dmarcsi55 írta:
Érdekes gondolatok....akár mi is fogalmzhatnánk igy néha
Akár... Vannak dolgok, amik nem csak ebben a világban érvényesek, hanem mindenhol. Mindig is lesznek csaták, háborúk, árulók, hősök, gyávák, bátrak, kívülállók, stb...
És mind ahogy ezek is örök érvényűek, úgy bizonyos gondolatok is. Ezeket is néha beleszövöm a történetbe. Ilyen volt példa a Tini Titánok sorozatban is. A harmadik évad azt hiszem második részében, a "Vörös X"-ben is van Robinnak néhány nagyon megfogó gondolata:
"Vannak jók és rosszak. Ám a határ nem olyan egyértelmű. Egy jótettől már hős az ember? Én vagyok mindennek a hibája, csak mert egyszer hibáztam? A határvonalnak egyértelműnek kellene lennie. De számomra nem az..."
És ez egy a sok közül, vannak még nagyon igaz dolgok ebben a rajzfilmben is. Azért ezt emeltem ki, mert ez az egyik kedvenc gondolatom. Ez az, ami annyira igaz a mai világra is. Nehéz meghúzni a határt. Nem egy jótettől lesz "hős" az ember, míg nem is attól lesz rossz, hogy egyszer (vagy sokszor) hibázott. Hanem a szándék. És hogy miért tette, amit tett...
dmarcsi55 írta:
Ezt nem egészen értem...
dmarcsi55 írta:
Mint az óvodások ??Vagy mint az emberek ?????
Jó kérdés. Az utóbbiak némelyikére is igaz...
dmarcsi55 írta:
Makutám ,micsoda gondolatok kavarognak a fejedben
Mindet át lehet ültetni ,a valós életbe
Sok minden kavarog az én fejemben... Tudod, hiszem, hogy nem véletlenül vannak dolgok úgy, ahogy. Nem véletlen, hogy egyszer valaki megálmodta Makuta karakterét... Nem véletlen az se, hogy a Tini Titánok sorozat olyan fonalat visz, amilyet. Ezek nem csak úgy jönnek. Minden történetnek megvan a maga hőse és gonosza. Megvannak a jellemek is. Amik valaki fejéből pattanak ki. De nem maguktól... Ezek mind vélt vagy valós megtapasztalásból merítenek. Mint ahogy nem véletlen, hogy bizonyos emberek ezt tovább tudják vinni, gondolni. Én is azért tudok azonosulni Raven különcködésével, mert alapjában véve én is mindig is különcnek éreztem, tartottam magam. Mint ahogy "Makuta álarcát" is azért tudom "felvenni", mert tudom, milyen az, amikor a "gonosz" átveszi a hatalmat. Mindenkivel volt már szerintem ilyen. Amikor egyszerűen kiesik a kontroll az ember kezéből és elengedi azokat az érzéseket, amik "pusztítóak" tudnak lenni. Itt akár Ravenhez is visszakanyarodhatunk egy pillanatra. Az ő erejét az érzések irányítják. Ha nem fékezi magát olyan, mint egy bomba, ami bármikor robbanhat. Ezt se kell különösebben magyarázni. Mindenki tudja milyen az, ha elszabadul a dühe. Legalábbis a többség. Na, újra visszatérve Makutára, mégegy dolog is van, amiért azonosulni tudok vele. A világváltoztató nézetei, miszerint nem fogad el mindent, csak mert azt mondták. Ugyan belebukott a dologba, de mégis sok mindent változtatott. Ebben is "hasonlítunk". Én is már nem egyszer szívtam meg azért, mert "más" vagyok, máshogy gondolkozok, más nézeteim vannak. De sose bántam meg igazán. Erről eszembejutott az egyik új kedvenc dalomnak, a Disturbed együttes egyik számának, az "Indestructible"-nak (Elpusztíthatatlan) az egyik sora:
"I carry out my orders without a regret."
Fordítva ennyit jelent:
"Végrehajtom a parancsaimat, megbánás nélkül."
És valóban. Ugyan volt következmény, de nem bántam meg igazán. Mert kimondhattam amit gondolok. És nem folytottam magamba, nem hazudoltam meg az énemet.
dmarcsi55 írta:
Makutám!
Én pedig az élményt köszönöm Neked

Szívesen.
