Prága a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják "száztornyú városnak", "arany városnak", vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította.
Az "arany Prága" név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347-78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár alatt nevezték el "aranynak".
A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi letelepedésre utaló nyomokat, s a város környékét ettől kezdve szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohémia nevet.
A mai Prága déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványai kerültek elő. A területet i.e 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg, és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a langobárdok átvonulása után szláv népcsoportok (csehek, dudlebek, lucanok stb.) i. sz. 500 táján jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek. A Premysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk halála után (895-ben) I. Spitinyev fejedelem a német király vazallusa lett.
A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Premysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vysehradból, illetve a Hradzsinból kormányozták.
PRÁGA TÖRTÉNETE