Száz éve született Zilahy Lajos
"Részlet a MK modszertani közlemények 1991. májusi kiadványából"
Évek óta íróasztalom fiókjának mélyén lapul Zilahy Lajos egy ifjúkori fényképe, amelyen az író, szerkesztő és publicista szülőfalumban, Pátyon a főjegyző társaságában látható. Ez ideig nem volt „divat” beszélni Róla, talán mert nem tartozott szorosan a „destruktív” Nyugat köréhez, hanem inkább ahhoz a vonulathoz, amelyet Herczeg Ferencnek — a Horthy- korszakhivatalos „írófejedelmének” — a neve fémjelez. Néhány egyetemi jegyzet kivételével a tankönyvírók is mintha „szándékosan” megfeledkeztek volna róla
Zilahyt a társadalmi nézeteiben hangoztatott liberalizmusa, hatásos fordulatokra épülő regényei, színművei avatták a korabeli közönség ünnepelt írójává. Arany János Nagyszalontáján született 1891. március 27-én, dzsentri családból. Jogi diplomát szerzett, ám tehetséges tollforgató lévén népszerű költő, író és publicista vált belőle. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Eleven mesélőkedvének köszönhetően termékeny író volt: több tucat regénye, drámája jelent meg.
Közülük a legismertebbek:- Halálos tavasz, 1922
- Szépapám szerelme, 1922
- Hazajáró lélek 1923
- Jégcsap, 1923
- Ezüstszárnyú szélmalom, 1924
- Süt a nap, 1924
- Csillagok, 1925
- Zenebohócok, 1925
- Két fogoly, 1926
- Világbajnok, 1927
- Valamit visz a víz, 1928
- A tábornok
- A lélek kialszik
- Tűzmadár, 1932
- Az utolsó szerep 1935
- A fegyverek visszanéznek, 1936
- A földönfutó város 1939
- Fatornyok, 1943 stb.
Süt a nap című színművének társadalmi jelentőségét Herczeg Ferenc méltatta. Ezzel a drámájával elnyerte az Akadémia Vojnits-dí ját. 1926-ban a Pen Club főtitkárává választották, majd 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. Közéleti szerepet vállalva együtt dolgozott a Nobel-dí jas Szent-Györgyi Alberttal, de 1940-44 között megjelent Híd című lapjában publikált Móricz Zsigmond, Nagy Lajos és Németh László is. írásai húsz nyelven jelentek meg, tizenegy regényéből és színmüvéből készítettek filmet. A negyvenes évek elején minden vagyonát a kincstárnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy azt „... a magyar ifjúság magasabb rendű magyar és igaz értelemben vett keresztény szellemi nevelésére fordítsa’’. 1943-ban mutatta be a Nemzeti Színház a Fatornyok című fasizmus ellenes darabját, amit röviddel a bemutató után betiltottak. 1948-ban hivatalosan az USA-ba utazott, ahonnan nem tért vissza. Miután megtanult angolul, folytatta a Dukay család című megkezdett regényét, amelynek 2. és 3. kötete már angolul jelent meg. A trilógia a napóleoni háborúktól az 1940-es évekig mutatja be a magyar arisztokrácia erkölcsi széthullását. 1973-ban hazalátogatott Budapestre, de végleges hazatelepülésében 1974. december 1 -jén bekövetkezett halála megakadályozta. Zilahy minden írásában korszerű témát választott. Műveiből a magyar középrétegek e század első felében élt élete tárul elénk a csípős társadalomkritika és az elnéző együttérzés sajátos ötvözetében. Most lenne száz éves. Születésének századik évfordulóján emlékezzünk az íróra, a közéleti emberre, aki érzékenyen követve az idők változásait két háború közötti új helyzetben probált egyféle irányt jelölő programot nyujtani.
Wiedermann Gábor
