Miért fáj nekünk az égő élet?
"Részlet a PÁTYI FORUM 1989. November 05. kiadványából"
(Gondolatok a tarlóegetés-ürügyén)
Az elmúlt évtizedek rablógazdálkodása jóvátehetetlen károkat okozott mind természeti, mind társadalmi környezetünkben. Ez alól településünk sem kivétel. A pátyi székhellyel működő Zsámbéki-medence TSZ, mint mezőgazdasági nagyüzem, gyógyíthatatlan sebeket ejtett környezetünkön, kultúránkon, életünkön. Ezek sorából kiemelkedik, hogy tönkre tette termőföldjeinket, kiirtotta a lakosságból a szakértelmet és a gazdaszemléletet, megfertőzte kutjainkat, lerombolta műemlékeinket, kiárusította legelőinket, kiseperte a főváros hajdan volt éléskamráit és tehetetlenségre kárhoztatta az értelmes munkához szokott népet.
A rablás során szerzett nyereség szűk vezetői körök markában olvadt szét célprémium, jutalom nyereségrészesedés formájában, hogy általa egyéni érdekek érvényesülhessenek a közösség rovására. így tollasodhatott az elit, így születhettek a dolgozók többségét kirekesztő, a vezetői rétegek érdekeltségén alapuló vállalkozások: növénytermesztésben, állattenyésztésben, ipari tevékenységben egyaránt.
E durva beavatkozás hatása a normális életfolyamatokra ma még szinte felmérhetetlen. Szükséges hát megállj!-t kiáltani. Csepp a tengerben az a törekvés mely Biatorbágy, Páty, Zsámbék lakóinak elemi érdekének érvényesítésére az MDF pátyi szervezetének tagjaiból tört fel, az immár rendszeressé vált nyárvégi tarlóégetés megelőzésére.
De ez is valami. Akkor is értékes, ha egy be nem tartott füstbement, igéretet sikerült csak kicsikarni a termelőszövetkezet elnökétől. Az igéret ugyanis - ha betartják, ha nem - jelzi, hogy valami nincs rendjén, ami elvárhatóan rendben kellene, hogy legyen. Addig pedig kedves biatorbágyi, pátyi és zsámbéki panaszos, amig kiáltásod elér az illetékesek füleihez, vigasztalódj Ady ismert verssoraival!:
Mért fáj neked az égő élet?
Nincs benne részed soha,
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora."
Wiedermann Gábor
