KORZIKA fõoldalra vissza
Tíz nap Korzika szigetén (2.rész)
                                                            1.rész < ---       ---->  3.rész  --->  4.rész    -->  5.rész

Hegyi túrák (4.- 6.nap)
                                               KÉPSOROZAT  2. rész  (fotók: )
Tavignanu-medertúra

Az elsõ napi túra a Tavignanu-patak szurdokába vezetett. Corte városából indulva a völgy oldalában futó, fokozatosan emelkedõ ösvényen  kb. 2,5 órás túrával értük el a medertúránk kiindulópontját.
Hamar megbarátkoztunk a a sziklamedencékben folydogáló, kissé hûvösnek tûnõ kristálytiszta vízzel és megindult csapatunk lefelé a szurdokban, hogy belekóstoljunk a kenyontúrába.

Szikláról sziklára ugorva avagy mászva, egyre és egyre többet úszva, hatalmas sziklákról több métert a mélységbe ugorva értük el a "bátorságpróba" színhelyét, ahonnan 6-7 méter magasságból vetette magát le a hûs vízbe a csapat egy része a sziklák közötti mély vízbe. Igazán izgalmas, kellemesen "megborzongató" élmény már maga az ugrás latolgatása is. Végül is csak néhány fõ vette a bátorságot, hogy folytassa a többórás "nagy kanyoning" programját, amelynek csúcspontja egy 8-9 méteres magasságból való célzott ugrás volt, az elbeszélések szerint.

 Sajnos ilyen helyre fényképezõgépet nem nagyon lehet vinni (de hiányzott pedig!)..ezért errõl csak kevés kép van birtokomban. De volt ott egy túratársunknál vízálló fényképezõgép is, késõbb talán eljutnak hozzám azok a képek is. A visszautat mindenesetre már a vízben tettem meg néhányakkal, vízesésekben fürdõzve...úgy mint otthon, a Biharban, a Kis-Sebesi vízeséseknél két éve. Aztán  egy újabb élményekben gazdag fürdõzésre került sor a völgyben lejjebb, a "nagy medertúrás" csapat érkezési helye környékén.




A túra végén ismét Corte várásába érkeztünk, a képen a fellegvár látható.




A Monte d'Oro (2389 m.) túrája




Másnap egy nagyobb hegyi túra várt ránk, a Vizzavona-hágótól indulva a Korzikán szokásos napsütésben, sokszor kínos szélcsendben  4,5 óra alatt hódítottuk meg a közel 2400 méter magas csúcsot a forró sziklarengetegben.

 A mászás legszebb része az utolsó egy óra volt, ahol is óriási sziklák között haladtunk a csúcs felé. A csapat közel egyharmada ért fel a csúcsra, a többiek a gerinc közelében maradtak, vagy a túra kiindulópontja közelében lévõ "Angol vízesések" (Cascades de Anglais) közelében hûsöltek.
A túra egy része a Korzikát átszelõ híres GR20-as túraútvonalon haladt. A kirándulás összességében közel 1500 méter szintemelkedéssel járt és kb. 7-8 óráig tartott.

Utána mi is a vízesések, sziklamedencék környékén pihentük ki a túra fáradalmait.
fenn: a Monte d'Oro csúcsán                                                                                         lenn: Az angol vízeséseknél

A túra után késõ estébe nyúló Corte-i városnézés volt a program, a megérdemelt finom vacsorával, borkostolóval. Megismertük Pasquale Paoli nevét, aki a korzikai önállósági törekvések legharcosabb képviselõje volt a genovai uralommal szemben és kormányzása idején, 1755 és 1769 között, Corte a sziget fõvárosa volt. A szobra alatti étteremben töltöttük az estét. A képen az óváros felett emelkedõ fellegvár esti fényben.

A Golo-patak szurdokvölgye, érkezés a tengerpartra (Porto)

A 3. nap a  hegyvidékrõl ismét a tengerpart felé indultunk, menetközben egy 700 éves genovai híd mellett a Golo-patak völgyében folytattuk a medertúrák sorát. Itt a kövek sokkal csúszósabban voltak, lassabb, bizonytalanabb volt a haladás, egyszerûbb volt úszkálni a vízben, igaz a vízbõl való kijövetel idõnként igen nehézkes volt a sima kövek miatt.
A Verghio-hágón át a vadregényes Spelunca-szurdok mentén kanyargós és keskeny hegyi úton értünk le a tengerpartra, Porto városkába. A sátorverés után (kemping) természetesen az elsõ program: irány a tengerpart, ahol a fürdõzés mellett a híres portói naplementét is élvezhettük.  még több kép itt
                                                                             folytatás (3.rész).   

                                                        
                                                                            Perei Árpád honlapja