Nevem: Pataki Mihály Mária

         Nos, már itt a nevemnél adódik az első megmagyarázandó körülmény. Annak idején l946 őszén, elsőszülött fiú lévén azért kaptam a keresztségben a Mária (pót-) nevet, mert vallásos szüleim - a mára már feledésbe ment ősi magyar szokás szerint -  Márián keresztül, Jézusnak ajánlottak fel… Tehát férfi volnék, és ma már tudom, hogy mostani faműves munkálkodásom,  a keresztkészítés, összefügg a hajdan-volt, de ma is érvényes „odaadottsággal”…

        Végzettségem szerint: gépésztechnikus volnék, de dolgoztam szerkesztő-műszakiként, selyemkendő festőként, Tsz-árfelelősként, betanított asztalosként… Mivel magammal és állapotbeli kötelességeimmel maradéktalanul soha sem voltam megelégedve, kedvteléseimben igyekeztem kiteljesedni. Ezért eleinte sportoltam, majd a gitárzenével próbálkoztam, végül ifjúként grafikázni és festegetni kezdtem. Érettebb fejjel szellemibb tájakra kalandoztam; gondolatrendszerek, vallások, eszmerendszerek, magyar szerves műveltség, vallási közösségek, irányzatok, Mária jelenések érdekeltek, érdekelnek…

        Mivel szerteágazó érdeklődéseim egyikét sem tudtam „mesteri szintre kiművelni”, ezért maradtam „csak” kisiparos ember. Annak a bizonyos Názáreti ácsnak ma élő „kollégája”, aki valamennyi általa készített kis fakeresztjével igyekszik maga is a JÓT szolgálni…