Csatlakozott: 2011.08.25. 11:57 Hozzászólások: 1765 Tartózkodási hely: Budapest
|
nincs kinek köszönjek...szeretném,ha tudnátok,hogy én nem tudok üres "falaknak"beszélni és nem is szeretek,nem stílusom.ezért addig nem jövök,amíg nem hívtok.email címem mindenki tudja,abban a valós életben....életem legjavát ott töltöm.engem bármikor megtaláltok,telefon sem kell,csak pár betű.ssuggikám,nem tudom jönni fogsz-e és mikor,nagyon fáj,hogy így és ilyen körülmények közt láttalak viszont.a szívem nem tudom felszabdalni,mert nekem tényleg fontos volt mindenki,bár igazából nem mutattam ki.nem akartam olyan helyzetbe kerülni,ahol meg nem értés van,mert ebben nem volt még részem és nem is viselném el.nem voltam minden topikban itt sem,mint ahogy a tanyán sem.lehet ez bűnnek számít,de ááááá...nem magyarázkodok,mert abból jó nem sül ki.Seth kicsi fiam,te is tudod hol találsz meg,mi ketten jól megvoltunk és remélem ez marad is így.én olyan vagyok,ha kedvelek valakit és van akit még kedvelek,de ők valamiért már nem számíthatnak egymásra,én még külön-külön barátkozom.mindenkit másért kedvelek.egyforma emberek nincsenek.ez persze nem azt jelenti ki fogom használni a helyzetet.NEM,ez nem lesz így.ezért ha majd beszélgetünk,csak magunkról fogunk társalogni.eléggé rébuszokban írtam,de aki akarja érteni fogja.ez is én vagyok.mint egy talány,sokan mondták már,de mentségemre legyen a való életben én nem beszélgetek a családomon kívül mással.mármint élő szóban.nekem az megy a legnehezebben de gyakorlom a boltban vagy a piacon,már megértik mit akarok na nem is magamról akartam írni basszus....szóval nem kertelek,én reményt nem látok,hogy valaha olyan lesz a párduc,mint régen.én is sokat változtam/visszafelé/bevallom.a családom nem mentség,másnak is van.amikor ssuggi itt volt,igen csillogott a szemem,mint másnak,hátha......hamar párás lett lelkileg kifáradtam,nem bírtam tovább lenni,próbáltam,de nem ment.most búcsúzom,email jön nekem,akkor itt leszek,de én a bánatot nem akarom itt is érezni..nem és nem köszönöm hogy nekem szereztetek sok örömet és sokszor tudtam szívből röhögni sőt sikerült a családomat is felébreszteni vele .... szeretettel: Kati
|
|