 |
Búcsúzás
-
Búcsú beszéd
-
Ballagási- és
szerenáddalok
Búcsúzunk egykori iskolánktól
Drága Diáktársaink, Tisztelt
Tanáraink, Kedves Szülők és Vendégek!
Mikor elsősök
lettünk mindenkinek új volt ez a környezet. Idegenek
voltak a felnőttek, a nagyobb gyerekek. Az első nap
valamennyien izgatottak voltunk. Köszönjük alsós
tanárainknak, hogy megszerettették velünk az iskolát!
Zsófi néni
tanított meg írni, olvasni, számolni. Simon Anikó néni
pedig a napköziben segített nekünk a házi feladatban és
sokakkal már ekkor megszerettette a növényeket és az
állatokat. Ildikó nénivel négy évig ügyeskedtünk
technika órákon. Harmadikban aztán kis változás történt.
Vele sokat beszélgettünk, rajzoltunk, énekeltünk,
játszottunk az udvaron. Negyedikben ismét új tanárt
kaptunk: Bentzik Éva nénit, aki lelkesen tanított a
rajzolás fortélyaira.
Felső
tagozatos diákként tanáraink közül csak Zsófi nénit, Éva
nénit és Anikó nénit ismertük, aki németet tanított
nekünk. Igaz az iskolában már otthonosan mozogtunk de az
új tantárgyak és tanárok és a termekből való vándorlás
olyan érzést kelletett bennünk mintha újra elsősök
lettünk volna. Osztályfőnökünk Kati néni lett, aki
magyart tanított nekünk. Hatodikban aztán talán a
legnagyobb változás történt velünk! Új magyartanárunk
Gabi néni lett akit ekkor még nem igazán ismertünk.
Anikó néni is eladott minket. Kati nénitől is búcsúznunk
kellett, mert Edit néni lett helyette az új
osztályfőnökünk. A dráma órákon mindig jót játszottunk,
történelem órán pedig érdekes dolgokat mesélt nekünk a
múltról. Ica néni és Kemény Éva néni matematikából sok
mindenre megtanította csoportját. Az informatika
világába Zita néni és később Csaba bácsi vezetett be
minket. Alaposan megismertük a szövegszerkesztés
fortélyait. Sanyi bácsit , aki kémiát és fizikát
tanított nekünk, hamar megszerettük. A kémiai
reakcióegyenletek írására jól megtanított minket.
Színesebbé tette az órákat az érdekes kísérletekkel és
jó humorával. Irén néni óráin soha nem lazsáltunk,
keményen dolgoztunk, hogy erős, edzett fiatalok legyünk.
Nóra néninek első osztálya voltunk, reméljük, ha
visszagondol ránk kellemes emlékek jutnak az eszébe.
Köszönjük valamennyijüknek fáradozásiakat!
2006
szeptemberében még senki nem gondolta volna, hogy
nemsokára virágcsokrokkal a kezünkben és tarisznyával az
oldalunkon fogunk itt ülni. Felgyorsultak az események:
sorra jöttek a szóbeli és írásbeli felvételik. Mikor már
túl voltunk a nehezén azon izgultunk, kit, hova fognak
majd felvenni. Szerencsére mindenkinek teljesült a
vágya. Már nagyon vártuk, hogy elkezdődjön a nyári
szünet. Ez azonban más lesz mint eddig, nem találkozunk
többet olyan sűrűn!
És eljött a
mai nap. Amikor egymás vállát fogva, énekelve végig
vonultunk iskolánkon. Szinte el sem akarjuk hinni, hogy
nem fogunk többet beülni ezekbe a padokba, hogy nem
fogunk többet együtt rosszalkodni az udvaron, többé nem
fogunk ide járni. Úgy érezzük, szép emlékekkel
búcsúzhatunk el első iskolánktól és tanárainktól. Soha
nem fogjuk elfelejteni azt, hogy mi ide jártunk és
büszkék leszünk rá, hogy itt tanulhattunk.
Búcsúzunk iskolánk sok sok régi
társunk
Elmegyünk
messzire talán soká látunk
Messzire
elmegyünk nem feledünk mégse
Kinek mi volt
kedves jusson az eszébe
Kézenfogva
hoztak bizony mi is féltünk
Az öreg
falakra szív szorongva néztünk
A sok sok
idegen, tárgy és felnőtt ember
Holvan már
hová lett az első szeptember
Köszönünk most
mindent amit nékünk adtak
Búcsút intünk
immár a hűséges padnak
Sok hűséges
társank, kipróbált barátnak
Ezentúl mi
reánk újabb gondok várnak
Egymás vállát
fogjuk hosszú a mi láncunk
Első
iskolánktól szép búcsúszót várunk
Vissza vissza
térünk ha el is visz sorsunk
Soha nem
feledjük, hogy mi itt voltunk
Üres az osztály elrepült belőle
A dalos ajkú
sok vidám diák
Örömmel
töltött szép napok emléke
Szívünkbe
zsong mint tündérvilág
Amint az
osztály nézem elmerengve
Az én szemem
is mintha könnyes lenne
Nagy égő
kínnal felsajogva fáj
Üres az
osztály nincs lakója már
Ballag már a vén diák tovább
tovább
Isten veletek
cimborák tovább tovább
Ez út hazámba
vissza visz
A tettek hívak
engem is tovább tovább tovább
Fel búcsú
csókra cimborák
Vándor felhők
búcsúzunk megyünk megyünk
Szép emlékek
jöjjetek velünk velünk
Alsó és felső
évesek
Örökre isten
véletek tovább tovább tovább
Fel búcsú
csókra cimborák
Száz színű csokrot hoztam én
Hálával
nyújtom át
Fogadja kérem
tőlem el
A búcsú
zálogát
Mindent
köszönök szívem úgy ég mindent megbána adom át én
Most az
illatos rózsákkal vigye el magával egy diák
köszönetét
Százszínű
csokrot hoztam én
Remegve
nyújtom át
Fogadja kérem
tőlem el
A búcsú
zálogát
Mindent
köszönök szívem úgy ég mindent megbánva adom át én
Most az
illatos rózsákkal vigye el magával egy diák
köszönetét
Újra itt van
Újra itt van,
újra itt van,
Újra itt van a
nagy csapat,
Csapjad össze, csapjad össze,
Csapjad össze a
mancsodat!
Újra hallom, újra hallom,
Újra hallom a
hangokat.
Refr.: Légy a
vendégünk, légy az emlékünk,
Ünnepeljük meg az új találkozást,
És hogy elférjünk, arra megkérünk,
Ne csinálj felfordulást.
Szép leányok,
szép leányok,
Szép leányok ne
sírjatok,
Hullanak már, hullanak már,
Hullanak már a
csillagok.
És mi mégis, és mi mégis,
És mi mégis itt
vagyunk.
Refr.
Ha
én rózsa volnék
Ha
én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.
Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.
Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.
Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha engem egyszer lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.
Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
67-es
út
Nagy esők jönnek
és elindulok, elmegyek innen messze
A 67-es úton várhatsz rám dideregve,
Nyári éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.
Ref.:Csillagok, csillagok mondjátok el nekem,
Merre jár, hol lehet most a kedvesem,
Veszélyes út, amin jársz, veszélyes út, amin járok,
Egyszer te is hazatalálsz, egyszer én is hazatalálok.
Nagy esők jönnek és itt maradok, itt maradok örökre,
A 67-es út mellett, az árokparton ülve
Nyári éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.
Ref.
Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze,
A 67-es úton várhatsz rám dideregve
Nyári éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.
Ref. x 3
Játszom
Mondd
el, mit látsz, mondd el, ki vagyok,
Csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell.
Mi az, amire vágysz? Csak ennyit adhatok
Magamból én, te döntsd el mennyit ér!
Voltam már lenn és hagytak egyedül,
Üres falak között, távol mindent?l.
Keser? a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!
Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!
Ref.: Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.
Színház a sors: játszd a szereped!
Ez a darab talán végre mást hoz majd.
Mi az, amire vágysz? Tiéd a f?szerep:
Becsüld meg még! Ne dobd el semmiért!
Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!
Ref.
Kör
Kör közepén
állok,
Körbevesznek jó barátok
Körbevesznek jó barátok és rosszak.
Ref.: Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéb?l majd hiányzok,
Rám többé nem találtok, rosszak.
Bohóc vagyok, de bátor,
Pofonoktól ég az arcom
Pofonoktól piros az arcom, kaptam.
Nem adom fel, tudjátok
Láthatatlan, lapos sumákok
Istenem, de sokan vagytok, rosszak!
Ref.
Kócis kis ördögök
Ref.: Kócos
kis ördögök voltunk,
Naptól és kosztól sötét volt arcunk,
Nyáron csak mezítláb jártunk,
Barátom tán még emlékszel rá.
Egyszer egy lánynak orgonát loptunk,
Mert tetszett a lány nekünk.
És mert a saját kertjében szedtük,
S átadtuk s futottunk.
Ref.
Nyolc éven át egy suliba jártunk,
Az utat jól ismertük.
S meg történt mégis, hogy nem találtuk,
S moziba tévedtünk.
Ref.
Egyszer egy szürke egeret fogtunk,
A szürke szín hatásos.
Mert minden lány, kinek kezébe adtuk,
Fehér lett vagy piros.
Ref.
Sokáig
voltam távol
Sokáig voltam
távol, az élet jó volt bárhol.
Sokáig voltam távol, szívem húz hazafelé.
Mikor elindultam messzi földre, egy szép lány a szívemet
törte össze.
Fájdalmam űzött innen távol, szívem égett és csak sírtam
bánatom emésztett.
Buon giorno mondtam és Ő rám se nézett. Édes szerelmünkkel
egy másik végzett.
Azt mondta mást szeret és más az igazi, mi köztünk volt azt
gyorsan elfelejti.
Buon giorno mondtam és Ő rám se nézett. Édes szerelmünkkel
egy másik végzett.
Hát ég Veled, a szívem törött ma el.
Refr.: Sokáig voltam távol, az élet jó volt bárhol,
Csavargó lettem egymagam és az otthon úgy hiányzott.
Sokáig voltam távol, az élet jó volt bárhol,
Sokáig voltam távol, szívem húz hazafelé.
Sokat felejtettem én azóta, de néha álmodom még valamit
róla.
Most hazatérek és megírom azt, hogy megbocsájtok elküldöm
egy szép levélben.
Buon giorno újra látom ilyen az élet. Édes szerelmünkkel egy
másik végzett.
Én már nem haragszom, szívem összeforrt, kívánom boldogan
éljen.
Buon giorno újra látom ilyen az élet. Édes szerelmünkkel egy
másik végzett.
Hát ég Veled, sose leszek a Tied.
Refr.
Kell még egy szó
Kell még egy szó,
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
Az úton majd néha, gondolj reám
Ez a föld a tiéd, ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd csillagokra lépsz,
Nézz rám tovatűnt a régi szenvedés,
Hol a fák az égig érnek ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész de végül hazatérsz!
Ref.: Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl;
Szállj, szállj ott várok rád, ahol véget ér az út
Úgy kell, hogy te is értsd nem éltél hiába.
Az a hely, ahol élsz világnak világa.
Az égig érő fának ha nem nő újra ága,
úgy élj, te legyél virágnak virága!
Ref.
Nézz rám, s ne ígérj; nézz rám sose félj
ha nincs hely, ahol élj indulj hazafelé!
Valaki
mondja meg
Valaki mondja meg
milyen az élet,
Valaki mondja meg mért ilyen!
Valaki mondja meg mért szép az élet,
Valaki mondja meg miért nem!
Valaki mondja meg mért jó az ember,
Valaki mondja meg miért nem!
Valaki mondja meg mért lesz gonosszá,
valaki mondja meg miért nem!
Valaki mondja meg kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg kinek nem!
Valaki mondja meg ki hova érhet,
S milyen az íze az élet vizének!
Valaki mondja meg a hosszú évek
Mért tűnnek úgy, mint egy pillanat!
Valaki mondja meg mi az, hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt!
Valaki mondja meg hogyan kell élni,
Apám azt mondta, ne bánts mást!
Valaki látta, hogy bántottalak már
Valaki látta, hogy bántottál.
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta, hogy boldog légy!
De anyám azt nem mondta, mért nem e földön,
Anyám nem mondta. Mondd, miért?
Európa
Dús hajába tép a
szél,
Kék szemében ott a szenvedély.
Foltos, sokszín ruhája oly sokszor elszakadt,
Álma adja az álmokat.
Megszülte hűtlen gyermekét,
Nem sírt, akkor sem ha elvetélt,
Akármi történt, mindig büszke nő maradt,
Így élt a sok-sok év alatt.
Refr.: Ezért értsd meg, szeretem őt,
A vén Európát, a büszke nőt!
Nagyon kérlek, becsüld meg őt,
A vén Európát, a gyönyörű nőt!
Magából ad, ha enni kérsz,
Testével véd, amikor visszatérsz,
Ölén a szerelem minden öröme hívogat,
Arcában látod az arcodat
Refr.
Tábortűz
Isten hozott és
csak a jók jöhetnek el
Ülj hát közel, a szeretet éltet, átölel
S ki a csillagok közt él, mind aki rég odaköltözött
Most visszatér s leül a t?z mögött
Refr.: Sok szív mélyén
Ott ég ez a tűz egy kör közepén
Egy dal, s Te újra mellém ülsz
És lobog a tábortűz, a szél belekarolt
Egy dal, és újra köztünk élsz
Ma újból Te zenélsz, úgy van, ahogy rég volt
Egy dal, s Te újra mellém ülsz
És lobog a tábortűz, a szél belekarolt
Szól egy dal, és a lelkünk összeér
A gyönyörű tűzfénynél, napszín? a hold
Súgd meg nekem, tudod, így ígérted rég
A nagy titkokat, amit egy kisgyerek nem ért
Hiszen annyi minden volt, amire nem jutott id?
Pár pillanat, most hogy legyen múlt, jelen, jöv?
Refr.
Isten veled, a könnyem nézd ma el
Mondj egy mesét ahogyan régen, csak ennyi kell
Ez a t?z örökkön ég, semmi nem dúlhatja szét
A lelkekért, akiket rejt az ég
Refr.
Legyetek
jók, ha tudtok
Végre elmúlt
ennek is vége
az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek pont ez a lényeg.
A csomagom kész van a küszöbön áll.
Oly nehéz most jónak lenni
el se tudnád képzelni
annyi minden meg kell tenni
de nem ígérem hogy jó leszek.
Semmi jóból most ki ne hagyjál!
Nem tart soká' a 8.nyár.
Ha néha durva volt is a játék
nem mutattam de nekem is fájt!
Oly nehéz most jónak lenni
el se tudnád képzelni
annyi mindent meg kell tenni
de nemígérem hogy jó leszek.
Refr.: Az az egy fontos legyetek jók most
Már nem kell túl sok a holnaphoz
Legyen szent a játék
Legalább egyszer még.
Az az egy fontos legyetek jók most
Már nem kell túl sok a holnaphoz
Legyetek jók ha tudtok
A többi nem
számít.
Ugye tényleg nem fog fájni
ha majd végre nagy leszek
ugye másként fogom gondolni
azt hogy milyenek a felnőttek!
Refr. |
 |