Csatlakozott: 2011.08.26. 13:07
Hozzászólások: 2061
|
Szia Marcsi 
Miért vagy szomorú? Ne legyél, nézd hoztam valamit ami remélem tetszeni fog, nagyon szépek benne a ruhák.
KATT IDE
És malacka is erre járt, szia
Hát hoztam valamit, de nem tudom volt-e már itt, még nem tudtam sajnos minden olvasnivalót pótolni, az még messzebb van. 
Az igazi barátság (japán mese)
Valamikor régen, nagyon régen, a magas hegyek tövében, egy sűrű erdőben élt két démon. Az egyik vörös volt, a másik kék. A vörös démon nagyon szerette az embereket, főként a gyerekeket; egyfolytában azon töprengett, hogyan tudna barátságot kötni velük.
- Szereted a gyerekeket? – kérdezte tőle a kék démon.
- Igen, igen! – kiáltotta a piros démon.
- Szeretnél játszani velük?
- Igen! Igen!
- Szeretnéd, ha a barátaid lennének?
- Igen! Ezt szeretném a legjobban. Ezt, mert most egyetlen barátom sincs!
A kék démon a fejét csóválta.
- Jól van, ha így gondolod, akkor gyere ide, elmondom, mit kell tenned.
A piros démon odament, a kék démon pedig elmondta, mit kell tennie.
Másnap a gyerekek kimentek a patakhoz, a rétre. Virágot szedtek, koszorút kötöttek, fogócskáztak és bújócskáztak, vidáman nevetgéltek. Egyszercsak a fák közül előugrott a kék démon, és rájuk üvöltött:
- Búúúú! El innen, el! Ez az én rétem! Ha nem takarodtok, mindegyikőtöket felfalom!
A gyerekek nagyon megijedtek, azt se tudták, merre fussanak. Volt köztük olyan, aki moccanni sem bírt a félelemtől, elkerekedő szemmel nézték a félelmetesen vicsorgó kék démont, aki elindult feléjük. Azt hitték, démonebéd lesz belőlük.
Ekkor a fák közül kilépett a piros démon, és rákiáltott a kékre:
- Megállj! Ne merd bántani a gyerekeket!
A kék démon megtorpant a hang hallatán, lassan hátrafordult, és ahogy meglátta a piros démont, térdre rogyott.
- Jaj, nagyerejű piros démon! Ne bánts, kérlek, ne verj meg!
A piros démon odaszaladt a kékhez, és a fejére ütött egy bottal.
- Ijesztgeted a gyerekeket? Igen? Hogy mered ezt?
- Jaj, jaj, ne bánts! – siránkozott a kék démon.
- Hogy… mered… ijesztgetni… őket? – kiáltozott a piros démon, és minden szó után ráütött egyet a kék démon fejére a bottal.
A gyerekek csak néztek, és kicsiny, ijedt arcukon halvány mosoly jelent meg. Amikor a kék démon a fejét fogva visszamenekült a fák közé, már nevettek. Vidáman vették körbe megmentőjüket, a piros démont. Megsimogatták, megölelgették, és játszani kezdtek vele.
Este, amikor a gyerekek már hazamentek, a piros démon boldogan ment vissza a fák közé. Az erdő sűrűjében a kék démon várt rá.
- Sikerült! Köszönöm! – kiáltott a piros démon. – A gyerekek játszottak velem! Most már vannak barátaim!
A kék démon elmosolyodott.
- Eddig is volt. Legalább egy – mondta, és fejcsóválva beljebb ment az erdőbe.
|
|
Belépés
GyIK
Keresés
Bár most nappal repkedsz, én meg éjjel....talán egyszer összeakadunk! 
Ketten kezdtük, ketten végezzük. 
Újra hatalmába kerített egy régen nem érzett hangulat....remény.....talán......