|
Johnny Dess...kedvesem...hogy is tudnám neked elmondani azt, amit érzek irántad? Az első pillanattól tudtam, hogy én hozzád, és te hozzám tartozol. Az első pillantás, az első szó eldöntötte kettőnk sorsát. Érted vagyok, s te értem vagy. És, most gazdagnak, és ártatlannak érzem magam, mintha csak most lépnék az élet küszöbére. Olyan voltam, mint a mesebeli vár, amelynek nagyterméhez, senkinek sem volt kulcsa. Nálad volt a kulcs, mások a folyosóhoz jártak....te, csak te léphettél be a terembe...Te értetted meg velem, hogy milyen rejtelmes, mély, és csodálatos a férfinak, és a nőnek a viszonya, hogy nem véletlenül akadnak egymásra. Hogy a szerelem, nem csak az ölelés, a csók, és az érzékek tavaszi mámora, hanem a léleknek csendes boldogsága, láthatatlan, és mégis ott van mindenütt, mindenben. Néma, és mégis sokatmondó, még ha az ajkak meg sem rebbennek. Nem pótlék vagy, nem valami, ami most épp jó, maga a JÓ vagy, az élvezet, a gyönyör, a Szerelem! Én nem azért szeretlek, mert vágytam már a szerelemre, vagy, hogy engem így szeressenek, hanem, mert ezt gyújtottad lángra bennem. Semmi sem jöhet, hogy én megváltozzak, adhatsz te jó, vagy rosszat. Amit most érzek, soha el nem múlhat. Te értelmet, és fényt adsz minden napnak, és kettőnk dolgán, már senki nem változtathat. Hűségem nem áldozat, hiszen mindenem a tiéd. Szeretlek, és boldoggá akarlak tenni!
_________________  Az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te kinek akarsz látni engem.
|
Belépés
GyIK
Keresés
Hurrá!!! Egybekeltek!!!! 