Képek a párducokról és persze más kedves állatokról.KÖDFOLTOS PÁRDUC
A ködfoltos párduc(Neofelis nebulosa) közepes méretű macskaféle. Korábban úgy vélték, hogy sajátos koponyaszerkezete alapján elkülönített nemének egyetlen képviselője, de az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (US National Cancer Institute) kutatói kiderítették, hogy Borneón és Szumátrán élő változata önálló faj (borneói ködfoltos párduc, (Neofelis diardi)). Bár párducnak számít, a ködfoltos párduc is a középtermetűek kategóriájába sorolandó. Ez a Délkelet-Ázsiában élő ragadozó nemcsak méretében, hanem viselkedésében is eltér a többi párductól, többek között nem ordítanak, evés közben nem fekszenek le, hanem a hátsó lábukon ülnek. Fán élnek, fantasztikus akrobatamutatványokra képesek: főleg a madaraknak, majmoknak, kisebb emlősöknek és a hüllőknek kell rettegnie tőlük. Mivel nagyon rejtőzködő életet élnek, ezért életmódjukról nem sokat tudnak az etológusok.
Megjelenése: 60–110 centiméter hosszú; súlya 11–20 kilogramm. Sárgásbarna, homokszínű bundáját jellegzetes, szabálytalan formájú, leginkább felhőhöz hasonlító, sötét szélű foltok díszítik – ezekről kapta általános és tudományos nevét is. Teste zömök, szemfogai az élő macskafélék közül arányosan a leghosszabbak (több mint 5 centiméteresek). Bundája színe világos-sárgásbarnába hajló, gyakran halvány mintázattal, hátán részleges dupla csík fut. Ez a korai kutatókat arra a megállapításra juttatta, hogy valószínűleg nagy testű szárazföldi állatokra vadászik. Azonban, mivel ezen faj vadonban elfoglalt élőhelye feltűnően kicsi, manapság inkább úgy véljük, hogy elsődleges zsákmányát fán élő emlősök, főleg gibbonfélék, makákók és nagyorrú majmok alkotják, melyet kisemlősökkel, szarvasokkal, madarakkal, gyalogsülfélékkel és háziállatokkal egészít ki. Abból a tényből adódóan, hogy fő zsákmányállata fán él, a ködfoltos párduc kitűnő mászó. Rövid, rugalmas lábainak, nagy mancsainak és éles karmainak együttes hatása nagyon magabiztossá teszi. A ködfoltos párducok farka olyan hosszú, mint testük, ezzel is segítve az állatot az egyensúlyozásban. Meglepő módon a macskák úgy is másznak, hogy az ágak alján kapaszkodnak, fentről lefelé lógva és fejjel lefelé másznak le a fatörzsekről.
Élőhelye: Elterjedési területe Dél-Kínára, a Himalája keleti részére, Északkelet-Indiára, Délkelet-Ázsiára és az Indonéziai-szigetvilágra terjed ki. Thaiföldön valószínűleg már kihalt. Kedvelt élőhelyük az akár 2000 méteres magasságban lévő trópusi és szubtrópusi esőerdők, azonban néha a mangróve-mocsarakban és a füves területeken is feltűnnek. Élőhelyük különféle részein négy különböző alfajt jegyeztek le:
* Neofelis nebulosa brachyurus: Tajvan (vadon valószínűleg kihalt)
* Neofelis nebulosa macrosceloides: Nepáltól Mianmarig
* Neofelis nebulosa nebulosa: Dél-Kína, Mianmar keleti része
* Neofelis nebulosa diardi: Szumátra és Borneó; ezt az alfajt a közelmúltban genetikai különbözősége miatt önálló faj státuszába emelték. Magyar neve borneói ködfoltos párduc lett.
Életmódja: A ködfoltos párduc fán él, és olyan mókusszerű képességekkel rendelkezik, mint a dél-amerikai tigrismacska. Fogságban a ködfoltos párducok ösztönszerűen a hátsó lábaikon függeszkednek, hosszú farkukat lengetve egyensúlyoznak és fejjel lefeé szaladnak le a fatörzseken. A vadonbeli viselkedésük kevéssé ismert, azonban valószínűsíthető, hogy többnyire fán élnek és kedvelt vadászmódszerük, hogy a fákról ugranak a kiszemelt zsákmányra. A ködfoltos párduc viselkedése nagyrészt ismeretlen az állat rejtőzködő természete miatt. Az összetartás és a falkaösztön nyilvánvaló hiánya miatt, feltételezhetően magányos élőlények. Bizonyára csak akkor állnak össze más egyedekkel, amíg a szaporodáshoz és kölyökneveléshez kapcsolódó tevékenységek lefoglalják őket. Míg egykor azt feltételezték, hogy a ködfoltos párduc csak éjszaka aktív, manapság a macskákat már nappal is megfigyelték.
l
Szaporodása: A nőstények 85 – 93 napig tartó vemhességi időszakot követően 1 – 5 kölyöknek adnak életet. A kicsik vakok és segítségre szorulnak, mint sok más macskafélénél. A felnőttekétől eltérően a kölykök foltjai „nem feltűnőek” – inkább teljesen sötét foltok, mint sötét gyűrűk. A fiatalok a megszületésüket követő kb. 10. napon kezdenek el látni, 5 héten belül lesznek aktívak és valószínűleg körülbelül 10 hónapos koruktól függetlenek. A ködfoltos párducok ivarérettségüket kétéves korukra érik el és a nőstények minden évben egy almot ellenek. A fogságban élő felnőttek akár 17 évig is élhetnek: a vadonban ez az élettartam valószínűleg rövidebb. Ezek a számadatok reményt adhatnak, hogy odafigyelés mellett számuk növekedhet. Ezen tények ellenére a fogságban végzett szaporítóprogram a korai szakaszokban kevés sikert ért el, nagyon valószínű, hogy ez amiatt van, mert a nőstényeket gyakran megölik az agresszív hímek. Azonban az ápolók tapasztalatai szerint előnyt jelenthet, hogy a fiatal korhoz köthető párosodás gyakran sikeres.
Természetvédelmi helyzete: Mivel a ködfoltos párducot nehéz a terepen tanulmányozni, megbízható becslés a populáció méretéről nem létezik. Az egyre kiterjedtebb erdőirtások következtében élőhelyük elvesztése és a kínai gyógyászatban történő felhasználásuk miatt elterjedt vadászatukból eredően a ködfoltos párducok populációja hanyatlik. Ez a faj mind közül a legveszélyeztetettebb. Az Egyesült Államok a ködfoltos párducot szintén a veszélyeztetett fajok közé sorolja, továbbá tiltja az állatok, azok testrészeinek, illetve a belőlük készült termékek kereskedelmét. Természetes élőhelyüket felügyelő országokban a ködfoltos párducok vadászata tiltott, azonban ezeket a tiltó rendelkezéseket néhányan megszegik.
Lelőhelye:
Belépés
GyIK
Keresés
Puskáztam.)
