Meglepetés, avagy az anyósnyelvA fiam és a menyem biztosan meglepnek valamivel karácsonyra. Mindig mondom, hogy nekem nem kell semmi, de nem hallgatnak rám.
Ha úgy vesszük, a fiam azzal tudna legkellemesebben meglepni, ha hazaköltözne, de ezt úgysem teszi meg. Odavan azért a nőért.
Amikor megkérdeztem tőle, mit szeretne Karácsonyra, azt mondta, anyós és meny között egy kis békéért odaadná a lelkét is. Most egy hétig úgyis náluk leszek, semmibe nem fogok beleszólni, ezzel lepem meg a fiamat. Bár azt hiszem, a menyem jobban meglepődik. Holnap utazom hozzájuk.
Az első nap reggele:
- Gyerekek, hány óra van? Már hat, és ti még az ágyban vagytok? Igazatok is van, elvégre a fiamnak pihennie kell, de te, Terus, igazán felkelhetnél már, a hasadra süt a nap. Én ilyenkor szoktam reggelizni. Persze, tejeskávét, nem ezt a löttyöt. Hogy ez is tejeskávé? Ki gondolta volna! Hol tartjátok a tehenet? Hát, édes lányom, ha a boltban veszitek, akkor honnan tudjátok, hogy ez tej? Ja, hogy rá van írva. Várjál, Terus, majd én holnap sütök kalácsot, amiben lesz tojás is, nem kikericcsel lesz sárgára színezve. Sőt, mazsola is lesz benne, nem ez a légypiszok. Tudom, Terus, hogy nem te csináltad a mazsolát, te nem is állnál neki ilyesminek. Még a szilvalekvárt is a sütőben sütötted, pedig azt az üstben kell főzni. Hova, hova, hát ide a ház elé, a térre kiállíthatnátok.Terus, elmehetnél a boltba, diktálom, mi kell a kalácshoz. Dehogy Misi, mit ért egy férfiember a vásárláshoz. Nehogy már ne bírd el azt a tíz-húsz kilót, elég jó súlyban vagy, édes lányom, látszik, hogy jó urad van. Addig én egy kicsit takarítgatok, úgy látom, ráfér a lakásra. Hol van a cirokseprő? Nem, nem ráülni akarok, hanem söpörni. Porszívó? Kinek kell az a vacak! Akkor egy seprőt is vegyetek, nem viselem el, hogy ilyen rendetlen lakással ünnepeljük a Kisjézus születését. Majd éjfélkor a templomban meghalljátok a történetet. Mi az, hogy az éjféli mise nyolckor van? Ilyet még nem is hallottam, szerencsétlen egy helyen laktok, ha három településnek van egy papja! Menj már a boltba, lányom, mert még főzni is kell!
Ebéd után:
- Fiam, nem csodálom, ha ilyen sovány vagy, ha ilyesmiket eszel. Ha nem innád meg délelőttönként azt a hat-nyolc sört a kocsmában, éhen is halnál ezen a koszton. Szegény apád ezt úgy, de úgy kihajította volna az ablakon, a fazékkal együtt. Dehogy bántom a Terust, nem ő a hibás, hogy nem tanult meg rendesen főzni. Te vagy a hibás, mert még egyszer sem dobtad ki a fazekat, így azt hiszi, jó, amit csinál. Hogy neked tényleg ízlik? Hát, nem ismerek rád. Kávét, ebéd után? Mint valami úri nép, aki délben reggelizik, és este ebédel? Ja, hogy feketekávét! Nem szoktam, de talán most nem ártana, elfáradtam a takarításban. Igaz is, még meg sem nézted, hogy milyen jól átrendeztem a nagyszobátokat. A Sánta Jóska jött a varázsvesszővel, kimérte, hol vannak a vízerek, vagy mik. Eddig azt hittem, ezek csak a lábon vannak, de hogy a szobában is… Szóval, az ágyatok nem volt jó helyen, ezért aludtatok majd délig. Az a hatalmas heverő most a szoba közepére került. Így egy kicsit nehéz bejutni, de majd átmásztok rajta. Az egyik karosszék az ágy fejéhez került, a másik az ablak alá, ott van a legtöbb pozitív valami, így jobban tudtok majd koncentrálni. Az íróasztal az előszobába került, a számítógép meg a fürdőszobába, mert ilyen negatív valamiket sugároz, de majd a Jóska elmagyarázza. Dolgozni? Ne mondd már nekem, hogy azon dolgozol! Elmesélte a Jóska, hogy az ilyen masinán pornó képeket lehet nézegetni. Meg is mutatta őket, láttam! Még a végén… Édes fiam, Terus tud erről, hogy te miket nézegetsz? Gondoltam. Azért mondtam meg neki. Miért, miért? Hát a tisztánlátás végett! Most? Valahova elment, mintha azt mondta volna, hócipőt venni. De hát, nincs is hó…
Este:
- Ugye mondtam, hogy Terus megjön estére. Most kicsit kettesben hagylak benneteket, enyelegjetek egy kicsit. Megyek aludni, nem érdekel engem a tévé. A krimi sem. No, hogy el ne vigyem az álmotokat. Te fiam, mondtam már, hogy üdvözöl a Boris? Tudod, akinek legénykeként udvaroltál. Te, a Boris olyan kenyeret süt, hogy az csoda! Szántani, vetni is tudna, ha kell. Olvasni? Jó, hát nem tudhat mindent az ember, kamaszként te sem az eszét szereted, hanem a bögyös-faros mivoltát. Emlékszem, hányszor mondtad apádnak, hogy mit adnál érte, ha egyszer úgy igazán beletemetkezhetnél… Ahogy elnézlek, Terus, farban már te is van olyan, de mellben még hízhatnál egy kicsit. Persze, én is nézem a tévét, de attól még tudok beszélni....
Figyelek, persze, tudom, hogy ez egy krimi. Ki ez a férfi a tévében? De ronda nyomozó, azt hittem, ő a gyilkos. Hogy még nem öltek meg senkit? Akkor miért sírt az a nő? Hát, lehet, hogy nevetett, de nálatok olyan halkan szól a tévé, hogy nem tudhatja az ember biztosan. Dehogy, fiam, miattam ne hangosítsd fel, majd csak nézem a képeket. Te, ki dörömböl a falon? Mintha ordítana is… Ja, hallom már, az anyját hívja, vagy mi… Terus, hova mégy? Hócipőt már vettél délelőtt, ne mondd nekem, hogy megint oda…
Belépés
GyIK
Keresés
