Párduc-ÉKT

Egy hely, ahová mindig visszatérhettek...
Pontos idő: 2025.08.13. 16:46

Időzóna: UTC




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 2115 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111 ... 212  Következő
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.02. 08:58 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Idézet:
Hiányoztak a szép írásaid, bevallom. Az emaileket sem tudtam még megnézni, de hamarosan arra is lesz már időm. Köszönök mindent, vigyázz magadra! Szeretlek!


Malackám!

Annyira hiányoztál !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.02. 09:00 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Kép

Egy kis pillangót kergetek, mióta csak élek, s soha nem figyelek, mikor hova lépek. Ő pedig csak csendben messze elrepül, s néha-néha a távolban újra előkerül. Tudom úgysem lesz az enyém, mégis szaladok, de az évek során egyre lassabban haladok. A körülvevő emberek csak néznek rám bután, én pedig csak futok, futok az álmaim után...


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.02. 09:29 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
FEBRUÁR 2
A Gyertyaszentelő Boldogasszony Napja


A Gyertyaszentelő Boldogasszony Napja azonos a rómaiak tavaszkezdő ünnepének idejével, de eredete még régebbre, a klasszikus görög időkbe nyúlik vissza. A Föld anyjának, a jóságos Démétér istennőnek a személyéhez kapcsolódik a megünneplése.

Démétér leánya, a bájos és fiatal Perszephoné egy szép napon a vidám forrásnimfák társaságában virágot szedett a napfényben fürdő réteken. Amint éppen egy illatos nárcisz fölé hajolt, hirtelen megnyílt a föld és a sötét alvilág istene, Hádész bukkant elő. Egy mozdulattal megragadta a rémülettől szinte kővé meredt Perszephonét és magával vitte birodalmába. A fájdalomtól félőrült édesanya jajongva kereste gyermekét. Bejárta utána a rétet és az erdőt, de nem akadt sehol sem a nyomára. Mélységes bánatában gyászba borította a Földet is, mely nem termett magot, a mezőn nem fakadt fű a legelésző állatok számára. Éhínség és nyomor szakadt az emberekre is.

Könyörgésére Zeusz, az istenek feje szigorú parancsot adott Hádésznak, hogy csupán az esztendő egy részében tarthatja magánál az időközben feleségévé lett Perszephonét. A verőfénybe fürdő tavasz és a termést fakasztó nyár egy időre visszaadja anyjának a gyermekét, aki könnyezve öleli keblére az elveszettnek hitt lényt.

A fenti történet gyönyörű magyarázata az évszakok változásának, a sötétség és a fény, a fagy és a meleg örök küzdelmének.

A klasszikus görög világból sarjadó római mítosz a télutó ünnepének hőséül Faunust, az erdők és mezők vidám istenét tette. Mivel ő vigyázott a nyájak épségére, gyakran úgy emlegették, mint Lupercust, azaz "farkasűzőtt". Ünnepét február elején tartották: akkor a papság a leölt áldozati állatok bőrébe öltözve, szíjakkal a kezében járta végig a városokat, megérintve velük a szerencséjüket ebben látó hiszékeny emberek vállát. Mivel a szíjnak latin neve "februm", ebből az időszakból február hónap lett.


Gyertyaszentelő Boldogasszony Napjához kapcsolódó időjóslások

Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjóslásban is. Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ezért "Gyertyaszentelőkör inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön". A Mura vidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkör, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél."

Bácsszőlősön gyertyaszentelőkor egy versikét szoktak mondani az ünnep köszöntésére:

"Itt a gyertyaszentelő

A pincekulcsot vedd elő,

Ha fénylik, ha nem, nem bánom,

Majd búsulhatunk a nyáron.

De most az nem való ide,

Bort az asztalra ízibe!

Ne légy szomorú és csüggedő,

Mert itt a gyertyaszentelő!"



A Drávaszögben a tél várható hosszára jósoltak oly módon, hogy gyertyát szúrtak a földbe. Amilyen mélyen a sárba lehet dugni a gyertyát, olyan mélyen fog még fagyni a föld. A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd.

Weöres Sándor: Jön a tavasz, megy a tél

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok;
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.

Kép

Miért hisszük, hogy a medve képes időjóslásra?

Február másodikán mindenki a barlang kijáratát lesi, a medve meg azt, hogy miért bámulják :lol:



A népi hiedelmeknek van valami alapjuk, ezt keresték az időjós medvék vonatkozásában is. A február másodikán az árnyékától megijedő, s ezzel hosszú telet ígérő mackó esetében azonban csak a hagyomány létezik, és Jókai Mór keze van a dologban.

Február másodikán nagy lesz a forgalom az állatkerti medvekifutó környékén, pedig az esti időjárás-jelentést hasznosabb lenne vizslatni. A néphagyomány szerint azonban a barna medve jobban ért a meteorológiához, mint Németh Lajos és Aigner Szilárd együttvéve. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február második napján felébred téli álmából, és kimegy a barlangjából, hogy megvizsgálja, milyen az időjárás. Ha tiszta az égbolt, és szikrázóan süt a nap, akkor megijed az árnyékától, visszasiet a kuckójába, és folytatja a pihenést. Ez azt jelenti, hogy még marad a tél, visszatér a hideg. Ha viszont hűvös, téli időt tapasztal, akkor kint marad, mert tudja, hogy közeleg a tavasz.

Már a 17. században ismert volt a mondás, hogy ha gyertyaszentelőkor megcsordul az eresz, még visszajön a tél ("Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő." "Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed."), a 19. században a magyar író ehhez tette hozzá a medvét. Még az is lehet, hogy ő találta ki az egészet.

"Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve - írja Jókai Az új földesúr című regényében. - Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy má rmost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! (...) S a medvének mindig igaza van."


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.02. 16:29 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 18:53
Hozzászólások: 6194
Paulo Coelho....Müller Péter....Latinovits-levél. Meseszépek. Ilyeneket olvasgatva szeretek elmélyülni a tartalmukban, és arra a kis időre elfeledni a külvilág zordságát. És mint amikor kislány voltam, és a királylányos mesékbe hittem-éltem, most is elkap ugyanaz az érzés. Milyen furcsa! Belőlem sosem lesz felnőtt...pedig illene már a mesevilágból a realitás talajára huppannom! :wall: :lol: :lol: :lol:

Idézet:
Egy kis pillangót kergetek, mióta csak élek, s soha nem figyelek, mikor hova lépek. Ő pedig csak csendben messze elrepül, s néha-néha a távolban újra előkerül. Tudom úgysem lesz az enyém, mégis szaladok, de az évek során egyre lassabban haladok. A körülvevő emberek csak néznek rám bután, én pedig csak futok, futok az álmaim után...

Hát igen. Valami ilyesmi...Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.03. 09:49 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Idézet:
És mint amikor kislány voltam, és a királylányos mesékbe hittem-éltem, most is elkap ugyanaz az érzés. Milyen furcsa! Belőlem sosem lesz felnőtt...pedig illene már a mesevilágból a realitás talajára huppannom!


Drága Csilla !

Nem baj az ,ha ilyennek őrzöd meg a lelkedet .

Szeretek én is fiatal maradni ,,lélekben :P

Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.03. 09:53 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Kép

""Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor az ember a barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele, úgy, ahogy volt vele a találkozás előtt.""


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.03. 10:00 
Offline
Mesemondó
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 11:07
Hozzászólások: 5563
Kép

Közel sem vagyok tökéletes.
Hibáztam és hibázom.
Adtam már sok mosolyt és könnyet is.
Csalódtam és okoztam csalódást.
sokszor hittem annak akinek nem kellett volna.
Szerettem és gyűlöltem és gyűlölök néha meggondolatlanul.
Vártam amikor már nem kellett volna és kapkodtam mikor még várnom kellett volna!
Voltam már túl türelmes, de ijesztően türelmetlen is, néha önző vagy túl megalkuvó!
De mégis ember vagyok!
Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonosa szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsétés a bók nem esküszó.

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.
/Veronica A. Schoffstall/


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.03. 12:48 
Offline
Papírhajlító
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 15:31
Hozzászólások: 7504
Tartózkodási hely: fórum
dmarcsi55 írta:
Kép

""Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor az ember a barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele, úgy, ahogy volt vele a találkozás előtt.""



Marcsika én ezt veled kapcsolatban érzem. Szeretlek :hug:

_________________
Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.03. 15:38 
Offline
Főrémrímész

Csatlakozott: 2011.08.29. 18:18
Hozzászólások: 6256
A szerelem titka, hogy a kettőből egy lesz, a barátság titka, hogy az egyből kettő.

Hamvas Béla


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Mesetopik
HozzászólásElküldve: 2012.02.03. 17:08 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 18:53
Hozzászólások: 6194
Na ez nem semmi! És milyen igaz!!!

Tegnap délután egy fél hét eltelte után elgondolkoztam, hogy miért is vagyok fáradt. Eleinte a kevés alvásra és a sok stresszre fogtam, de most végre megtaláltam az igazi okát! Azért vagyok fáradt, mert túl sokat dolgozom!
Tudniillik 10 millió lakosa van Magyarországnak.
Ebből 3,5 millió nyugdíjas,ami azt jelenti,hogy a maradék 6,5 milliónak kell elvégezni MINDENT!
Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti,hogy a maradék 5,8 millióra marad az összes munka, de 800 ezren a kormánynak dolgoznak, így marad 5 millió.
Félmillió embert alkalmaz a katonaság. Lenne még 4,5 millió aktív. 600 ezren még iskolakötelezett kor alatt vannak. Ha számba vesszük az összes munkaerőt, aki a parlamentben, polgármesteri hivatalokban, állami támogatású intézményekben
dolgozik, megkapjuk ugyebár azt a maradék 1,5 milliót, akire a tényleges munka elvégzése hárul.
Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van táppénzen, hozzájuk jön a félmillió munkanélküli, s máris láthatjuk: pontosan hétszázezer ember osztozik a terheken.
Ja... és most olvastuk a legújabb statisztikát: jelenleg 699.998 ember van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt minden munka: Rám és Rád.
Te most éppen netezel..... Köszi!

Kép


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 2115 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111 ... 212  Következő

Időzóna: UTC


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség