Párduc-ÉKT

Egy hely, ahová mindig visszatérhettek...
Pontos idő: 2025.08.03. 17:10

Időzóna: UTC




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 2115 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86 ... 212  Következő
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.02. 11:27 
Offline
Papírhajlító
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 15:31
Hozzászólások: 7504
Tartózkodási hely: fórum
Marcsika nézd mit találtam neked. Kép

_________________
Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.02. 22:26 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 18:53
Hozzászólások: 6194
OVIS SZERELEM

Fél hat éves vagyok, van egy fiú szerelmes párom is.
A bokorral kezdődött. Úgyhogy lenn voltunk az udvaron, és mondtam, Tomi, gyere be a bokorba. Én választottam ki a helyet, a legrejtekesebbet és letérdelt elém a Pocak, mondta, hogy én szeretlek, mondtam, én is. Kérdezte, hogy megcsókolhatom a kezedet. Mondtam, hát tőlem. S megcsókolta a kézfejemet. Utána történt az, hogy fölmentünk, megmondtuk az óvó néninek...
- Hogy ti vagytok a legszerelmesebbek? - Igen.
- Ezt te honnan gondolod? - Hát, mert a többi, azok mindig összevesznek.
- És ti nem szoktatok veszekedni a Pocakkal? - Mi nem, soha.
- Én még nem nagyon ismerek olyan hat éves kislányt, aki igazán úgy érzi, hogy ő szerelmes. És ki is tudja mondani. - Mert, azt nem tudom, azt nem tudom kifejezni.
- Hát mit érzel akkor, amikor azt mondod, hogy hiányzik, honnan tudod, hogy hiányzik?
- A szívemből. Hogy érzem a szívemben, hogy hiányzik a Pocak.
- Kin múlik ez szerinted, vagy min múlik, hogy nagy korotokban is ilyen szerelmesek legyetek? - Rajtunk, egyformán, mind a kettőnkön.
- És ha mégse beléd lesz szerelmes a Tamás, hogyha már iskolás lesz, nagyobb, felnőtt? - Biztosan belém.
- Miért? - Mert megesküdött előtte a bokorban.
- Mire esküdött meg? - Hogy nem hagy el.
- És te biztos vagy benne? Bízol benne? - Igen. Bízom.
- És mi lesz akkor Kata, ha te szeretsz bele valaki másba és te felejted el őt? - Én nem fogom elfelejteni. Mert én nem akarom őt elfelejteni.
- Hát lehet, hogy nem fogod őt elfelejteni, de beleszeretsz egy másik fiúba, akinek még szebb kék szeme van. - ....Mindegy az nekem, csak a Tomi legyen az.”


Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.02. 22:30 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 18:53
Hozzászólások: 6194
Marcsika, gyere már! :( :hug:

Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 07:26 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Kép

Megjöttem,itt vagyok :P


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 07:33 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Kép

Egy csillag története

A világmindenség teremtésekor az Úristen összegyűjtötte a csillagokat. Köztük volt a mi napunk is. Végignézett a nyüzsgő sokaságon és beszédet intézett hozzájuk:

- Figyeljetek rám! - kezdte. - Gondjaitokra bízom a teremtett világot. Mindegyikteknek adok néhány bolygót. Az lesz a feladatotok, hogy kiárasszátok a fényt, a meleget ezekre a bolygókra, s ezáltal ott élet sarjadjon. Legyenek rajtuk növények, állatok, emberek, mindenféle élőlények nagy változatosságban, gazdagságban.

Ekkor Isten elé járultak a csillagok, s mind kapott a bolygókból, amivel tele volt a zsebe. Kisebb csillagocskák egy-két bolygót, nagyobbacskák ötöt-tízet, óriáscsillagok száz bolygót. Ezután az Úr elhelyezte őket a világmindenségben, ahol jó nagy hely van, elfértek mind. A gondjaikra bízott bolygók pedig ott keringtek körülöttük. De élet még nem volt rajtuk, sivár, kopár volt valamennyi. Akadtak csillagok, amik jó helyre kerültek, ahol nem volt nagyon hideg, némi víz is csillogott a bolygóikon elszórt tócsákban, mások viszont ott dideregtek az Univerzum csücskén, sanyarú körülmények közt. Különbözőképpen indult az életük.

Telt-múlt az idő. Évezredek jöttek-mentek, bizony egymillió év is elmúlt, s a csillagok közt versengés támadt. Némelyikük már négy-öt bolygóján is fel tudott mutatni valami életet. Akadt, ahol már nőtt a petrezselyem, a másikon virágok nyíltak, sőt akadt olyan csillag, amelyiknek legközelebbi bolygóján már az első hangya is megjelent!

Aztán, ahogy tovább teltek az évmilliók, ezek a csillagok elhatározták, hogy százezer évente összegyűlnek, mindenki megmutatja, milyen előrelépést tett az elmúlt időszakban, és akik semmilyen életet nem tudnak fakasztani, azokat megbüntetik, mert rossz csillagok; elveszik a bolygóikat, s magányos, kóbor vándorrá kell lenniük. Otthontalanul, üstökösként járják majd a mindenség útjait.

Az Univerzum szélén volt egy egészen kicsike csillag. Erejét megfeszítve igyekezett ontani a fényt, a meleget, hogy három bolygóján élet sarjadjon, de nagyon nehéz dolga akadt: mindhárom bolygó olyan kis szerencsétlen volt. Néhány csepp víz árválkodott mindössze a felszínükön, egyébként csak mérgező gázok meg nagy kövek.

Jó szándékú társai figyelmeztették:

- Vigyázz, már csak ötven év és összeül a nagytanács, s ha nem mutatsz fel eredményt, kötheted a vándortarisznyát! No, megszeppent a kis csillag, s úgy elkezdte sugározni a meleget, hogy maga is beleizzadt. Nem is maradt el a gyümölcse! A legközelebbi bolygón egyik napról a másikra kinőtt a földből egy kaktusz. Volt nagy öröm!

Jó, jó, nem egy gyümölcsfa, csak holmi tüskés gumó, dehát az is valami! Nem nagy igényű, beéri azzal a pár csöpp vízzel, s ha ritkán is, de szép virágot bont. A kis csillag vigyázott rá, mint a szeme fényére. Büszke is volt. Jöhet már a nagytanács! Megmutatja, hogy ő nem mihaszna, lusta csillaga az égnek!

Már az első bimbó is megjelent a kaktuszon, amikor nagy baj történt. Azon a bolygón ugyanis működött egy mihaszna vulkán, s ez egyszer csak kitört, elborította izzó lávával a föld felszínét, és hamuvá égette a növényt: hiába a tüskék, nem tudott védekezni ellene. Elcsüggedt a kis csillag:

- Mi lesz velem? - sóhajtozott. - Senki sem hiszi majd el, hogy itt volt ez a növény.

Bizony így is lett. Letelt az ötven év, odaállították a tanács elé.

- Na, mutass fel valami eredményt!

Ő mondani kezdte a szomorú történetet, mesélt, de ezzel nem hatotta meg gőgös csillagtársait.

- Add át a bolygóidat! Nem vagy méltó arra, hogy gondjukat viseld! - parancsoltak rá, és felosztották egymás között a három bolygót, pedig nekik már tán ezer is volt akkoriban.

Elindult vándorútra a kis csillag. Még a könnyei is potyogtak, és csóvaként szegődtek a nyomába. Meddig vándorolt? Évekig, évszázadokig, évmilliókig? Annyi bizonyos, hogy egy szép napon megérkezett a mi naprendszerünkbe. Megcsodálta vakítóan világító Napunkat, megszámolta a bolygókat, jót nevetett a Mars vörös ábrázatán, gyönyörködött a Saturnus gyűrűjében, a távoli, pici Plútót pedig először észre sem vette. Legjobban azonban a harmadik bolygó tetszett meg neki. Kék színben pompázott. Óceánnyi víz volt rajta.

- Na - gondolta -, ezt megnézem közelebbről! Nézte a hegyeket, folyókat.

- Ügyes csillag lehet a gazdája - gondolta egy kicsi irigységgel a szívében -, hiszen itt mintha már a teremtés koronája, az ember is színre lépett volna.

Közel repült a bolygóhoz, ahogy csak bírt, csak arra vigyázott, hogy a nagy vonzerő le ne rántsa. Már látta az embereket parányi pontként mozogni odalent. Azok is észrevették őt. Hárman is fölnéztek az égre, meglátták, elcsodálkoztak. S azt is látta, hogy ez a három föltarisznyáz, s elindul a nyomába.

- Lassítok egy kicsit - gondolta a kis csillag -, nehogy nyomomat veszítsék - s szép lassan úszott az ég alján, minduntalan hátratekintve: követik-e még. Követték, bizony! S már nem is külön-külön, hanem együtt, mert ahogy egy irányban haladtak, egy éjjel egy útkereszteződésnél összetalálkoztak.

Így teltek a hetek. Lassan megváltozott a táj. Feltűnt egy város, majd egy kisebb falu, a szélén egy barlanggal. A kis csillag kíváncsi természetű volt, bekukkantott ide is. Elnyílt a szeme a csodálkozástól! A barlangban egy pici csecsemő feküdt állatok etetőjében, mellette egy fiatalasszony és egy férfi: biztosan a szülei. Állt ott még néhány jószág, lehelték a csöpp gyereket, hogy ne fázzék.

- Nagyon hideg lehet ott lent - vélte a kis csillag -, megállok itt egy órácskára, és adok nekik némi fényt, meleget. Le is táborozott az ég alján, észre sem vette, hogy követői, a vándorok is megérkeztek időközben. Hanem azt már hallotta, hogy valaki megszólítja őt, hatalmas, erős hangon, mintha az egész mindenség szózattal telt volna meg.

- Jól van, kis csillag, derék munkát végeztél! - dicsérte meg maga a Mindenség Ura. - Igaz, hogy a kaktuszodat elpusztította a vulkán, mégis többet tettél, mint a nagytanács leghatalmasabb csillagai együttvéve, mert te voltál az, aki megmutatta a világnak Fiam születését. Jöjj velem, most megjutalmazlak!

Isten a tenyerébe vette a csillagot, és elhelyezte országának közepébe, azóta is világít az ott élő embereknek és angyaloknak.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 08:16 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Kép

Gyurkovics Tibor: Vers a Mikuláshoz

Miki, Miki, Mikulás,
hova bújsz, hova állsz,
mennyi aranyat találsz
a csomagban?

Vár rád a gyerekcsapat,
ide add, oda add
a cukrot, a kosarat,
gyere gyorsan!

Azt hiszed, nem láttalak
a jegenyefák alatt?
Lopództál egy nagy halom
dióval a válladon!

Bármily csendben lépeget
bakancsod a rét felett,
minden gyerek észrevett
az ablakból tégedet!

Olyan ember vagy te, mint mi,
csak az ég ruhádra hinti
a havat, és ezüst,
csillogó hajad a füst.

Felhobol van a szakállad,
szél tömi meg a pipádat,
rókaprémbol van a bundád,
szeretettel gondolunk rád!

Kitesszük az ablakunkba
a csizmát, a cipot,
mi meg addig elbújunk a
sutban, hogy legyen idod

hozni mindenféle jót,
mazsolát, mogyorót,
s mikulások, gyerekek,
cinkostársak legyenek!

Megcsörren a mogyoró
puttonyodban, csuda jó!
Mi már tudjuk, hogy te jössz,
kócnadrágod csupa szösz!

Itt állunk megilletodve,
míg a lábad törlöd le,
jól tudod te, illik ez
a mikulás-emberhez!

A kezedben alma, keksz,
bezörögsz, bejöhetsz,
tapsolunk, ámulunk,
soha el nem árulunk!

Minden este feldíszíti
csillagfény a homlokod,
olyan ember vagy te, mint mi,
csak pirosabb és nagyobb!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 12:09 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 18:53
Hozzászólások: 6194
Jaj, de jó hogy erre jártál Marcsika! Igaz, csak a nyomaidat látom, de nem baj. Az olvasmányokat köszönöm. :hug:
Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 12:58 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 18:53
Hozzászólások: 6194
Kép
A MIKULÁS SEGÍTŐI

A Mikulás állandó kísérője a Krampusz.
Általában ördög-formájú lény, vörös vagy fekete színű, szőrös, fején szarvakat viselő, emberien beszélő patás a Krampusz, s általában hosszú bojtos farka van. A Télapóval együtt járva segít az ajándékok-, illetve szükség esetén a virgácsok kiosztásában. Sok helyütt azt tartják: a jó gyerekeknek a Télapó visz ajándékot, a rossz gyerekeknek a Krampusz oszt virgácsot. Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonságai és megjelenései, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti.
Kép
A Krampusz figurája minden bizonnyal a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek “testet öltője”, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör “gonosz”-elképzeléseire vezethető vissza. A “jó” megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a “rossz”, a büntetést osztó megformálására is.

A Mikulás ajándékait a Manók csomagolják össze, hozzájuk futnak be a levelek, kérések, modern időkben már az e-mailek is.
A Manók ruházata piros-zöld, sapkájuk és cipőjük kunkori, fülük hegyes.
Kép

A Mikulás rénszarvasai: RUDOLF, TÁLTOS, TÁNCOS, POMPÁS, CSILLAG, ÜSTÖKÖS, ÍJAS, ÁGAS, VILLÁM
Kép

Rudolfról csak annyit lehet tudni, hogy legutoljára, kilencedikként csatlakozott a Mikulás csapatához.
Különleges, pirosan világító orra miatt maga a Télapó kérte meg egy viharos éjszakán, hogy segítsen az ajándékok kihordásában.
A legenda szerint Rudolf eleinte vonakodott, de a szíve mélyén örült, hogy végre hasznát tudja venni furcsa szaglószervének, mely eddig mindig gúny tárgya volt a többi fiatal rénszarvas részéről.
Hagyta kicsit kéretni magát, de végül persze elfogadta az állást, mely a világhírt is meghozta számára.
Kép

Táltos a leggyorsabb, nevét onnan kapta, hogy mindig mindenkivel versenyezni akart. Minden nap egy újabb versenyre vágyik, ezzel őrültbe kergeti a többieket.
Együtt vezetik Táncossal a szánt Rudolf után.
Táltos sok-sok évvel ezelőtt az Északi Sarkon született.
Táltos tudja, hogy az idei karácsonyi utazás hosszúnak ígérkezik. Rengeteg az ajándék, mivel a gyerekek jobbak voltak, mint valaha.
Táltos feladata a szán tisztántartása, valamint az irányjelző radar működésének ellenőrzése. És ő nagyon komolyan veszi ezeket, a fontos feladatokat.
Kép

Táncost a Mikulás nevezte el, mivel már kiskorában is csak ez érdekelte. Minden este tánc szólóesteket tartott a többi rénszarvasnak.
A patái dobogása a színpadon, Fread Astaire tánclépéseire emlékeztettek.
Táncos annyira tehetségesnek bizonyult, hogy a Mikulás azt akarta, a Broadwayen szerepeljen, de ő visszautasította ezt, mert nagyon szerette volna a Mikulás szánját húzni.
Manapság Táncos esténként az Északi Sarkon lép fel a Mikulás manói előtt.
Általában teltház van a fellépésein, ezért ha egyszer meg akarnátok őt nézni az Északi Sarkon, ne felejtsétek el jó előre megvenni a jegyeket.
Kép

Pompás a legerősebb szarvas, a második sorban a jobboldalt a harmadik.
Pompás felelős a mókáért és mulatságáért. Kedvenc játéka a bújócska. Nagyon vigyáznia kell, ha ezt a játékot játssza az erdőben nyáron, mivel vadászidény van.
Múlt évben Villámot meglőtték az alfelén és 3 hónapba telt mire felépült.
Pompás a felelős a péntek esti mozizásért. Mindig rengeteg popcornt készít a barátainak, és persze a temérdek csokoládédé sem maradhat el.
Kép

Csillag Pompás mellett bal oldalon húzza a szánt.
Teljesen bele van esve Íjasba és reméli, hogy egy nap összeházasodnak.
Csillag jól ismert a tisztaságmániájáról. Mindig rajta tartja a szemét a többi rénszarvason különösen, ha épp játszanak. Leginkább Villámra kell figyelni, mivel folyton a sárban focizik.
Csillag gondoskodik arról, hogy a többiek is mindig átkeféljék a bundájukat és megtöröljék a patájukat.
Valamint, hogy minden este fürödjenek - mindezt a többiek nem túl nagy örömére.
Kép

Üstökös a második sorban jobb oldalon a második szarvas.
A "Blorouis" üstökös után kapta a nevét, ami számos évvel ezelőtt tűnt fel az égen. Az üstökös olyan fényes volt, hogy az egész Északi sarkot bevilágította.
Üstökös tanára a rénszarvas iskolában azt mondja, ő a legkiválóbb diák, akit valaha is tanított. Minden tárgyból kitűnő.
Mindez nagy büszkeséggel tölti el a szüleit és a Mikulást is. Ha felnő, ő is tanár szeretne lenni, hogy tovább adhassa a megszerzett tudást.
Kép

Íjas balról a harmadik a sorban. Szeretetet és örömet hoz a gyerekeknek.
Valentin napon született. Azért kapta ezt a nevet a Mikulástól, mert állandóan randikat akart összehozni a többi rénszarvas között.
Annyira szeretett volna minden barátjának tökéletes párt találni, hogy még egy saját újságot is indított The Cupid Times címmel.
Rengeteg barátja segít neki az újságnál. Villám az irodában dolgozik, Íjas a nyomtatásért felelős, míg Rudolf a kiszállításért.
Kép

Ágas a rénszarvasok evési szokásaira ügyel. Gondoskodik róla, hogy mindannyian formában maradjanak.
Minden évben november 8.-án kezdődik az edzőtábora, amin több mint 200 rénszarvas próbál meg bekerülni a Mikulás csapatába.
Tavaly Csillag túl sokat szedett magára a nyár folyamán és majdnem elvesztette a helyét egy újonccal szemben.
De az edzőtábori kemény munkával mégis sikerült megtartani a helyét a csapatban.
Az "Ágas" tábor nagyon kemény. Mindennap 2 órán keresztül kell súlyt emelniük, 50 mérföldet futniuk és 500 fekvőtámaszt lenyomniuk.
Az egész 1961-ben kezdődött, amikor Üstökös és Íjas annyira kijöttek a formájukból a nyár alatt, hogy nem tudták húzni a szánt és arra az évre két másik rénszarvas vette át a helyüket: Ralph és Rodney. Senki sem tud erről a cseréről, szóval tartsátok ti is titokban.
Kép

Nos, Villám hű is a nevéhez. A Mikulás szánja szinte minden évben hóviharba kerül és tudjátok mi történik ilyenkor? Villám veszi kezébe az irányítást és kivezeti őket a viharból.
Villám az Északi Sarkon született. A Mikulás azért adta neki ezt a nevet, mivel önmagára emlékeztette, mikor még a középiskolában focizott. A mikulás védekező csapata folyton lerohanta az ellenfél támadását így kapták a Blitzers (villám) nevet.
RUDOLF DAL


A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára malacka 2011.12.03. 13:33-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 13:01 
Offline
Főrémrímész

Csatlakozott: 2011.08.29. 18:18
Hozzászólások: 6256
Én is voltam háromszor Mikulás.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2011.12.03. 13:28 
Offline
Papírhajlító
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 15:31
Hozzászólások: 7504
Tartózkodási hely: fórum
És jóságos voltál?? Nem adtál virgácsot???

_________________
Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 2115 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86 ... 212  Következő

Időzóna: UTC


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség