyet ezúttal sportszerűnek is nevezhetünk, tekintettel arra, hogy a játékvezetőnek nem volt sok dolga.

A második félidőben - a biztos vezetés tudatában - egy kissé fellazult a középpályánk, így a védőkre több feladat hárult, sőt a vendégek a szél támogatásával a kapura is veszélyesek voltak. Egy zúgó Práger kapufát leszámítva azonban közvetlen veszélyt nem jelentettek. A jó teljesítmények közül is ki kell emelni Batánovics Janit, aki háromszor is betalált, valamint a - főleg a mérközés elején - több bátor és szemtelen megoldást bemutató Herczeg Zolit, aki végre mutatott valamit abból, amire képes lehetne. A védelmet ezúttal is szinte hibátlanul irányította Tamaskó Jani, míg bal hátvédként Réczy Pista alighanem új posztjára lelt ezen a délutánon.

A következő héten már élesben folytatódik tovább, hiszen Harkakötönyre látogatunk, ahol a gyengébbik Kötöny SC lát vendégül minket. Reméljük, hogy az edzőmérkőzések a játékba lendülésen kívül elegendő önbizalmat is adtak ahhoz, hogy a tavaszi szezont is legalább olyan sikeresen zárjuk, mint az őszit. Ehhez az első lépést március 8-án, szombaton 14:30 órai kezdéssel tehetjük meg. Aki teheti tartson velünk!

2008.02.24. Megkezdődött a felkészülés a tavaszi szezonra

Az elmúlt heti Dunapataj elleni (7:1) után második edzőmérkőzését is lejátszotta a csapat, ezúttal Bátya (5:3) ellen. A hazai pályán megrendezett találkozón a második félidőben nyújtott gólerősebb játékkal sikerült a győzelmet kiharcolni a bátran játszó vendégek ellenében.

Bár a győzelem önbizalmat adhat, azért ezen a napon elsődlegesen nem az eremény volt a fontos, hanem a felkészülés az igen keménynek ígérkező tavaszi szezonra. A tavaszi fáradtság főleg koncentrációhiányban mutatkozott meg, hiszen több 100-as helyzet is kimaradt, és góljainkat is meglepő könnyedséggel kaptuk. A hosszú kihagyás talán a középpályán hagyta a legkevesebb nyomot, azonban a második félidőre ez a csapategyég is "elefáradt", így sajnos többször is magára hagyta a védelmet, amely egyre többször találta szembe magát a túlerőben lévő támadókkal. Az nyilvánvaló volt, hogy a Pataj elleni mérkőzéshez képest Bátya csapata komolyabb ellnfélnek ígérkezik, de bátor, gólra törő és eredményes első félidei játékuk mégis meglepte hátsó alakzatunkat. És ha a második félidőben nem a szövegeléssel fogalkozott volna egy-két játékosuk, sokkal izgalmasabban is alakulhatott volna a mérkőzés.

Sajnos és szerencsére, a téli szünet ismét nem telt el eseménytelenül. Sajnos, mivel Tóth Robi átigazolt Csengőd csapatához, nagyban erősítve ezzel az így már több volt csertői játékost is "foglalkoztató" riválisunkat. További sok sikert kívánunk Robi! (Csak ne ellenünk menjenek be azok a kapufák!) Szerencsére pedig azért, mert jöttek új emberek, akik nagy segítségére lehetnek a csapatnak, ugyanakkor játékosaink folyamatosan játszottak a tél folyamán a teremkupákban, ahol azért valamennyire meg tudták őrizni fittségüket. Ráadásul fél füllel még azt is hallani, hogy páran arra vetemedtek, hogy még az edzésekre is kijárnak.

A következő edzőmérkőzés március 2-án vasárnap 15.00 órakor lesz szintén hazai pályán - ha e sorok írójának emlékezete nem csal - Géderlak ellen. Utána pedig ha minden igaz, már élesben megy tovább, kezdődik a tavaszi szezon!