2008/09.

2009.08.16.

Indul az újabb bajnoki szezon, újabb csoportváltással fûszerezve. A csapat átkerült a "keceli" csopotba, az elsõ meccs a sorsolás szerint hazai pályán Homokmégy ellen kerül megrendezésre. A kupában pedig Kecel együttesét fogadjuk augusztus 26-án szerdán, 17 órától.

2009.07.17. Elkészültek a DVD-k.

Elkészültek az éremátó ünnepségrõl készült videók. A 2 DVD mennyiségû anyag nagy részét Bagó Andrásnak köszönhetjük. Az egyik DVD-re a köszöntõk, a búcsúztatók, az értékekelés és az éremátadás került, míg a másikra az esti mulatságról készült felvételek mellett extraként a rémi bajnoki mérkõzés elõtti és utáni felvételek is helyet kaptak. Maga a meccs DVD-je már korábban elkészült, illetve Vörös Peti felvétele az éremosztóról ugyancsak közkézen forog már.

Bengánál valamennyi DVD elérhetõ az érdeklõdõk számára.

2009.06.27. Éremosztó ünnepség

Hivatalosan is lezárult a 2008/09-es szezon a június 27-én megtartott ünnepélyes éremátadással és ünnepséggel, amelyre Baranya megyei névrokonunk, a szintén bajnok Csertõ is meghívást kapott. Az egész délutánt és éjszakát betöltõ mulatságon mindenki jól érezte magát, amiért köszönet illet minden szervezõt. Turi János (természetesen nem József, mint a cikkben) szezonértékelõ beszédében a legjobb játékosok kiemelése mellett mindenkinek köszönetet mondott a csapat nevében, aki bármilyen módon segítséget nyújtott az egyesületnek a bajnoki cím elnyeréséhez. A csapat méltón búcsúzott a visszavonuló játékosoktól: Tóth Róberttõl, aki Kalocsa edzõje lett, Geiger Csabától, Kolompár Pistától és Tatár Mikitõl, megköszönve nekik az együtt töltött perceket. A hiányzók igzán sajnálhatják, hogy nem voltak jelen, de remélhetõleg lesz még ok máskor is az ünneplésre.

Az utókor számára több videófelvétel és fénykép készült, amelyeket a lehetõségekhez mérten honlapunkon is közzé kívánunk tenni az érdeklõdõk számára. Vörös Peti jóvoltából egy DVD-nyi videó már több példányban el is jutott a vezetõség tagjaihoz (pl. Benga, Turi J.), míg Bagó András felvétele jelenleg még szerkesztés alatt áll és elõreláthatóan kettõ DVD terjedelmet tesz majd ki. Köszönet nekik a felvételekért. Ugyancsak szerkesztés alatt van a rémi meccs lefújása utáni ünneplés, illetve maga a mérkõzés egy DVD terjedelmben már Bengánál van csakúgy, mint a videók oldalán felsorolt valamennyi felvétel. Amennyiben van rá igény, úgy megoldható, hogy a felvételek bármelyikét le is lehessen tölteni az internetrõl, ehhez azonban szükség van arra, hogy igényüket az érdeklõdõk jelezzék az oregcserto@atw.hu vagy az oregcserto@gmail.com emailcímen.

Mivel az ünnepségrõl jelenleg egyetlen fényképfelvétel sincs a honlapon, ezért kérjük, hogy aki szívesen megosztaná képeit a többiekkel, az küldje el felvételeit az oregcserto@gmail.com emailcímre és mi vállaljuk azok közzétételét. A honlap folyamatosan fog frissülni, hiszen a jövõ héten vasárnap már edzõmeccset játszunk Soltvadkert csapatával, azt követõen pedig Foktõvel.

Amint a videóDVD-k Bengához eljutnak, a honlapon jelezni fogjuk.

2009.06.19. - DVD

Elkészült a rémi mérkõzésrõl készült felvétel DVD formátumban, az érdeklõdõk (csakúgy, mint az összes eddigi videót) Bengától szerezhetik be hamarosan. A mérkõzés utáni ünneplés külön DVD-n fog szerepelni.

2009.06.16. - Üzenet Fekete Lászlótól, Budapestrõl

"Szivbõl gratulálok az ÕREGCSERTÕ SE bajnoki sikeréhez! További sok sportsikert kivánok az egyesületnek és nagyon jó bulit a bajnoki évzárón. üdvözlettel Fekete Laci Bprõl."

2009.06.14. Rém - Öregcsertõ 1:4 (1:1)

Meg van az utolsó hõn áhított gyõzelem, így három ponttal többet gyûjtöttünk a rivális Géderlak csapatánál, és végre 4 ezüst után a bajnoki aranyat ünnepelhetjük Öregcsertõn. Az elõzõ években szinte hajszál híján ugyanilyen teljesítményt nyújtott a csapat (21 gyõzelem 4 döntetlen, 3 vereség) azonban mindig hiányzott egy kicsi a végsõ elsõséghez.

Tulajdonképp már az elõzõ héten eldõlt a bajnoki cím sorsa, de egy apró esélye még mindig volt Géderlaknak arra, hogy elorozza elõlünk az aranyat. Most azonban nem remegtünk meg a siker kapujában és ha nem is lehengerlõ játékkal, de kétválra fektettük rémi vendéglátóinkat. Sajnos legutóbbi látogatásunk óta nem sokat javult a pálya állpota, így nyilvánvaló volt, hogy szemet gyönyörködtetõ játékra nemigen lehet majd számítani egyik csapattól sem. Ehhez mérten elég nyögvenyelõsen ment a játék, és az elsõ félidõben csak egyszer zörgettük meg az egyébként jól védõ hazai kapus hálóját Jungwirt Sanyi jóvoltából. A hazaiak látva, hogy nem a legjobb formánkat nyújtjuk, bátran támadtak és egy bírói, valamint egy kapushibát kihasználva egyenlítettek még az elsõ félidõben. Jópár helyzet marad kihasználatlanul, így a fordulás utánra maradt a döntés. Szerencsére Jungwirt Sanyi nem elégedett meg egy találattal, hanem újabb hárommal növelte góljainak számát eldöntve ezzel a mérkõzést és remélhetõleg a gólkirályi címért folyó harcot is. Sanyi így, ha minden igaz, 47 góllal zárta az idényt a 20 találatot számláló Geiger Csabi és a 10 gólos Batánovics Jani elõtt. Mindegyiküknek szívbõl gratulálunk a nagyszerû teljesítményhez.

Többgólos vezetésünk tudatában a cserék is lehetõséget kaptak, köztük Herczeg Zoli volt az, aki többször is veszélyeztette a hazai kaput, góljai számát azonban nem tudta megduplázni. A mérkõzésre elutazott Bata Norbi is, azonban a bemelegítés során ismét elõjött sérülése, így nem léphetett pályára. A végsõ sípszó elhangzása után pedig elindult az ünneplés: Kovács Laci "Kokó" tangóharmonikán játszott mialatt Tamaskó Jani kopaszra borotválta Jónás Laci (Bundi) fejét, majd Turi János edzõ került közelebb az égiekhez, midõn játékosai a levegõbe dobálták. Az ünneplés tovább folytatódott az öltözõben, majd kicsivel késõbb immár hazai "pályán", a Lugasban is.

Nincs más hátra, mint az évadzáró ünnepség és az aranyérmek átadása, amelyre június 27-én délután kerül sor. A tervek szerint 16.00 órától vendégül látjuk a Baranya megyei Csertõ futballcsapatát, akik szintén bajnoki címet ünnepelhettek ebben a szezonban. A barátságos találkozón így méltón ünnepelhetjük vendégeinkkel csapatunk történelmének elsõ bajnoki aranyérmét. Ki gondolta volna még õsszel, amikor 6 ponttal voltunk lemaradva az elsõ helytõl, hogy ilyen bravúros tavaszt követõen elhódítjuk az elsõ helyet? Büszkék lehetünk arra, hogy tavasszal Dávodot, Gédert és Uszódot is legyõztük, így elmondhatjuk, hogy megérdemelten került Öregcsertõre a bajnoki arany.

Öregcsertõ: Biró Gábor, Tóth Róbert, Béleczki Róbert, Jónás László, Bagó Norbert, Bagó Krisztián, Geiger Csaba, Batánovics János, Kiss László, Jungwirt Sándor, Putnoki Zsolt (Herczeg Zoltán, Béni Máté, Minda Gábor, Árvai Zsolt)

Gólok: Jungwirt Sándor (4)

1. Öregcsertõ 28 mérkõzés, 21 gyõzelem, 4 döntetlen 3 vereség, 117 rúgot és 27 kapott gól.

Gólszerzõk:

Jungwirt Sándor 47 - gólkirály
Geiger Csaba 20
Batánovics János 10
Bagó Norbert 8
Tamaskó Attila 7
Tamaskó János 3+1
Béni Máté 3
Tóth Robi 3
Bagó Krisztián 3
Bata Norbert 2
Kiss Laci 2
Réczi István 2
Putnoki Zsolt 2
Kolompár Pista 1
Jónás László 1
Herczeg Zoli 1
Minda Gabi 1

És hogy kiknek köszönhetjük ezt az szép eredményt? Álljon itt tehát azoknak a neve, akik tettek az Öregcsertõi SE sikeréért:

Öregcsertõ Község Önkormányzata
Dusnoki László
Vén Attila "Benga"
Turi János
Csóti István
Czár István "Csuka"
Tamás Csaba "Beros"
Papp Zoltán
Kákonyi Csaba
Kovács László "Kokó"
Krasnyánszki Antal
Bagó András

Rajtuk kívûl pedig külön köszönetet kell mondanunk Kokó embereinek, akik évek óta gondozzák , locsolják, és kitûnõ állapotba hozzák futbalpályánkat, illetve ellátják a mérkõzés rendezésével kapcsolatos teendõket:

Drobilich Iván
Varga István
Árvai Tibor
Árvai Mihály
Illés László

Álljon itt azoknak a játékosok a neve akik részt vállaltak az elsõ hely megszerzésében:

Jungwirt Sándor
Bata Norbert
Kiss László
Minda Gábor "Hászán Sas"
Béni Máté "Zidan"
Gegiger Csaba
Batánovics János "Janika"
Jónás László "Jóni/Bundi"
Tóth Róbert "Baggio"
Herczeg Zoltán "Höri/Cida"
Bagó Krisztián
Bagó Norbert
Putnoki Zsolt
Árvai Zsolt "Tika/Rozoga"
Tamaskó János "Tami"
Tamaskó Attila
Béleczki Róbert "Cele"
Szedmák Jani "Szedi"
Bolvári Dávid
Biró Gábor
Kolompár István
Csekei Károly "Cseke"
Réczi István

edzõ: Turi János

Utoljára de nem utolsó sorban köszönjük mindazoknak, akik egész évben lelkesen szurkoltak és mérkõzésrõl mérkõzésre elkísérték a csapatot az idegenben játszott derbikre és bátorítottak minket, illetve azoknak a feleségeknek, barátnõknek és családtagoknak, akik türelme, megértése és segítsége nélkülözhetetlen volt ennek a szép eredménynek az eléréséhez. Köszönjük!

-----------------------------------------------------HAJRÁ FIÚK! HAJRÁ CSERTÕ!---------------------------------------------------

2009.06.07. Öregcsertõ - Borota 11:1 (8:1)

Nagyszerûen elõkészített pályán fogadtuk vendégeinket az utolsó elõtti fordulóban, akik ugyan a tabella alsó felében vitézkednek, de a tavaszi szezonban több szép eredményt is magukénak tudhattak.

Dicséret illeti a pálya gondnokait, akik az elmúlt hetek szárazabb idõszakban is lelkiismeretesen locsolták és gondozták a pályát és környékét. Munkájuknak köszönhetõen olyan gyepen játszhattuk le a 2008/09. évi szezon utolsó hazai mérkõzését, amit még a felsõbb osztálybeli csapatok is megirigyelhettek volna. Munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csapatunk ott tanyázik a tabella elén.

Amennyire nem volt kegyes az idõjárás a pályára kilátogatókhoz, legalább annyira mi sem kegyelmeztünk vendégeinknek, akik így nem sok szép emlékkel gazdagodtak csertõi kirándulásuk alkalmával, bár az õszi mérkõzés után bizakodva léphettek pályára. Mire a csapatok bemelegítettek, megérkeztek az esõfelhõk is, amibõl bõséges áldást kapott mindenki, aki nem volt védett helyen. A széllel párosuló zuhogó esõ szinte az egész elsõ félidõben próbára tette a csapatokat, de szerencsénkre az eredmény minden hazai szimpatizánst kárpótolt. Ahogy az esõre sem, úgy az elsõ gólunkra sem kellett sokat várni: egy beívelt labdára a fiatal borotai kapussal együtt startolt Bagó Norbi, akinek végül sikerült hamarabb odaérni és fejjel az üres kapuba továbbítani a labdát (1:0). Még fel sem dolgozták vendégek a történteket, amikor újból zörgött a hálójuk, majd tíz percen belül harmadszorra is, így tuljadonképp negyed óra alatt eldõlt a mérkõzés. A gólszerzõk sorrendjének felállítására már nem vállalkoznák, annyi biztos csupán, hogy a félidõben 8:1 volt az állás. Minden ínyenc kedvére szemezgethetett a lehetséges gólszerzési módok közül; kinek a fejes, a 100%-ra játszott helyzet, avagy a védõrõl bepattanó tetszett jobban. Volt távoli bombagól is - mégpedig Tamaskó Attila jóvoltából- , ami az összes vizcseppet lerázta vendégek hálójáról, míg egy hasonlóan jól eltalált lövésnek már kevésbé tudtunk örülni, ugyanis az a mi kapunk felsõ sarkából szedte le a pókhálót négy vagy öt null tájékán. Az biztos azonban, hogy vendégeink nagyon rossz napon látogattak el hozzánk, mert nagyon régen nem ment ennyire a játék a csapatnak. Nem csak a gólszerzésben, hanem a játék minden ízében felülmúltuk a korábbi idõszak alatt nyújtott teljesítményünket dacára a mostoha idõjárásnak. Jungwirt Sanyi megállíthatatlan volt és 5 gólt szerzett, Geiger Csabi újból duplázott, melletük pedig Bagó Krisztián és Béni Máté is betalált. Dícséret illet mindenkit, mert mindenkinek jól ment a támadás és a védekezés is. Batánovics Janika és Kiss Laci ismét nagyot kûzdõtt, Geiger Csabi pedig a vizes füvön is magabiztos volt csakúgy, mint hátul Tóth Robi, Jónás Laci és Tamaskó Attila.

A második félidõre nem csak az esõnek, hanem a gólzápornak is vége szakadt; sokkal visszafogottabb (és fegyelmezetlenebb) játékot játszottunk, azonban ez is elég volt ahhoz, hogy növeljük a gólkülönbséget újabb három góllal. Vendégeink is többször jutottak el a kapunk közelébe, több szögletet és szabadrúgást is elvégezhettek, azonban újabb találatot nem értek el, így a vége 11:1 lett. Bárcsak egész idény alatt így tudnánk/tudtunk volna játszani, és akkor Miske és Kunbaja is pont nélkül maradt volna velünk szemben. A második félidõben a cserék is lehetõséget kaptak, közülük Béni Máté góllal hálálta meg Turi edzõ bizalmát. A mérkõzés után nagyon finom halászlé várta az arra áhítozókat és a torkok sem maradtak szárazon, így mindeki (kivéve a Borotaiakat) elégedetten gondolhat majd vissza erre a délutánra.

Az utolsó fordulóban Rémre utazunk, hogy feltegyük az "i"-re a pontot. Géder döntetlent játszott Dunapatajjal, ami azt jelenti, hogy abban az esetben lehetnek bajnokok, ha mi kikapunk, és õk ledolgozzák 17-tel jobb gólkülönbségünket. Egyéb eshetõségek is vannak, de azok valószínûsége még ennél is csekélyebb. Nekünk azonban nem kell mással foglalkoznunk, csak magunkkal, így kedvezõ helyzetben várhatjuk az utolsó fordulót.

Öregcsertõ: Biró G., Tóth R.., Tamaskó A.., Jónás L., Bagó N., Bagó K., Geiger Cs., Batánovics J., Kiss L.,Putnoki Zs., Jungwirt S., cserék: Minda G., Béni M., Béleczki R., Herczeg Z.

Gólok: Jungwirt S. (5), Geiger Cs. (2), Bagó N., Tamaskó A., Bagó K., Béni M.,

2009.05.30. Újtelek - Öregcsertõ 1:7 (0:4)

Nehéz elsõ húsz perc után végül sikerült magunkra találnunk és három pontot szereznünk, igaz a nagy arányú gyõzelemhez a hazaiak jelentõs hibái is kellettek.

A szokatlanul kis méretû pályán meggyûlt a bajunk vendéglátóinkkal, mert bár a pálya az esõzések miatt nem volt rossz állapotban, játékunk - fõleg a meccs elején - igencsak dadogott. Szerencsére azonban vendéglátóink nem tudtak élni a felkínált lehetõségekkel és már a félidõben eldõlt a meccs kimenetele. Fõleg a hátsó alakzatunk nem találta a helyét; mintha még az öltözõben maradtak volna, ezért elsõ gólunk megszerzéséig többször is meleg volt a pite. A hazaiak szabadrúgásokból körbelõtték a kaput és Szedmák Janinak is résen kellett lenni, mert az elõrevágott labdák folyamatos veszélyt jelentettek. Mivel szinte mindenki középre tömörült, az amúgy is kis helyen nem alakulhatott ki pontos játék, így rengeteg hiba borzolta a kedélyeket mindkét oldalon. Ha mégis szélsõ támadással próbálkoztunk, fõleg a bal oldal, Jónás Laci volt munkában. A kezdeti nehézségek után egyre veszélyesebbek lettünk az újteleki kapura, de Jungwirt Sanyi most emberére akadt a hazaiak középhátvédjében, aki legalább olyan gyors és ügyes volt, mint Sanyi. Szabadrúgásból sem tudtunk vezetést szerezni, pedig volt nem is egy, amit jó szögbõl végezhettünk el. A legjobban sikerült ezek közül talán Tamaskó Attiláé volt, de a léc alá tartó bogyót a középen álló hazai kapus gond nélkül húzta le. A vezetést végül egy szerencsés góllal, Kiss Laci révén szereztük meg a félidõ közepén (0:1), amit a hazai kapus óriási hibája követett pár perc múlva, amikor egy hazaadást elnézett és nagy lukat rúgott saját térfele közepén. A gazdátlanul maradt labdára Jungwirt Sanyi csapott le, akinek dícséretére legyen mondva, hogy egy olyan labdára ment, aminek megszerzésére semmi esélye nem volt. A z üresen maradt kapuba nem volt nehéz bepofozni a második gólunkat (0:2). Ezzel el is döntöttük a mérkõzést, mert a hazaiak fejben fealdták a küzdelmet, bár a szívük továbbe vitte õket elõre és mindent megtettek, hogy a hátul elkövetett hibáinkat kihasználják. Védelmünk megszilárdításának érdekében Turi János cserére szánta el magát még az elsõ félidõben, így Jónás Laci átkerült jobb bekkbe, amivel stabilabbak lettünk hátul. Elõl tovább potyogtak a gólok: elõször Bagó Norbi lõtte ki 16-ról a bal sarkot egy jól eltalált, életerõs ballábas lövéssel (0:3), majd nem sokkal késõbb Geiger Csabi fektette el a védõket, hogy a végén senkitõl sem zavartatva közelrõl a tehetetlen kapus mellett a hálóba helyezzen (0:4).

A fordulás további szép találatokat hozot.Ha minden igaz, Batánovics Jani lõtte a szezonbeli 100. gólunkat mellette pedig Bagó Norbi és GeigerCsabi duplázott. Góljaink mellett a hazaiak is örülhettek; egy ártatlan helyzetbõl gólhelyzetbe hoztuk egyszem csatárukat, akit Batánovics Jani - a bíró szerint - csak szabálytalanul tudott utolsó védõként a tizenhatoson belül szerelni. A spori befújta a büntetõt, de a kiállítás elmaradt. Az eredmény 1:4-re módosult, mert az újteleki ítéletvégrehajtó magabiztosan értékesítette a(z ajándék) tizit. Nem sokkal késõbb a spori hasonlóan könnyen juttatott minket is tizenegyeshez - mintegy visszaadva azt, amit elõbb elvett -, amit értékesítettünk is. A második félidõre már csak az volt a kérdés, hogy mekkora arányú gyõzelmet fogunk aratni, s bár a hazaiak derekasan küzdöttek, igazán nagy ellenállásra már nem futotta az erejükbõl.

A jövõ héten otthon fogadjuk Borota gárdáját, akik õsz óta jócskán erõsödtek és a tavasz folyamán több szép eredményt is elértek esélyesebb ellenfeleikkel szemben. A hazai pálya elõnye ezúttal nálunk lesz, úgyhogy minden adott egy jó mérkõzéshez.

Öregcsertõ : Szedmák J., Tóth R., Tamaskó A.., Béleczki R., Bagó N., Bagó K., Geiger Cs., Batánovics J., Jónás L., Kiss L., Jungwirt S. (cserék: Herczeg Z., Minda G., Putnoki Zs., Béni M.)

Gólszerzõk: Kiss L., Jungwirt S., Bagó N.(2), Geiger Cs. (2), Batánovics J.,

2009.05.17. Bátya - Öregcsertõ 1:3 (0:1)

Nehéz mérkõzésen szereztük meg a három pontot a bátyai hõségben, ahol több alapemberünket is kénytelenek voltunk nélkülözni. Szerencsére a pályáta lépett játékosok ismét bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani nehéz szituációkban, és a megszokottól eltérõ poszton is helyt tudnak állni, ha a szükség úgy kívánja.

Tóth Robi húzódása nem jött rendbe, így Tamaskó Attila került a védelem tengelyébe, míg elõtte újfent Árvai Zsolti kezdett beállós poszton. Mivel Batánovics Jani és Geiger Csabi szintén hiányzott - elõbbi sérülés, utóbbi eltiltás miatt - középen ismét Kiss Lacira hárult a nagyja munka, amit Laci - ugyancsak - kitûnõen el is végzett, mégpedig rengeteg futással és kûzdéssel. Bár a játék megintcsak akadozott, végül három találatot is elértünk, ami midenképp dícséretre méltó. Vendéglátóink teljesítményére is rányomta a bélyegét a meleg, szerencsére nem voltak nálunk jobbak kondícióban, így ugynúgy szenvedtek a melegben, mint mi. A pálya minõsége nagyon jó volt, épp ezért volt érthetetlen, hogy miért nem próbáltunk többett a földön játszani, igaz a hazaiak is az ívelésekben látták az üdvözülés útját. Fõleg a bal szélen igyekeztünk feltörni a bátyaiak védelmét, ahol sebezhetõk voltak, de több kecsegtetõ helyzetbõl sem tudtunk találatot elérni; próbálkozásaink a tizenhatos vonalán elhaltak a rossz végjáték miatt. Aztán az egyik kontránk végén szabadrúgáshoz jutottunk a 20 perc táján, és amíg a hazai kapus a sorfalat igazgatta a kapufánál, a tizenhatos jobb sarkától befelé pár méterre letett labdát Tamaskó Attila az üres kapuba rúgta az ámuló hazaiak legnagyobb elképedésére (0:1). Mivel nem kértük a kilenc métert, a gól szabályos volt, amit a bátyaiak sem vitattak. A gól kicsit felrázta vendéglátóinkat, és háromszor is veszélyes szituációba kerültek, igaz ezekhez kellett védõink hibája is. Hogy hányszor kértük azt, hogy a tizenhatosunk környékén ne szabálytalankodjunk, megszámolni sem lehet; ennek ellenére kétszer olyan egyértelmû szabálytalanságot követtünk el pár méterre a büntetõ területtõl, hogy azokat nem észrevenni képtelenség lett volna. A harmadik esetben a játékvezetõ kéznek ítélte meg azt a labdát, amit a hazai csatár Tamaskó Attila vállára csúsztatott fejjel. Hogy mégsem 3:1-gyel fordultunk a félidõben, annak az volt az oka, hogy a bátyaiak mindhárom szabadrúgást elügyetlenkedték. Azonban most sem úsztuk meg sérülés nélkül, Bata Norbi az egyik fordulásnál komoly izomsérülést szenvedett, amiért le is kellett cserélni azonnal és sajnos nagy esély van rá, hogy ebben a bajnokságban már nem lép pályára.

A második félidõben Turi János edzõ cserékkel próbálta meg felrázni a csapatot, ami csak részben sikerült, mivel bár újabb gólokat szereztünk, a játék nem sokkal ment jobban. Vendéglátóink kevesebbszer jutottak el a kapunkig, így a védelem egyre inkább kezdett õseinkhez hasonlítani: kalandozni indultak, így sikerült párszor a kispadunkra hozni a szívbajt. Valahogy amúgy is gyenge lábakon álltunk ma hátul, és ha egy kicsit szemfülesebb lett volna a hazaiak nagy üstökû támadója, bizony melegebb lehetett volna a pite. Második gólunk egy beadás után született, amit a tizenhatoson belül érkezõ Putnoki Zsolti értékesített ellentmondást nem tûrõen az 55. perc környékén, megszerezve ezzel idei második találatát (0:2). Nem sokat kellett várni az újabb gólra sem, Jónás Laci únta meg a tili-tolit balbekk poszton, és nagy rössel nekiveselkedve az ellenfél térfelének felérõl középre ívelt, ahol Jungwirt Sanyi kihasználva a középhátvéd ügyetlenkedését a tehetetlen kapus mellett kilõtte a hosszút (0:3). A gól annyira megnyugtatott minket, hogy pár percen belül kénytelenek voltunk mi is egy gólba belenyugodni. Egy ártatlan szituációban Béleczki Robi párharcot vesztett 20 méterre a kapunktól, a labda pedig egy hazai játékoshoz került, aki 16-17 méterrõl rá is suvaszotta a bogyót, ami pont kapusunk elõtt pattant le a földre, így Biró Gabi csak kiütni tudta a mezõnybe. Ahogy az már néphagyomány minálunk, még véletlen sem a védõink értek oda elõször a kipattanóra, hanem az egyszem csatár, aki nem is habozott élni a - mint késõbb kiderült - soha többé vissza nem térõ alkalommal, és 1:3-ra módosította a végeredményt. Pár perc múlva újabb gólt szerezhettek volna vendéglátóink, de a felsõ vas kisegítette Szedmák Janit, aki idõ közben átvette a kapu õrzését. A hátsó alakzat itt megint közelrõl nézte történéseket, nagy szerencsénk volt, hogy nem lett nagyobb baj belõle.

A jövõ héten jól (?) megérdemelt pihenõnket töltjük, legközelebb pedig Újteleken lépünk majd pályára. Addig jó lenne, ha sérültjeink végre meggyógyulnának és a többiek is újult erõvel tudnának harcba szállni. Az mindenképp látszik, hogy Batánovics Jani és Geiger Csabi hiánya sokat elvett támadó potenciálunkból, rájuk remélhetõleg a következõ mérkõzésen már számíthatunk. A védekezésen muszály lesz javítani, mert sajnos most ez a leggyengébb csapategységünk és ezt büntetlenül nem sokáig lehet húzni. Remélhetõleg Tóth Robival kiegészülve megoldódik a hátsó alakzat problémája, és elkerülhetõek lesznek azok a védekezési hibák, amik az elmúlt néhány mérkõzésen elég nagy számban jelentkeztek.

Öregcsertõ: Biro G. (Szedmák J.), Tamaskó A., Jónás L., Béleczki R., Bagó K., Árvai Zs. (Herczeg Z.) Putnoki Zs., Bagó N., Kiss L. (Minda G.), Jungwirt S., Bata N. (Béni M.), Bolvári D.

Gólok: Tamaskó A., Putnoki Zs., Jungwirt S.

2009.05.10. Öregcsertõ - Dunaszentbenedek 2:0 (1:0)

A tabellán elfogalt helyezéseket alapul véve akár nagyszerû mérkõzés is kerekedhetett volna ebbõl a derbibõl, azonban a két csapat nem gyõzte egymást alulmúlni, így a megszerzett három ponton kívül a többit jobb elfelejteni.

Már a múlt héten sejthettük, hogy a sok hiányzó miatt elég nehéz dolgunk lesz ezen a szép napos délutánon, azonban csak pár perccel a kezdés elõtt derült ki, hogy vendégeink is igen foghíjasan lesznek kénytelenek pályára lépni. Geiger Csabi és Batánovics Jani helyére Herczeg Zoli és Árvai Zsolti került, míg Tamaskó Attila helyett Jónás Laci kezdett balhátvédként. Már az elsõ percekben kiderül, hogy briliáns játékra egyik csapattól sem lehet számítani, így csak a páylára lépõk bizonyítási vágyában reménykedhettünk, és abban, hogy vendégeink az elmúlt hetek gyenge formáját mutatják majd. Bár Tóth Robi próbálta hátulról higgadtságra és passzjátékra ösztönözni a csapatot, sajnos az idegesség és a kapkodás miatt egyáltalán nem tudtunk úgy játszani, ahogy tudunk. Szerencsénkre ellenfelünk is legalább annyira tartott tõlünk, mint mi tõlük, és ha lehet, õk még rosszabb formát mutattak. Helyzetek azért akadtak mindkét oldalon, mert a benedekiek a védõink mögé ívelt labdákkal néha zavart tudtak kelteni, mi pedig csatáraink révén el-eljutottunk a vendégkapu közelébe. Kiss Laci - fájós bokája ellenére - szinte az elsõ perctõl kezdve megállás nélkül futott, kûzdött, így ha ki kellene osztani a meccs legjobbjának járó díjat, kétségtelenül õ nyerte volna el azt hasznos játékával. Több nagyobb helyzetünk is kimaradt (pl. Árvai Zsolti 25 méterrõl leadott lövését a vendég kapus bravúrral tornázta a léc fölé), mire a 20. perc táján közönségünk örülhetett az elsõ gólnak: egy jobbszélrõl indult támadás végén több védõ gyûrûjében Bata Norbi kapta meg a labdát az ellenfél 16-osán belül, aki nem sokat teketóriázva kilõtte a rövid alsót (1:0). Pár percre rá üröm került az örömbe, mert Tóth Robit húzódás miatt le kellett cserélni. Helyét a védelem tengelyében Tamaskó Attila vette át. Ettõl kezdve támadásainkat még inkább az esetlegesség jellemezte. Szerencsénkre vendégeink még nálunk is gyengébben muzsikáltak, így megúsztuk kapott gól nékül az elsõ félidõt.

A második félidõ nem sok változást hozott a játékban. Herczeg Zoli helyére Putnoki Zsolt állt, aki egy szép bombagóllal tette emlékezetessé pályára lépését: védõje meggondolatlanul üresen hagyta, így Zsolti a bal szélen szinte akadály nélkül törhetett a kapu felé. A tizenhatoson belülre érve volt mersze elvállalni a lövést, aminek meg is lett a jutalma, mert a labda - mintha zsinóron húzták volna - védhetetlenül vágódott a hosszúsarokba a kõvé dermedt kapus mellett (2:0). Második gólunk aktívabbá tette a vendégeket, de íveléseik rendre lesen találták csatáraikat. Vékony penge élén táncoltunk a lestaktikával, mert védelmünk nem a megszokott felállásban játszott, és a kapuban Biró Gabival is csak többen voltunk, de jobbak nem. Ennek ellenére megúsztuk a nagyobb helyzeteket, bár azok sem a vendégek miatt voltak veszélyesek, hanem saját hibáink miatt. Kiss Laci mellett meg kell említeni Jungwirt Sanyit is, aki szintén rengeteget futott, valamint Árvai Zsoltit, aki annak ellenére, hogy régóta nem lépett kezdõként pályára, szitne az egész meccsen megoldotta a rá bízott feladatot.

Ennél többre lesz szükség a jövõ héten Bátyán, bár ellenfelünk a tabellán jóval lejjebb tanyázik. Jó lenne, ha újból a Géder és az Uszód ellen nyújtott jó formánkat tudnánk nyújtani, bár ebben az osztályban is igaz, hogy nem a szép játék, hanem a gyõzelem a fontos.

Öregcsertõ: Biro G., Tóth R. (Tamaskó A.), Jónás L., Béleczki R., Bagó K., Árvai Zs., Herczeg Z. (Putnoki Zs.), Bagó N., Kiss L. (Minda G.), Jungwirt S., Bata N. (Béni M.)

Gólszerzõk: Bata N., Putnoki Zs.

2009.05.03. Foktõ - Öregcsertõ 0:5 (0:2)

Mindhárom pontot sikerült elhozni Foktõrõl, ahol saját dolgunkat nehezítettük meg fõleg a következõ hétvége szempontjából. Jungwirt Sanyi mesterhármasa mellé Bagó Krisztián és Herczeg Zoli is felsorakozott egy-egy találattal.

Népes szurkolósereg és még több szúnyog fogadta csapatunkat Foktõn, ahol a hazai csapat elszántan kezett neki az inkább nekünk fontos 90 percnek. Bár a két csapat között a tabellán több helyezésbeli és még több pontkülönbség volt, az elmúlt héten mutatott gyenge formánk miatt nem lehettünk biztosak a sikerben. Vendéglátóink most sem hazudtolták meg hírnevüket; az elsõ perctõl veszélyesen játszottak, sõt az elsõ igazán nagy helyzet is az õ nevükhöz fûzõdött. Szurkolóik szerint a játékvezetõ egy szabályos tizenegyestõl foszotta meg õket, amikor a 10. perc környékén a 16-osunkon belül Bagó Norbi becsúszva szerelte a kapunkra törõ Kanclert. Ha igazuk is lett volna, egy kis szerencsénk nekünk is lehetett az elmúlt hetek balszerencsés eseményeit követõen (lásd: Miske, Kunbaja) Elkeseredettségüket tovább fokozta, hogy nem sokkal késõbb egy kontratámadásból Jungwirt Sanyi tört a kapura, de az utolsó védõ hátulról egyszerûen felrúgta, amiért a kiállítás sorsára jutotott. Sanyi nem sokkal késõbb egy újabb kontrát követõen mégis megszerezte elsõ gólunkat, majd egy rövid hazaadást elcsípve a másodikat is. Ekkor már a foktõiek is gondolták, hogy a hajó elment, azonban derekasan kûzdöttek becsületgóljuk megszerzéséért.

A fordulás után többszöri próbálkozást követõen Bagó Norbi is betalált, majd ismét Sanyi következett, a sort pedig egy szabadrúgást követen kialakult kavalkádban Herczeg Zoli higgadt gurítása zárta a 11-es pont környékérõl. A végeredménnyel akár elégedettek is lehetnénk, azonban Batánovics Jani és Kiss Laci elég komolynak látszó sérülést szenvedett, így jövõheti szereplésük igencsak kérdéses, míg Geiger Csabi szövegelés miatt kapott piroslap miatt lesz kénytelen pihenni. Ha ehhez még hozzávesszük Tóth Robi sérülését és Tamaskó Jani eltiltását, a helyzet nem túl rózsás. A mérkõzés végére minden csere játéklehetõséghez jutott, és nem is okoztak csalódást, mert beállításukkal felpörgött a játék, sõt Herczeg Zoli gól is szerzett. Sajnos a mérkõzésen nagyon sok helyzetet elpuskáztunk, ami nem jó jel a jövõ heti Benedek elleni derbi elõtt, ahol valószínûleg sokkal kevesebbet kerülhetünk majd helyzetbe. Ha a szerencse mellénk áll, sérültjeink meggyógyulnak és minden adott lesz ahhoz, hogy revansot vegyünk az õsszel elszenvedett vereségért.

Öregcsertõ: Biró G. (Szedmák J.), Tóth R. (Minda G.),Tamaskó A., Béleczki R. (Árvai Zs.), Batánovics J. (Jónás L.), Bagó N. (Herczeg Z.), Bagó K., Geiger Cs., Jungwirt S., Bata N. (Béni M.)

Gólok: Jungwirt S. (3), Bagó N., Herczeg Z.

2009.04.26. Öregcsertõ - Kunbaja 1:1 (0:0)

A 90. percben szerzett egyenlítõ góljuknak köszönhetõen egyenlítettek vendégeink - fosztva meg minket két nagyon fontos ponttól.

Bagó Norbi második félidõ közepén szerzett vezetõ góljára az utolsó pillanatban érkezett válasz, így a középkezdés után csak arra volt idõ, hogy a játékvezetõ lefújja a mérkõzést. Géderlak ellen hasonló körülmények között kaptunk gólt, igaz akkor ez a három rúgott mellett nem számított, nem úgy, mint most. A görcsös játék és a sok hiba megbosszulta magát; most az egy rúgott gól kevés volt a három pont megszerzéséhez, mivel az erõszakosan és keményen játszó vendégek - csakúgy mint õsszel - sikerre éhesen és motiváltan érkeztek hozzánk.

A jövõ héten Foktõre látogatunk, ahol ugyancsak kemény mérkõzés vár ránk, de addig van idõ rendet tenni a fejekben, így bizakodva várhatjuk, mit hoz a május.

Gólszerzõ: Bagó N.

2009.04.19. Miske - Öregcsertõ 2:1 (1:1)

Elszenvedtük elsõ tavaszi vereségünket Miskén, ahol vendéglátóink nem hagyták megtorlatlanul egyéni hibáinkat és szorványos helyzeteik közül talán a két legveszélytelenebbet értékesítve megszerezték a három pontot.

Sajnos elég gyenge napot fogtunk ki és nem egy óriási gólhelyzetet hagytunk ki, ami meg is bosszulta magát. Mivel a játék is nagyon gyengén ment, ez a párosítás szinte meg is pecsételte a sorsunkat. Ehhez jött még az ellenfél erõszakos, elszánt, agresszív - néha durva és fõleg a második félidõben sportszerûtlen játéka - ami nem okozhatott meglepetést senkinek, mert tudtuk, hogy ilyenek lesznek. Ahogy azt a hazai mester, Hayerbacher Ferenc a mérkõzés után mondta : "Nekünk ezt kellett játszanunk ellenetek..." És igaza lett, bár a sikert csapata korántsem csak magának köszönhettte. Mi játszani akartunk, járatni a labdát úgy, ahogy azt Géder és Uszód ellen oly eredményesen tettük, de a hazaiak eredményesen akadályozták meg, hogy hosszabb idõre folyamatos játék alakuljon ki.

Már az elsõ percekben gólhelyzetbe kerültek vendéglátóink, azonban csatáruk megkegyelmezett nekünk amikor szinte kihagyhatatlan helyzetben hibázott. Nem kellett sokat várni a következõ hazai helyzetekre, amelyek közül szinte a legártatlanabból született az elsõ találat: Jónás Laci hátulról "ráfutott" a miskei csatárra, s bár testi kontaktus szinte alig alakult ki kettejük között, a hazai játékos azonnal fedobta magát a 16-os vonala elõtt. Adtak már máshol is ilyenért szabadrúgást, hát miért pont a dávodon megismert Horváth Zoltán ne adta volna meg ellenünk? Mint utóbb kiderült, Biró Gabi rossz döntésst hozott, amikor a rövid kapufához állította Tóth Robit a rövidsarok védelmére, mert Pesti Gábor mesterien csavarta a kapuba a labdát olyan magasan, ahol Robi már nem érhette el, pedig Biró Gabi vetõdve talán háríthatott volna. Játékosaink így tulajdonképpen egymást zavarták, a hazaiak pedig örülhettek (1:0). Ezután a mi perceink következtek, de elõször Jungwirt Sanyi fejelte el a gólhelyzetben érkezõ Kiss Laci elõl a labdát a hazai kaputól pár méterre, majd Bagó Norbi vágta ki az ellenfél kapujából Geiger Csabi szögletét ahelyett, hogy beljebb tessékelte volna, végül pedig Kiss Laci kapáslövése tévesztett célt fél méterrel. Ezután már-már elkönyveltük, hogy hátrányban kell majd fordulnunk, amikor meghozta a gyümölcsét az, hogy nyomás alatt tudtuk tartani a hazai kaput: egy lepattanó kapuralövés után Bata Norbi kilõtte a hosszú fickát a mozdulni sem tudó hazai kapus mellett (1:1).

Bár a szünetben mindeki igyekezett mindenkit megnyugtatni, a második félidõ elején szinte ugyanott folytatódott a játék ahol az elsõ abbamaradt: gyakran ötlettelenül és egyre többet ívelgetve próbáltunk játszani, feladva pont azt a türelmes, sokpasszos játékot, ami eddig a sikereket hozta. A miskeiek pedig csak ritkán jutottak a kapunk közelébe, de végig veszélyesen játszottak. A második félidõre a hazaiakhoz beállt a "Kocka" becenevû csatáruk, aki magával hozta az alattomos, utánrúgós és sportszerûtlen játékát is, amit sajnos csapattársai is átvettek. Miután pedig újból vezetést szereztek a félidõ közepén, az idõt olyan sikeresen húzák labdaelrúgásokkal, hogy ketten is besárgultak emiatt. De tegyük a szívünkre a kezünket, ki ne tette volna ezt az õ helyükben? És hogy a második gólukról is essék szó: Geiger Csabit a félpályán nemes egyszerûséggel fellökték, és mivel jobbszárnyunk fennmaradt a támadásnál, létszámfölényben hozhatták a kapunkra a labdát. A védõ nélkül maradt szélsõ csatár meg is kapta a labdát és a tizenhatoson belülrõl a hosszú kapufára gurított, ahonnan a labda - természetesen - a kapuba vágódott (2:1). Ezt követõen nem született újabb találat, pedig mindkét oldalon adódtak még lehetõségek Minda Gabi, Jungwirt Sanyi, illetve Pesti Gábor részérõl. Negyed órával a vége elõtt egy gáncsolást, követõen a kiállítás sorsára jutott az egyik hazai játékos, azonban ma ez sem segíthetett rajtunk. Öt perccel a vége elõtt pedig újabb miskei mehetett zuhanyozni, amikor képtelen volt indulatainak parancsolni és verbális erõszakot tett a játékvezetõn, miután sípszó után eldobta a labdát. Ez azonban már egyáltalán nem oszott, nem szorzott semmit.

Mivel ugyanebben az idõben, ugyanezen a pályán folyt még egy küzdelem, mégpedig a csapatok és Horváth Zoltán, a játékvezetõ (?) között. Mi már a dávodi meccs óta tiszátban voltunk nevezett egyén ,játékvezetõi képességeivel, de a hazaiaknak nyilván most volt akkora szerencséjük, hogy elõször tapasztalhatták meg mûködését. Sajnos ezt a mérkõzést is sikerült tönkretennie csakúgy, mint a dávodit. Sikerült elérnie azt, amit igen kevés játékvezetõnek: téves, megmagyarázhatatlan, következetlen és hibás ítéleteivel mindkét csapatot magára haragította (mint dávodon) úgy, hogy a mérkõzés végén a két csapat csak egyetlen dologban értett egyet: hogy Horváth Zoltán tette tönkre a mérkõzést, miatta és ítéletei miatt fajultak el a dolgok. A megtorlatlan szabálytalanságok, a fordított ítéletek, az olykor érintésre, máskor a legdurvább utánrúgásra sem büntetett megmozdulások, a sárgalap nélkül hagyott idõhúzások, labdaelrúgások és cserék, amik perceket vettek el a játkidõbõl, az önkényesen, minden következetességet nélkülözõ kártyaosztások azt eredményezték, hogy a második félidõ elsõ negyedétõl a játékvezetõ vált fõszereplõvé. Ez végül is a hazaiaknak kedvezett - annak ellenére, hogy 2 pirosat is kaptak - mert nem alakulhatott ki folyamatos játék, és õk ugyanolyan elégedetlenek voltak a spori ténykedésével, mint mi. Egyesek szerint a fenti hibákon túl három tizenegyest nem adott meg nekünk, egy azonban biztos: a hosszabbítás utolsó percében a hazai tizenhatoson belül a felszabadítani igyekvõ hátvéd térdérõl a kezére pattant a labda, amit MINDENKI látott, még a pálya másik oldalán is. Horváth Zoltán pedig a tizenegyes megadása helyett lefújta a találkozót. A kezezés annyira egyértelmû volt mindenki számára, hogy a jelenlévõ nézõk egy része dühében berohant a pályára azt hihetvén, hogy a spori megadta a tizit

Ilyen játékvezetõre és játékvezetésre nincs szükség, még a megye háromba sem. Mi is tönkre tudjuk tenni a saját játékunkat, nem kell hozzá sok pénzért játékvezetõ. A szövetségnek komolyabban kellene venni a játékvezetõk kiválasztását, képzését és felkészítését, mert annak nincs értelme, hogy játékvezetésre már/még alkalmatlan emberek borzolják az amúgy is pattanásig feszült és ezer más ok miatt ideges azon kevés emberek idegeit, akik még hajlandóak kilátogatni egy legalsóbb osztálybeli mérkõzésre, vagy netalán arra adják a fejüket, hogy pályára is lépnek.

A vereségünkért nem a játékvezetõ a hibás, hanem saját magunk: nem figyeltünk a védekezésünkre és kihagytuk a nagy helyzeteinket. A játékvezetésen nem tudunk javítani, de a másik kettõn igen, úgyhogy a helyzet nem teljesen reménytelen.

Öregcsertõ: Biró G., Tamaskó A., Kiss L. (Minda G.), Geiger Cs., Bagó N., Bagó K., Bata N. (Béni M.), Jungwirt S., Batánovics J., Tóth R., Jónás L. (Béleczki R.)

Gólszerzõ: Bata N.

2009.04.12. Öregcsertõ - Homokmégy 7:1 (3:0)

A vártnál könnyebb mérkõzésen sikerült kétválra fektetnünk szomszédainkat egy gólzáporosra sikerült derbin a hazai publikum nagy örömére.

Vendégeink nem sok elllenállást tudtak kifejteni ezen a mérkõzésen, s bár az elején szerezhettek volna gólt, végig kevés reményük maradt a pontszerzésre. A szokatlanul enerváltnak tûnõ Homokmégyiek szerencsénkre semmit sem mutattak a múlt heti Dávodtól pontot szerzõ (2:2) formájukból, így a mérkõzés elég egyoldalúra sikerült, amin mi persze egyáltalán nem bánkódtunk. A gólgyártást egy jobb oldalon kivetelezett támadással kezdtük, amikor Bagó Krisztián kihasználva földiei hanyagságát végigmasírozott a vendég védelmen és hanyag eleganciával rúgra ki a rövid felsõ fickát Boldócki Józsi feje felett (1:0). Ezt követõ Geiger Csabi háromszor, Bagó Norbi, és Tamaskó Attila 1-1 alaklommal talált be, utóbbi egy 16-os vonaláról leadott és sarokra tartó lövéssel. A sort Béni Máté taláta zárta, aki egy szögletet követõen a hosszúra ívelt és a kapu elé visszafejelt labdát pofozott be pár méterrõl. Ezeken kívül is adódtak helyzeteink, sõt a vendégek sem tétlenkedtek, amikor a mérkõzés vége felé megszerezték szépítõ góljukat, mivel védelmünk jobb oldala nem ért vissza idõben. Szedmák Jani már semmit sem tehetett, mert a csatár egyedül vihette kapura.

A következõ látogatásunk Miskére vezet majd 19-én vasárnap, ahol valószínûleg jó kis meccset láthat majd a publikum, hiszen vendéglátóink hetek óta ragyogó formában vannak, és már a nyolcadik helyen tanyáznak a tabellán.

Öregcsertõ: Biro G. (Szedmák J.), Tóth R., Jónás L. (Herczeg Z.), Tamaskó A., Bagó N. (Béni M.), Bagó K., Bata N. (Béleczki R.), Kiss L., Geiger Cs., Junwirt S., Batánovics J.

Gólok: Geiger Cs. (3),Tamaskó A., Béni M., Bagó K., Bagó N.

2009.04.04. Vaskút - Öregcsertõ 0:7 (0:3)

Idgenben szereztünk fontos gyõzelmet az otthonunkban pontot raboló Vaskúttól, így revansot tudtunk venni az õszi pontvesztésért.

Vendégátóink csak az elsõ húsz percben voltak képesek veszélyt jelenteni kapunkra, ezt követõen azonban Batánvics Jani gólja megpecsételte a sorsukat. A félidei 0:3-as eredményt követeõn a vége 0:7 lett, így Dávod után mi is nagyban hozzájárultunk, hogy vendéglátóink gólaránya sokat rosszabbodjon.

Öregcsertõ: Szedmák J.,Tóth R.,Jónás L. (Béni M.),Batánovics J.,Tamaskó A.,Bagó N. (Minda G.), Bagó K., Geiger Cs., Kiss L., Jungwirt S., Putnoki Zs. (Béleczki R.)

Gólszerzõk: Batániovics J., Kiss L., Bagó K., Jungwirt S. (4)

2009.03.28. Öregcsertõ - Uszód 3:1 (1:0)

Ahogy õsszel, úgy most sem tudott Uszód csapata pontot szerezni ellenünk, így négy pontra növeltük elõnyünket üldözõnk elõtt. Talán egyszerû ezt így leírni, de maga a mérkõzés korántsem volt egyértelmû egészen a lefújást megelõzõ percekig, mivel vendégeink csak az utolsó percekben voltak hajlandóak beletörõdni a vereségbe.

Szinte teljes létszámmal vághattunk neki a derbinek, talán csak Tamaskó Jani hiányzott a védelembõl, aki még mindig eltiltását tölti. A mérkõzés elsõ perceiben egy kis zápor ugyan belocsolta a pályát, de szerencsére az idõjárás ezen a délutánon kegyes volt a csapatokhoz és a nézõkhöz is. Vendégeink ugyancsak elszántan kezdték a mérkõzést, de pár percen belül kiderült, hogy mindkét csapat ugyanúgy be van tojva a másoktól. Balogh Pista bá' csapatát számos magasabb osztályt is megjárt "régi" motoros erõsítette, így lehetett sejteni, hogy a meccset apróságok fogják csak eldönteni. Iván Flóri már az elsõ labdaérintésébõl gólt szerezhetett volna egy kis szerencsével, azonban a jobb felsõ pipába tartó "hulló falevele" a vasak találkozásánál csattant a szemmel védõ Biró Gabi mellett. Szerencsénkre ez kedvét szeghette a vendégjátékosnak, mert veszélyes helyzetbe ezt követõen már nem tudott kerülni. Mindkét csapat középpályája nagyon erõs volt még úgy is, hogy a véndégeknél csak az egyik Balogh fivér - Flóri- játszott ebben a csapategységben, míg öccsei közül István söprögetõként, és a legkisebb, János pedig támadóként szerepelt. A kezdeti izgalmainkat szerencsére öröm követte, amikor kb. a félidõ felénél 16-18 méterrõl végeztünk el szabadrúgást a vendégek kapujával szemben. A labda mögé ezúttal Bata Norbi állt, aki a sorfal felett úgy csavart a rövid sarokba, hogy a vendég hálóõr már csak beljebb tudta paskolni a jobb alsóba tartó labdát (1:0). Norbi ezzel elsõ csertõi gólját szerezte, amihez külön gratulálunk neki. A csapatok viszont ellõtték a puskaport az elsõ félidõre, mert egy-egy helyzettõl eltekintve újabb gól nem született.

A második félidõ elején aztán gyorsan elvettük az Uszódiak kedvét; Geiger Csabi kikeveredett a jobb szélre, majd középre fordulva a tizenhatos vonalán helyezkedõ védõk közé ívelte a labdát, ahol Jungwirt Sanyi pár méter "szabadságot" kapott õrzõitõl, ami elég is volt neki ahhoz, hogy a bogyót maga elé tegye egy szép labdaátvételt követõen, majd a kimozduló kapus mellett a hosszú alsóba helyezzen (2:0). Nagyon szép volt mind Csabi passza, mind Sanyi befejezése, így aki látta, sokáig fog emlékezni rá. Bár vendégeinket valószínüleg megfogta a bekapott gól, ez mégsem látszott meg a játékukon, sõt egyre veszélyesebben támadtak és a kapunkig is eljutottak hol támadásból, hol szögletbõl. Szerencsére a befejezésnél elfogyott a tudományuk, így kapusunknak csak elvétve kellett védeni - pl. Balogh Flóri lapos lövésénél. Helyettük mi szereztünk újabb gólt: Tóth Robi csavart az 5ösön belülre egy szabadrúgást, amit a hosszún üresen érkezõ Jungwirt Sanyi az egymásra váró védõk és a kapus között zavartalanul fejelt a hálóba (3:0). Gondolhattuk volna, hogy ez a találat végképp elveszi a vendégek kedvét, azonban pont fordítva történt: egyre veszélyesebbek lettek a támadásaik, és még bõven volt idejük arra, hogy változtassanak az eredményen. Még tíz perc lehetett hátra a meccsbõl, amikor szinte ugyanarról a helyrõl végezhettek el szabadrúgást, ahonnan mi az elsõ félidõben. Balogh Pityu állt a labda mögé és õ sem hibázott: azonban õ a rövid helyett a hosszú sarkot választotta, és el is találta a felsõ sarkot (3:1). Biró Gabi valószínûleg nem jó helyen, mert a lövés nem volt védhetetlen, így már nem érte el a jól eltalált lövést. Az utolsó tíz percben tovább fokozták a nyomást a vendégek, de túl kevés idõ volt már hátra és hazai védelem több hibát nem ejtett.

Az utóbbi három mérkõzésen nagyon fontos gyõzelmeket arattunk hazai és vendég pályán riválisaink felett, amiért dícséret illeti mind a pályára lépõ, mind azokat a játékosokat, akik bevetésre készen álltak a pálya szélén. A következõ skalp Vaskút csapata lehet, akikkel õsszel is jó meccset játszottunk, igaz akkor õk örülhetek jobban. Jó lenne revansot venni az akkor elhullajtott és az azóta is nagyon hiányzó pontokért.

Öregcsertõ: Biró G., Tóth R., Tamaskó A., Béleczki R., Bagó N., Bagó K., Geiger Cs., Batánovics J., Kiss L., Bata N., Jungwirt S.

Gólszerzõk: Bata N., Jungwirt S. (2)

2009.03.22. Öregcsertõ - Géderlak 3:1 (3:0)

Az elmúlt forduló kitûnõ eredményét követõen újból sikerült az aktuális éllovast térdre kényszeríteni, mégpedig fegyelmezett játékunknak és hatékony támadásainknak köszönhetõen. Mivel a szenvedõ fél ezúttal Géderlak csapata volt, így egyúttal sikerült nemes bosszút állnunk az õszi igen nagy zakóért is.

Bár tulajdonképpen már az elsõ félidõben eldõlt a mérkõzés, a második félidõ talán még küzdelmesebb játékot hozott, mivel a vendégek egy percre sem adták fel a pontszerzés reményét, aminek ékes bizonyítéka az, hogy az utolsó percben sikerült egy szerencsés találattal szépíteniük. Ne szaladjunk azonban ennyire elõre, hiszen a mérkõzés jócskán bõvelkedett látványos és izgalmas jelenetekben. Tóth Robi a múltheti hiányzást követõen visszatért a védelem tengelyébe, amire azért is szükség volt, mert Tamaskó Janit sajnos 5 meccses eltiltással súlytotta a fegyelmi bizottság a dávodon történtek miatt. Rajta kívül mindenki hadra fogható volt, amire már rég nem volt példa. Túri János edzõ a mérkõzés elõtt mindenkitõl fegyelmezett játékot és határozott védekezést kért, amit a játékosok - néhány rövidebb periódust leszámítva - be is tudtak tartani. A gyõzelem tulajdonképp ennek az eredménye lett, mert egyálltalán nem engedtük kibontakozni a géderi középpályát, így kapunk valymi kevésszer került veszélybe. Veszélyt szinte csak a rögzített szituációk jelentettek, amikor a vendégek rendszerint a kapunk elé ívelték a labdát. Mivel a viharos szél miatt viszonylag távolabbról is próbálkoztak, ezeknek a helyzeteknek a nagy része is semmivé lett. Tóth Robi, Tamaskó Attila és Béleczki Robi a védelemben szinte hibátlanul teljesített, míg elõttük Batánovics Jani és Geiger Csabi, illetve a Bagó fivérek talán a legtöbbet futották a mezõnyben és a támadás mellett a védekezésünkben is nagyon nagy részt vállaltak. Kiss Laci, Jungwirt Sanyi és Bata Norbi pedig végig izgalomban tartották mind a vendég védelmet, mind a hazai közönséget

Nem kezdtük idegesen a játékot, mindenki tudta hol a helye és fejben is ott volt mindeki, ezért az elsõ perctõl kezdve azt tudtuk nyújtani, amivel ezt a meccset megnyerhettük. Már a mérkõzés elején borzolta az idegeinekt a játékvezetõ, amikor egy olyan egyértelmû szabálytalanságot nem fújt le a, amibõl a 16-oson belül jutahattunk volna szabadrúgáshoz (és talán gólhoz is). Történt, hogy a vendégkapus kezébe került a labda, amit maga elé gurított, hogy a földrõl rúgja el. Ezt követõen gondolt egyet, és megint kézbe vette, és kézbõl rúgta ki. A spori pedig mintha semmi sem történt volna, nyargalászott tovább vidáman. A partjelzõ sem jelzett, de így legalább megnyugodhattunk, hogy nem törte meg az egyet nem értés veszéyles árnya a bírói ítélkezés egységességét, ami ugye a jogbiztonság szempontjából alapvetõ garancia...Arra viszont kiváncsiak lennénk, hogy a mérkõzésre kirendelt ellenõr hogyan értékelte a sporttársak eme mûködését.

Szerencsére nem telt el sok idõ és egy újabb kapusbakinak köszönhetõen Jungwirt Sanyi meg is szerezte a vezetést. Egy kapu elé ívelt labda - teljesen ártatlan szituációban - kipattant a vendégkapus kezébõl, és ha már Sanyi épp arra járt, bekotorta a bogyót a kapus és a védõ szorításában (1:0). A gól látszólag nem nagyon törte meg a hazaiakat, ugyanolyan kedvvel próbálkoztak, igaz veszélyes helyzetet nem tudtak kialakítani. A félidõ fele már eltelt, amikor a fenti szituáció újból megismétlõdött, igaz ebbõl nem lett gól, de ezt követõen a vendég kapust lecserélték, valószínûleg a keze sérülhetett meg és nem merték tovább reszkírozni a játékát. Az új hálóõrnek sem kellett sokat várnia, Sanyi õt is felavatta, amikor egy balodalon vezetett támadást követõen a tizenhatoson belül egy lövõcsel után visszahúzta a labdát a jobb lábára és kilõtte a rövid sarkot (2:0). A labda érintette még a kapus kezét, de olyan erõ volt benne és annyira közelrõl jött, hogy esély sem volt a hárításra. És ha egy üzlet beindul; ezt követõen futószalagon kerültünk jobbnál jobb helyzetekbe, a legnagyobb talán Bata Norbié volt, aki az egész védelem kicselezése után már csak a kapussal szemben állt, de a félig fekvõ hálóõrben elkadt a bogyó. Norbi egész meccsen olyan jól fedezte a labdát, hogy alig-alig tudták szabályos eszközökkel szerelni, ráadásul a szabálytalanokat sem mindig fújta le a sípmester, aki egyébként szinte egyáltalán nem engedte a kemény játékot, és a legkissebb szabálytalanságot is befújta - általában. Nem sok lehetett már hátra az elsõ félidõbõl, amikor sikerült újabb rést ütni a vendégek védelmén. Geiger Csabi nagyszerûen fordított oldalt egy halálpontos passzal, Bagó Norbi pedig - aki egyedül maradt a jobb oldalon - az utolsó métereket követõen higgadtan lõtt a hosszú alsóba (3:0).

A második félidõben egy sokkal harcosabb Géderlak jött ki a pályára Fekete Roland vezetésével, és fel is pörgött a játék, a kapunk is többször került veszélybe, mint az elsõ félidõben. A viharos szél továbbra is fújt, de egyik csapatot sem támogatta igazán. Talán a biztos vezetés tudatában, talán további gólok szerzésének reményében, de voltak periódusok, amikor "engedékenyebbekké" váltunk hátul, így Biró Gabinak is többször kellett védenie. Helyzeteink nekünk is voltak, de a befejezések már nem sikerültek; Bata Norbi, Jungwirt Sanyi majd Béni Máté sem tudta tovább növelni elõnyünket, ehelyett kapusunknak kellett kapufára menteni Fekete Roland (szerencsére) nem tökéletesen eltalált lövését.Azért fortuna késõbb mégiscsak a kegyeltjei közé fogadta a vendégeket, mert az utolsó percben egy teljesen veszélytelen helyzetben sikerült megszerezniük a szépítõ találatukat. Utolsó támadásuknál a baloldali beadás lecsúszott a csatár lábáról, és a rövid sarok felé tartó labdát a szél úgy tolta befele a kupunkba, hogy a beadásra számító kapusunk már csak a bal alsóba tudta ütni a zsugát. A középkezdést követõen pedig a spori le is fújta a mérkõzést.

Mindent összevetve ez egy nagyszerû játékkal elért gyõzelem volt riválisunk felett, amit jó lenne megismételni a jövõ héten Uszód ellen is. Ha sikerülne, úgy talán nem írná többé az egyik közeli város újságja, hogy Öregcsertõ meglepetésre megverte az éllovast. Ebben az osztályban bárki meg tud verni bárkit, a tabellán elfoglalt helyezéstõl függetlenül. Ezt sajnos mi is tapasztaltuk nem egy esetben. De jövõ héten megint nagy meccs lesz, csak a szél ne fújjon... :-)

Öregcsertõ: Biró G., Tóth R., Tamaskó A., Béleczki R., Bagó K., Batánovics J., Geiger Cs., Bagó N., Kiss L., Bata N. (Béni M.), Jungwirt S.

Gollóvõk: Jungwirt S. (2), Bagó N.

2009.03.14. Dávod - Öregcsertõ 1:2 (0:1)

Ha valaki még emlékszik az õszi meccsre és netalán látta a mai mérkõzést is, az kísérteties hasonlóságot fedezhet fel a két derbi között. Elég, ha csak a rengeteg kimaradt helyzetet említjük, de ugyanúgy szólhatnánk az "érdekes" játékvezetésrõl, vagy arról, hogy ellenfelünk valószínûleg megint gyenge napot foghatott ki. Szerencsére egy dolog azonban nem ismétlõdött meg; az eredmény, így örülhettünk az idegenben szerzett három pontnak.

Egyáltalán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az elsõ félidõben már három góllal is vezethettünk volna, mert Jungwirt Sanyi kapufájánál, illetve 100%-os kihagyott helyzeténél már semmit sem tehettek a hazaiak. Igaz õk is alakítottak ki veszélyes helyzeteket, de Szedmák Jani szerencsére - ha máskor nem is - de az utolsó pillanatban mindig hárítani tudott, nem egyszer nem kis bravúrral. A szokatlanul nagy méretû pálya és a viszonylag magasra meghagyott fû próbára tette mindkét csapat állóképességét, és ebbõl a szempontból egyik csapat sem vallott szégyent. Szerencsére az idõjárás ezúttal megkegyelmezett, sem esõ, sem szél nem hátráltatta a játékot. Hátul sajnos Tóth Robi nélkül kellett felállnunk, de szerencsére a Tamaskó fivérek jól megoldották a feladatot. Egy sorral feljebb Batánovics Janira, Geiger Csabira és a Bagó fivérekre hárult talán a legnagyobb feladat, a legtöbb futás. Az elsõ félidõ váltakozó játékot hozott, hol az egyik kapu, hol a másik volt veszélyben. A 25. percben megtörtént az, amire a hazaiak a legkevésbé vártak; Jugwirt Sanyi többedik helyzetébõl gólt rúgott, amikor szemfülesen lecsapott egy védõk mögé lött labdára, amit talán a haza védõk el is hibáztak, majd rávezetve a kapusra, annak lába alatt a kapuba lõtt - nyakán a javítani igyekvõ védõvel (0:1). Nem volt egy jól helyezett labda, de szerencsénkre a kapus nem tudott hárítani, így Sanyi sprintje kifizetõdött és belõtte idei 24. találatát is. A hazaikat látszólag nem nagyon törte le a gól, igaz kapusuk az eset után még fél percig fogta a fejét a fûben fekve. Sajnos most is annyira megnyugodtunk a vezetõ gólunk után, hogy többször is igen veszélyes helyzetbe engedtük jutni a hazaiakat, aminek az lett az eredménye, hogy Szedmák Jani egy beadást követõ fejes és egy szögletbõl lecsorgó labda után is kénytelen volt javíani a bizonytalankodó csapattársak hibáját. Mivel vendéglátóink egy újabb szögletet követõen a felsõ kapufát is megfaragták, a borulátóbbak már elõrevetítették az egyenlítõ találat megszületését.

A második félidõre sajnos az elsõ játékrészben még a tûréshatárunkon belül ítélkezõ játékvezetõ egyre nyilvánvalóbban kezdte támogatni a hazaikat (kérem, nincs mit ezen szépíteni), mert amit lehetett (sõt, inkább az volt a baj, hogy amit egyáltalán nem lehetett, azt is) befújt a hazaiak javára. Ezzel csak azt érte el, hogy kezdett eldurvulni a játék, amelybõl mindkét csapat kivette a részét. Sajnos a sportszerûtlen elemek egyre gyakrabban bukkantak fel a játékban, igaz közben a bogyó is pattogott, hiszen mi is többször százas ziccerben hibáztunk (Geiger Csabi, Jungwirt Sanyi, Béni Máté), hol egy szögletet, hol egy kontrát követõen. Vendéglátóink is egyre gyakrabban veszélyeztettek, és sajnos egy ártatlannak tûnõ szituációban majdnem ki is használták Biró Gabi és Tamaskó Jani - nem elõszöri - egymást meg nem értését, azonban csatáruk lába szerencsénkre az utolsó pillanatban megingott, és a kapunk mellé lõtte a játékszert. Mindez azonban elõre vetítette a 0:1-es eredmény csúfos végét, ami be is következett, amikor Tamaskó Attila a tizenhatoson belül hátulról igyekezvén szerelni - a spori szerint - szabálytalakodott, aminek egyenes következménye volt a büntetõ. Természetesen ezt a hazaiak nem is hibázták el, így újból melegebb lett a pite (1:1). Sajnos ezt csak magunknak köszönhettük, mert sikerült annyira magunkra húzni a hazaikat, és annyi nagy helyzetet kihagynunk, hogy a törvényszerû volt, hogy gólt fogunk kapni. Ezt követõen hiába próbáltunk támadásokat vezetni,mert megbosszulta magát, hogy vezetésünk tudatában a kelleténél talán jobban is húztuk az idõt, és nemigen tudtunk már felpörögni. Azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy ekkorra már vagy 5 góllal kellett volna vezetnünk. Sajnos nem ez történt, mert a dávodiak vérszemet kapva rohamoztak és szinte minden szögbõl és helyrõl kapura lõttek, ami egy kicsit jó is volt nekünk, mert számos helyzetet így el is puskáztak. Voltak veszélyes szabadrúgásaik, de szerencsére nem helyezték jól õket, bár erõ volt bennük. Sajnos a meccs végén két piros lap is született, Tamaskó Jani és egy haza csatár mehetett idõ elõtt zuhanyozni, ami miatt percekig állt a játék. Aztán szorványos kontratámadásink egyikét követõen a 90. percben megszületett Jungwirt Sanyi "tollából" a gyõztes gólunk, amit ugyancsak egy nagy védelmi hiba elõzött meg. Sanyi a már jól ismert módon a bal oldalon elszaladt, majd egy lövõcsellel elküldve a védõt a rövid sarokba lõtt a kapus mellett (1:2).

Ezt követõen már csak a hosszabbítás volt hátra, majd a mérkõzést egy zúgó haza lövés zárta, ami a bal kapufánk mellett hagyta el a játékteret. Mindent összevetve talán szerencsésebbek voltunk, de több helyzetünk volt és ezért jobban megérdemeltük a gyõzelmet. És hát ugye eggyel többet is rúgtunk... Az biztos, hogy megharcoltunk a gyõzelemért. A jövõ héten otthon kûzdhetünk Géderlak ellen, akiknek van mit visszaadnunk az õszrõl, és remélhetõleg sikerül is visszavágnunk, hiszen sehol máshol nem kerekebb a bogyó, mint itt, a megyei harmadosztályban - amit a mai meccs is ékesen bizonyított.

Öregcsertõ: Szedmák J. (Biró G.), Tamaskó J., Tamaskó A., Jónás L., Bagó N., Bagó K., Batánovics J., Geiger Cs., Kiss L., Jungwirt S., Bata N.

Góllõvõ: Jungwirt S. (2)

2009.03.08. Öregcsertõ - Dunapataj 4:2 (1:1)

Gyõzelemmel kezdtük a tavalyi szezont egy igazi idény eleji mérkõzést produkálva, ahol a számunkra kedvezõ eredményen kívül több jót nem nagyon jegyezhetünk fel. Sajnos az idõjárás egyáltalán nem volt kegyes hozzánk és a hûvös idõ az egész országot didergetõ viharos széllel párosult, ami nagyban meghatározta a játék képét.

Szerencsére elég hosszú volt a kispad, így Túri János edzõ kedvére állíthatta össze a neki tetszõ csapatot. Az elsõ félidõben a szél támogatásával játszhattunk, igaz az északi szél pont oldalba kapta a pályát, így nem sok segítséget nyújtott a támadások vezetésénél. Az elsõ fél órában fõleg a biztonságos játékra törekedtünk, igaz így is helyzetbe kerültünk nem is egyszer. Igazán nagy helyzet nem akadt, viszont számos alkalommal még a 16os vonaláról is passzolni akartunk lövés helyett, amit a vendég védelem - élén a magabiztos pataji kapussal - mindig le tudott fülelni. Mivel fõleg a hátvédsorunk és középpályánk dolgozott, Jungwirt Sanyi és Bata Norbi alig találkozott a bõrrel. Fél óra elteltével kezdtek veszélyesebb támadásokat vezetni a vendégek, erõs testalkatú és magas csatáruk egyre veszélyesebb labdákat kapott. Végül a 35. perc környékén egy felívelt labda átpattant Tóth Robin, a 16-oson kinn álló kapusunk pedig rossz megoldást választott, amikor kiindult kapujából, mert nem ért el a csatár elõtt labdát, így az mintegy 20 méterrõl az üres kapuba emelt. (0:1). Az vendégek vezetõ gólja után már melegebb lett a pite és az addig elég körülményes támadásvezetésen változtatni kellett. A bekapott gól jó éresztõnek bizonyult, mert játékunk egybõl veszélyesebb lett, igaz a vérszemet kapott vendégek is többször helyzetbe kerültek, sõt olyan is volt, hogy egy téves játékvezetõi ítélet foszotta meg õket attól, hogy játékosuk a 16-oson belül egyedül álljon kapusunkkal szemben. Pár perccel a bekapott gólunk után szabadrúgáshoz jutottunk a vendégek kapujával szemben 16-18 méterrõl. Végül Tóth Robi végezte el a szabit és a szél segítségével úgy csavarta el a sorfal mellett, hogy a labda a jobb alsóban kötött ki a vetõdõ kapus mellett. A portás valószínû nem számolta bele a szelet, de ez mit sem von le Robi érdemeibõl (1:1). Bár támadásaink veszélyesebbek lettek, újabb gól nem született, mert a patajiaknak is csak egy kapufára futotta a félidõ végén.

A második félidõben sikerült egy kicsit hatékonyabbá tenni a támadásainkat, így újabb gólóknak örülhettünk. Mivel az elsõ negyed óra nem hozott találatot, Tóth Robi feljebb került a középpályára, Tamaskó Jani bedig a szélrõl középre a védelem tengelyébe. A szerkezeti változtatás meghozta a gyümölcsét, mert egyre többször kerültünk helyzetbe. Az egyik alkalommal Geiger Csabit a 16-oson belül buktatták, a megítélt tizit azonban Tóth Robi a bal kapufa mellé rúgta, így maradt az 1:1-es állás. Pár percen belül mégis megszerezhettük volna a vezetést, azonban Bagó Norbi találatát les miatt nem adta meg a játékvezetõ. Nem sokkal késõbb azonban már nem volt apelláta, a szemfüles Batánovics Janika belõtte a vezetõ gólunkat (2:1). S ha már lúd, legyen kövér, Geiger Csabi is feliratkozott a góllövõkközé, amikor egy jobboldali beadást megszelidítve kb 10 méterrõl ért el találatot (3:1). Talán a szél zavarta meg a hazaiak védõit de tény, hogy a bogyó két védõ feje fölött átszállva halálpontosan landolt Csabinál. Újabb cserék következtek, majd egy újabb gól: egy kapu elõtti kavarodás után Bagó Norbi elsõ találatát jegyezhette csertõi színekben (4:1). Mivel a meccset már a zsebünkben éreztük - mint ahogy az ilyenkor gyakran elõ szokott fordulni velünk - hátul könnyelmûbbekké váltunk, aminek szegény Bolvári Dávid látta kárát, aki talán fél perce sem állt kapuban, amikor a védelem teljes asszisztálása mellett megkapta elsõ csertõi gólját, bár errõl nem igazán tehetett (4:2).

Sajnos döcög a szekér, de remélhetõleg a következõ héten Dávodon jobban megy majd a játék. Már csak azért is, mert úgy hírlik, hogy leendõ vendéglátóink Géderlakról hozták el a 3 pontot ma, így könnyû mérkõzésre aligha számíthatunk. Nehezíti a helyzetet, hogy szombaton 14:30-kor játszunk, ami nem a legkedvezõbb számunkra. Mindenesetre egy jó eredménnyel megalpozhatnánk a jó kedvet a soron következõ nehéz meccsekre (Géder, Uszód, Vaskút), és versenyben maradhatnánk a dobogós helyezésekért is.

Öregcsertõ: Biró G. (Bolvári D.), Tóth R., Tamaskó A., Tamaskó J., Bagó N., Bagó K., Geiger Cs., Batánovics J., Kiss L., Bata N., Jungwirt S.

Gólsz.: Tóth R., Batánovics J., Geiger Cs., Bagó N.

Köszönve az észrevételeket javítva lettek az edzõmeccsek hibás eredményei, bár az utolsó, benedeki eredmény még indig hiányzik. Aki tudja, megdobhatna egy smssel. Elõre is köszi!

2009.03.06. Kezdõdik a tavaszi szezon

A hosszú téli szünetet követõen ismét útjára indul a bogyó a megyei III. osztályú bajnokságban is, így csapatunk is páyára lép, mégpedig március 8-án vasárnap délután 14:30kor hazai pályán Dunapataj gárdája ellen.

A téli szünet egyáltalán nem bizonyult esménytelennek, hiszen szinte mindenki részt vett valamelyik környezõ településen megrendezett teremlabdarúgó kupasorozatban,ahol játékosaink több-kevesebb sikerrel szerepeltek, illetve a csapat háza táján is történtek változások. Mire a kispályás megmérettetések a végére értek, megindultak a felkészülési mérkõzések nagypályán is, bár a csapat létszáma közel sem volt teljes. Az alább eredmények születtek a nem túl barátságos idõjárás közepette:

Öregcsertõ - Homokmégy 6:2
Miske - Öregcsertõ 2:2
Bócsa - Öregcsertõ 4:14
KFC ifi - Öregcsertõ 7:7
Öregcsertõ - Foktõ 4:0
Dunaszentbenedek - Öregcsertõ ?

Hogy valójában mire lesz majd képes a csapat, az csak az éles meccseken fog kiderülni, a fenti eredményekbõl sok okosságot nem lehet levonni. Már csak azért sem, mert ahogy az elõzõ években, úgy most is történtek változások a keretben. Kiss Laci és Tóth Robi tavasztól újból játszik majd, míg Bagó Norbi és Krisztián Homokmégyrõl igazolt át hozzánk. Rajtuk kívül még Bata Norbi (Kalocsa) és Bolvári Dávid (Dunaszentbenedek) is nálunk folytatja, utóbbi kapus poszton. Csekei Karcsit visszahúzta a szíve Dunaszentbenedekre, és úgy hírlik, Szedmák Jani sem áll a csapat rendelkezésére sérülés miatt. Nem marad más, mint hogy további sok sikert és sérülésmentes játékot kívánjunk nekik. Egyebekben a keret változatlan marad, de ez majd úgyis csak 1-2 hét múlva fixálódik, mivel mindig vannak lemorzsolódók, illetve elmaradók. Reméljük, hogy az új szerzemények beváltják a hozzájuk fûzött reményeket és helyt állnak az "öreg motorosok" is.

Azonban nem csak mi erõsítettünk, hanem vetélytársaink is, mégpedig ahogy hallani lehetett, sokkal jobban, mint mi. Az innen-onnan összeszedett információk alapján úgy tûnik, tovább élesedik az élmezõny csapatai közötti küzdelem, bár ha az erõsítések mögött nincs feljutási szándék, kidobott pénznek tûnik a ráfordítás. Mi azért bízzunk benne, hogy csapatunk továbbra is helyt fog állni a bajnokságban, hiszen az alapanyag bõven megvan hozzá. Bizonyításra itt lesz az elsõ lehetõség vasárnap, amikor Patajt fogadjuk, akik remélhetõleg egy kicsit rosszabb szájízzel távoznak majd, mint amivel elindultak otthonról.