Szevasztok drágáim!
Ígértem némi magyarázatot gyakori távolmaradásaimra, hát íme a beeeeszámoló. (Ez úgyis egy beeeeszámolós topik.)
Szóval az úgy volt (van), hogy a párom meg én évek óta ingajáratban közlekedünk Bp. és Balaton között, ahol a mi kicsi tanyánk van. Párom kertezik, én nézem, szép az élet

Párom édesapja pár éve meghalt, akkor maradt ránk a birtok. (Ezt ne szó szerint értsétek, nem a mienk a Badacsony

) A házacskánk a kertben fa, de téliesített és jól meeegvagyunk. Lakásunk, munkánk Bp-n. Munkámat szeretem, bajom vele egy szál se, de… És itt jön a nagy de. Két ingatlant két db nem túl mesés közalkalmazotti fizetésből fenntartani nagyon nehéz. Itt Balatonon ingatlant eladni szinte lehetetlen, van olyan utca, ahol nem minden második, hanem minden ház eladó. A miénkhez elég nagy a kert, csak jóval áron alul tudnánk már elkezdeni is a kínálását. Elvesztegetni meg nem akarjuk, mert a párom családjáé majdnem negyven éve. Arról nem beszélve, mennyivel emberibb, élvezhetőbb az élet egy félig faluban, mint az egyre romlóbb nívójú nagyvárosban. Én egész életemben Bp-n éltem, de mióta beleszagoltam a balatoni vidék levegőjébe, már nem esik jól a városban lenni. Azt gondolom, senkinek nem kell lefesteni, hogy egy közalkalmazottakat foglalkoztató munkahelyen az utóbbi években milyen remek kilátások kecsegtetik az embert: leépítés vagy annak az állandó réme, bérbefagyasztás, fizetésen kívüli juttatások elvonása stb. Szóval elég bizonytalan. Plusz van egy anyukám, aki mindkét lakhelyemtől kb. 60 km-re lakik, és bár jól van, már nem fiatal, ha bármi történik, nem tudok azonnal ott lenni nála. Így aztán hosszas megfontolás után (mely tervezés konkrétan három évig tartott) úgy döntöttünk, hogy anyukám eladja a házát, mi a lakásunkat, és mind hont foglalunk Balatonon. Tekintve a remek vasúti közlekedést, 100 km távolság ahhoz már sok, hogy napi szinten járjunk be dolgozni Bp-re. Kocsival meg kb. a fizetésem menne rá

Így a munkámtól az eddigi formában meg kell válnom. Szerencsére a munkám olyan, a munkahelyem meg annyira jó fej
és az elmúlt években pedáloztam nekik annyit, hogy bizonyos formában továbbra is megtartanak. Ennek a kivitelezéséhez viszont mostanában az eddiginél is több lett a dolgom, még kommandózni is azért nem tudok olyan sűrűn jönni… Párom vinné a vállalkozásunkat itt helyben, én meg egy héten egyszer továbbra is Bp-n, a többi napon szintén itt dolgoznék. No, itt tartunk most. Anyukámnak tegnap sikerült eladni a házát, ezért hetek óta túrázunk a párommal a településen, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb otthont a számára. Már simán nevezhetnénk a 100 méteres „Ki látott több házat” elnevezésű versenyben

Ma csak egyet láttunk, holnap is megyünk, de szerintem a múlt hétvégi 10 ház / két nap rekordot most nem fogjuk megközelíteni.
Közben persze készülünk arra is, hogy a mi lakásunk elkel, és költözünk, így már a birtokon is megkezdtük az átpakolási munkákat. Két hétvégével ezelőtt pl. a párom műhelyét talicskáztuk a pincéből egy kis melléképületbe, azaz változatos és nagyon szórakoztató a választható programjaink listája
Szóval bocsássátok meg birka barátnétoknak, hogy mostanában mellőzöm a társaságotokat, nem kerüllek titeket, de az eddigieknél is jobban elhavazódtam. Azért ha tudok, jövök
