"Úgy élj, ha lepereg elôtted életed filmje, érdemes legyen végig nézned!"

Perbáli Általános Iskola

1999-2007

 

perbal99-07@freemail.hu            www.perbal99-07.atw.hu

 

 

Home

Osztályunk

Tanáraink

Búcsúzás

Képek

Videók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

www.iskolaperbal.hu

www.perbal.hu

 

 Búcsúzás

  1. Búcsú beszéd

  2. Ballagási- és szerenáddalok

Búcsúzunk egykori iskolánktól

Drága Diáktársaink, Tisztelt Tanáraink, Kedves Szülők és Vendégek!

Mikor elsősök lettünk mindenkinek új volt ez a környezet. Idegenek voltak a felnőttek, a nagyobb gyerekek. Az első nap valamennyien izgatottak voltunk. Köszönjük alsós tanárainknak, hogy megszerettették velünk az iskolát!

Zsófi néni tanított meg írni, olvasni, számolni. Simon Anikó néni pedig a napköziben segített nekünk a házi feladatban és sokakkal már ekkor megszerettette a növényeket és az állatokat. Ildikó nénivel négy évig ügyeskedtünk technika órákon. Harmadikban aztán kis változás történt. Vele sokat beszélgettünk, rajzoltunk, énekeltünk, játszottunk az udvaron. Negyedikben ismét új tanárt kaptunk: Bentzik Éva nénit, aki lelkesen tanított a rajzolás fortélyaira.

Felső tagozatos diákként tanáraink közül csak Zsófi nénit, Éva nénit és Anikó nénit ismertük, aki németet tanított nekünk. Igaz az iskolában már otthonosan mozogtunk de az új tantárgyak és tanárok és a termekből való vándorlás olyan érzést kelletett bennünk mintha újra elsősök lettünk volna. Osztályfőnökünk Kati néni lett, aki magyart tanított nekünk. Hatodikban aztán talán a legnagyobb változás történt velünk! Új magyartanárunk Gabi néni lett akit ekkor még nem igazán ismertünk. Anikó néni is eladott minket. Kati nénitől is búcsúznunk kellett, mert Edit néni lett helyette az új osztályfőnökünk. A dráma órákon mindig jót játszottunk, történelem órán pedig érdekes dolgokat mesélt nekünk a múltról. Ica néni és Kemény Éva néni matematikából sok mindenre megtanította csoportját. Az informatika világába Zita néni és később Csaba bácsi vezetett be minket. Alaposan megismertük a szövegszerkesztés fortélyait. Sanyi bácsit , aki kémiát és fizikát tanított nekünk, hamar megszerettük. A kémiai reakcióegyenletek írására jól megtanított minket. Színesebbé tette az órákat az érdekes kísérletekkel és jó humorával. Irén néni óráin soha nem lazsáltunk, keményen dolgoztunk, hogy erős, edzett fiatalok legyünk. Nóra néninek első osztálya voltunk, reméljük, ha visszagondol ránk kellemes emlékek jutnak az eszébe. Köszönjük valamennyijüknek fáradozásiakat!

2006 szeptemberében még senki nem gondolta volna, hogy nemsokára virágcsokrokkal a kezünkben és tarisznyával az oldalunkon fogunk itt ülni. Felgyorsultak az események: sorra jöttek a szóbeli és írásbeli felvételik. Mikor már túl voltunk a nehezén azon izgultunk, kit, hova fognak majd felvenni. Szerencsére mindenkinek teljesült a vágya. Már nagyon vártuk, hogy elkezdődjön a nyári szünet. Ez azonban más lesz mint eddig, nem találkozunk többet olyan sűrűn!

És eljött a mai nap. Amikor egymás vállát fogva, énekelve végig vonultunk iskolánkon. Szinte el sem akarjuk hinni, hogy nem fogunk többet beülni ezekbe a padokba, hogy nem fogunk többet együtt rosszalkodni az udvaron, többé nem fogunk ide járni. Úgy érezzük, szép emlékekkel búcsúzhatunk el első iskolánktól és tanárainktól. Soha nem fogjuk elfelejteni azt, hogy mi ide jártunk és büszkék leszünk rá, hogy itt tanulhattunk.


Búcsúzunk iskolánk sok sok régi társunk

Elmegyünk messzire talán soká látunk

Messzire elmegyünk  nem feledünk mégse

Kinek mi volt kedves jusson az eszébe

 

Kézenfogva hoztak bizony mi is féltünk

Az öreg falakra szív szorongva néztünk

A sok sok idegen, tárgy és felnőtt ember

Holvan már hová lett az első szeptember

 

Köszönünk most mindent amit nékünk adtak

Búcsút intünk immár a hűséges padnak

Sok hűséges társank, kipróbált barátnak

Ezentúl mi reánk újabb gondok várnak

 

Egymás vállát fogjuk hosszú a mi láncunk

Első iskolánktól szép búcsúszót várunk

Vissza vissza térünk ha el is visz sorsunk

Soha nem feledjük, hogy mi itt voltunk


Üres az osztály elrepült belőle

A dalos ajkú sok vidám diák

Örömmel töltött szép napok emléke

Szívünkbe zsong mint tündérvilág

 

Amint az osztály nézem elmerengve

Az én szemem is mintha könnyes lenne

Nagy égő kínnal felsajogva fáj

Üres az osztály nincs lakója már


Ballag már a vén diák tovább tovább

Isten veletek cimborák tovább tovább

Ez út hazámba vissza visz

A tettek hívak engem is tovább tovább tovább

Fel búcsú csókra cimborák

 

Vándor felhők búcsúzunk megyünk megyünk

Szép emlékek jöjjetek velünk velünk

Alsó és felső évesek

Örökre isten véletek tovább tovább tovább

Fel búcsú csókra cimborák


Száz színű csokrot hoztam én

Hálával nyújtom át

Fogadja kérem tőlem el

A búcsú zálogát

 

Mindent köszönök szívem úgy ég mindent megbána adom át én

Most az illatos rózsákkal vigye el magával  egy diák köszönetét

 

Százszínű csokrot hoztam én

Remegve nyújtom át

Fogadja kérem tőlem el

A búcsú zálogát

 

Mindent köszönök szívem úgy ég mindent megbánva adom át én

Most az illatos rózsákkal vigye el magával  egy diák köszönetét


Újra itt van

 

Újra itt van, újra itt van,

Újra itt van a nagy csapat,
Csapjad össze, csapjad össze,

Csapjad össze a mancsodat!
Újra hallom, újra hallom,

Újra hallom a hangokat.
 

Refr.: Légy a vendégünk, légy az emlékünk,
Ünnepeljük meg az új találkozást,
És hogy elférjünk, arra megkérünk,
Ne csinálj felfordulást.
 

Szép leányok, szép leányok,

Szép leányok ne sírjatok,
Hullanak már, hullanak már,

Hullanak már a csillagok.
És mi mégis, és mi mégis,

És mi mégis itt vagyunk.


Refr.


 Ha én rózsa volnék

 

 Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha engem egyszer lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.


 67-es út

 

Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze
A 67-es úton várhatsz rám dideregve,
Nyári éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.

Ref.:Csillagok, csillagok mondjátok el nekem,
Merre jár, hol lehet most a kedvesem,
Veszélyes út, amin jársz, veszélyes út, amin járok,
Egyszer te is hazatalálsz, egyszer én is hazatalálok.


Nagy esők jönnek és itt maradok, itt maradok örökre,
A 67-es út mellett, az árokparton ülve
Nyári éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.

Ref.

Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze,
A 67-es úton várhatsz rám dideregve
Nyári éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.

Ref. x 3


 Játszom

 

 Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok,
Csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell.
Mi az, amire vágysz? Csak ennyit adhatok
Magamból én, te döntsd el mennyit ér!

Voltam már lenn és hagytak egyedül,
Üres falak között, távol mindent?l.
Keser? a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!

Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!

Ref.: Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.

Színház a sors: játszd a szereped!
Ez a darab talán végre mást hoz majd.
Mi az, amire vágysz? Tiéd a f?szerep:
Becsüld meg még! Ne dobd el semmiért!

Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!

Ref.


 Kör

 

Kör közepén állok,
Körbevesznek jó barátok
Körbevesznek jó barátok és rosszak.

Ref.: Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéb?l majd hiányzok,
Rám többé nem találtok, rosszak.

Bohóc vagyok, de bátor,
Pofonoktól ég az arcom
Pofonoktól piros az arcom, kaptam.

Nem adom fel, tudjátok
Láthatatlan, lapos sumákok
Istenem, de sokan vagytok, rosszak!

 

Ref.


Kócis kis ördögök

 

Ref.: Kócos kis ördögök voltunk,
Naptól és kosztól sötét volt arcunk,
Nyáron csak mezítláb jártunk,
Barátom tán még emlékszel rá.

Egyszer egy lánynak orgonát loptunk,
Mert tetszett a lány nekünk.
És mert a saját kertjében szedtük,
S átadtuk s futottunk.
Ref.

Nyolc éven át egy suliba jártunk,
Az utat jól ismertük.
S meg történt mégis, hogy nem találtuk,
S moziba tévedtünk.

Ref.

Egyszer egy szürke egeret fogtunk,
A szürke szín hatásos.
Mert minden lány, kinek kezébe adtuk,
Fehér lett vagy piros.

Ref.


 Sokáig voltam távol 

 

Sokáig voltam távol, az élet jó volt bárhol.
Sokáig voltam távol, szívem húz hazafelé.

Mikor elindultam messzi földre, egy szép lány a szívemet törte össze.
Fájdalmam űzött innen távol, szívem égett és csak sírtam bánatom emésztett.
Buon giorno mondtam és Ő rám se nézett. Édes szerelmünkkel egy másik végzett.
Azt mondta mást szeret és más az igazi, mi köztünk volt azt gyorsan elfelejti.
Buon giorno mondtam és Ő rám se nézett. Édes szerelmünkkel egy másik végzett.
Hát ég Veled, a szívem törött ma el.

Refr.:  Sokáig voltam távol, az élet jó volt bárhol,
Csavargó lettem egymagam és az otthon úgy hiányzott.
Sokáig voltam távol, az élet jó volt bárhol,
Sokáig voltam távol, szívem húz hazafelé.

Sokat felejtettem én azóta, de néha álmodom még valamit róla.
Most hazatérek és megírom azt, hogy megbocsájtok elküldöm egy szép levélben.
Buon giorno újra látom ilyen az élet. Édes szerelmünkkel egy másik végzett.
Én már nem haragszom, szívem összeforrt, kívánom boldogan éljen.
Buon giorno újra látom ilyen az élet. Édes szerelmünkkel egy másik végzett.
Hát ég Veled, sose leszek a Tied.

Refr.


Kell még egy szó

 

Kell még egy szó, mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
Az úton majd néha, gondolj reám 
Ez a föld a tiéd, ha elmész visszavár!


Nézz rám és lásd csillagokra lépsz,
Nézz rám tovatűnt a régi szenvedés,
Hol a fák az égig érnek ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész de végül hazatérsz!

Ref.:  Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl;
Szállj, szállj ott várok rád, ahol véget ér az út

Úgy kell, hogy te is értsd nem éltél hiába.
Az a hely, ahol élsz világnak világa.
Az égig érő fának ha nem nő újra ága,
úgy élj, te legyél virágnak virága!

Ref.

Nézz rám, s ne ígérj; nézz rám sose félj
ha nincs hely, ahol élj indulj hazafelé!


 Valaki mondja meg

 

Valaki mondja meg milyen az élet,
Valaki mondja meg mért ilyen!
Valaki mondja meg mért szép az élet,
Valaki mondja meg miért nem!
Valaki mondja meg mért jó az ember,
Valaki mondja meg miért nem!
Valaki mondja meg mért lesz gonosszá,
valaki mondja meg miért nem!

Valaki mondja meg kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg kinek nem!
Valaki mondja meg ki hova érhet,
S milyen az íze az élet vizének!
Valaki mondja meg a hosszú évek
Mért tűnnek úgy, mint egy pillanat!
Valaki mondja meg mi az, hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt!

Valaki mondja meg hogyan kell élni,
Apám azt mondta, ne bánts mást!
Valaki látta, hogy bántottalak már
Valaki látta, hogy bántottál.
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta, hogy boldog légy!
De anyám azt nem mondta, mért nem e földön,
Anyám nem mondta. Mondd, miért?


 Európa

 

Dús hajába tép a szél,
Kék szemében ott a szenvedély.
Foltos, sokszín ruhája oly sokszor elszakadt,
Álma adja az álmokat.

Megszülte hűtlen gyermekét,
Nem sírt, akkor sem ha elvetélt,
Akármi történt, mindig büszke nő maradt,
Így élt a sok-sok év alatt.

Refr.: Ezért értsd meg, szeretem őt,
A vén Európát, a büszke nőt!
Nagyon kérlek, becsüld meg őt,
A vén Európát, a gyönyörű nőt!

Magából ad, ha enni kérsz,
Testével véd, amikor visszatérsz,
Ölén a szerelem minden öröme hívogat,
Arcában látod az arcodat

 

Refr.


 Tábortűz

 

Isten hozott és csak a jók jöhetnek el
Ülj hát közel, a szeretet éltet, átölel
S ki a csillagok közt él, mind aki rég odaköltözött
Most visszatér s leül a t?z mögött
Refr.: Sok szív mélyén
Ott ég ez a tűz egy kör közepén
Egy dal, s Te újra mellém ülsz
És lobog a tábortűz, a szél belekarolt
Egy dal, és újra köztünk élsz
Ma újból Te zenélsz, úgy van, ahogy rég volt
Egy dal, s Te újra mellém ülsz
És lobog a tábortűz, a szél belekarolt
Szól egy dal, és a lelkünk összeér
A gyönyörű tűzfénynél, napszín? a hold


Súgd meg nekem, tudod, így ígérted rég
A nagy titkokat, amit egy kisgyerek nem ért
Hiszen annyi minden volt, amire nem jutott id?
Pár pillanat, most hogy legyen múlt, jelen, jöv?

Refr.


Isten veled, a könnyem nézd ma el
Mondj egy mesét ahogyan régen, csak ennyi kell
Ez a t?z örökkön ég, semmi nem dúlhatja szét
A lelkekért, akiket rejt az ég

 

Refr.


 Legyetek jók, ha tudtok

 

Végre elmúlt ennek is vége
az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek pont ez a lényeg.
A csomagom kész van a küszöbön áll.
Oly nehéz most jónak lenni
el se tudnád képzelni
annyi minden meg kell tenni
de nem ígérem hogy jó leszek.

Semmi jóból most ki ne hagyjál!
Nem tart soká' a 8.nyár.
Ha néha durva volt is a játék
nem mutattam de nekem is fájt!
Oly nehéz most jónak lenni
el se tudnád képzelni
annyi mindent meg kell tenni
de nemígérem hogy jó leszek.

Refr.: Az az egy fontos legyetek jók most
Már nem kell túl sok a holnaphoz

Legyen szent a játék
Legalább egyszer még.
Az az egy fontos legyetek jók most
Már nem kell túl sok a holnaphoz

Legyetek jók ha tudtok

A többi nem számít.

Ugye tényleg nem fog fájni
ha majd végre nagy leszek
ugye másként fogom gondolni
azt hogy milyenek a felnőttek!
 

Refr.