Párduc-ÉKT

""Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?
Hallgattad, ahogy az esőcseppek földet érnek?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét?
Mikor kérded: "Hogy s mint?" Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér tennivalók százai cikáznak fejedben?
Lassítani kéne….
Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"?
És észrevetted ilyenkor, hogy a kis arcára kiült a bánat?
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot?
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"?
Lassítani kéne….
Az Élet nem versenyfutás, és mégis sokszor olyan gyorsan szaladunk, hogy észre sem vesszük az utazás örömét. Pedig az út tele van csodákkal!""

Ez nagyon megható:)

_________________

Lassítsunk.
Kell ahhoz katasztrófa az életben? Igen.

""Ha elfáradtál, mert elmúltak az évek,
ne csüggedj, keress a korodnak megfelelő szépet.
Ami mellett fiatalon elmentél rohanva,
most ráérsz megnézni, botra támaszkodva.
Nevess, nevess, a bajt soha ne keresd,
örülj a mának, holnap már rosszabb lehet.
Keress barátokat, bánatodat oszd meg.
Ha osztasz bármit egyre kevesebb lesz.
Soha ne hidd, hogy sorsod a legrosszabb,
mindenki magát hiszi a legnyomorultabbnak
Ne sajnáltasd magad, légy arra büszke,
sok mindent átéltél, mégsem törtél ösze
mert visszahozni semmit sem lehet,
fogadd el így élj emberhez méltó, derűs életet”"

"-Hiányzik??
-Nem tudom!
-Ezt nem lehet nem tudni!!
-Pedig nem olyan egyszerű! Amikor olyan helyen vagyok ahol régen együtt voltunk, vagy elsétálok a bolt mellett ahová együtt jártunk vásárolni, vagy ha meghallgatok egy zenét amit még Ő mutatott a gyomrom rögvest görcsbe rándul. Eszembe jutnak az emlékek, a boldog reggelek, a soha ki nem hunyó láng amikor megcsókolt! Ilyenkor hiányzik. De ha arra gondolok hogy mennyit sírtam, hányszor álltam értetlenül egy egy vita előtt, hogy mindig bennem volt a hiba ő soha sem tévedhetett, akkor csak annyit mondok: Jobb ez így! Szóval nem tudom! Nagyon nehéz!
-És mi történik ha meglátod?
-Tudod, magam köré építettem egy falat, hogy semmiképp se tudjon ártani nekem! De amikor meglátom, az addig felhúzott védőfal összedől.. Onnastól kezdve megint jönnek a kis pillangók a gyomromba, a nehéz lélegzetvétel, és a "mi lenne ha..?" kérdések sorozata.
-Akkor ne mondd hogy nem tudod eldönteni, hiányzik e?!
-Igazad van, HIÁNYZIK! Minden mozdulata, a szavai, az érintése. De legfőbbként a tudat, hogy akkor amikor Ő velem volt, érdemes volt felkelnem!"

Jó pihenést

Édes Marcsika nem tudom hol találod ezeket de ez nagyon szép.
Tényleg így kéne élni.

_________________

_________________

Malacka ,Juszufka

Sok ölelés Nektek