germany1918-1939

Németország a két világháború között

Németországot az első világháború elvesztése katasztrofálisan érintette. Elvesztette gyarmatait, a gazdasága romokban hevert, magas volt a munkanélküliség, amit még a háborúból hazatérő katonaság is súlyosbított. A Versaillesi békében területileg is megcsonkították, elvesztette Elzászt és Lotharingiát, Szilézia egy részét, a Szudéta vidéket és Kelet-Poroszországtól nyugatra még a lengyel korridor is ott volt. Jóvátételt kellett fizetnie a nyerteseknek amellett, hogy tiltórendelkezések sora nehezítette sorát. A Ruhr vidéket pedig a franciák szállták meg és termelték ki javait.
A frissen megdőlt császárság helyére sikerült az ún. Weimari köztársaságot létrehozni, de stabilitását nehezítette a 20% fölötti munkanélküliség és egyes pártok különítményei. Egyedüli reménysugár volt a gazdasági világválságig a Dawes terv. A terv lényege az volt, hogy az USA kölcsön ad Németországnak, melyből az fejleszti infrastruktúráját, iparát és helyre állítja a gazdaságot; majd a megtermelt javak után visszafizeti Angliának, Franciaországnak és az USÁnak a jóvátételt. Egy ideig működött is, noha a várt szintet soha nem érte el a gazdaság. A világválság (1929) hatására Amerika nem tudod több kölcsön adni Németországnak és próbálta visszaszippantani a kölcsönöket, ettől a német gazdaság összeroppant és még drasztikusabban nőtt a munkanélküliség.

Adolf Hitler a világháború után már korán elkezdett szervezkedni, 1923-ban zajlott az ún. sör Puccs Münchenben amiben már Göring is részt vett. A sikertelen puccs után Hitler börtönbe került és börtöni évei alatt megírta a Mein Kampf című "hitvallás"-át. Ebben a könyvben kifejti a német nép általa elgondolt jövőjét, a népek rangsorolását (fajelmélet) és megnyilvánul benne az antiszemitizmus, azaz a rossz dolgokért a zsidóságot okolja és a zsidók összeesküvését. A börtönből idő előtt kiengedték és neki is látott a pártja újraszervezésének, hosszas körutakat tett Németország szerte és fáradthathatatlanul szónokolt. A világválság hatására Németország egyre fogékonyabb lett a szélsőséges megoldásokra, ugyanis a kommunisták és az NSDAP is világos programokat ígért, az 1930-as évek elejére kommunista és náci rohamosztagok garázdálkodtak az utcán. A náciknak sikerült elérniük, hogy a kommunisták népszerűsége csökkenjen. 1933-ban törvényes keretek közt megnyerték a választásokat, Hitler miniszterelnök lett. 1934-ben meghalt Hindenburg kancellár, posztját Hitler vette át, s ezzel kiteljesedett a totális diktatúra. A hosszú kések éjszakáján (1934 június 30. - július 1) leszámoltak a párton belüli ellenzékkel. Hitler a hadigazdaság élénkítésével (Versaillesi béke megszegése) elérte, hogy a gazdaság helyreálljon és a munkanélküliség megszűnjön. Az inflációt mesterségesen tartotta nyomottan-ennek következtében külföldön a Birodalmi Márka játékpénzé vált fedezet hiányában. A hatalmas autópálya-építkezések nem, hogy csak gazdaságilag élénkítők voltak, de a kelet felé való gyorsmozgás is (főleg tankoknak) megkönnyebbült ezzel. Az 1936-os berlini olimpia már a nyugat felé való erődemonstráció volt. Megjelent emellett az antiszemitizmus gyakorlati megnyilvánulása, pogromokat tartottak, és zsidó boltok ellen bojkottokat hirdettek. A T4 akció keretében meggyilkolták a halálos betegeket, nyomorékok, fogyatékosokat, csupán gazdasági megfontolásból és, hogy ezzel "tisztává" tegyék a német népet. A kristályéjszaka (1938) keretében felgyújtották a zsinagógákat, ezzel kezdődött meg az intézményesített zsidóellenesség.

Németország a hitleri fordulat előtt nem tett lépéseket a Versaillesi béke ellent, azonban 1933 után Hitler módszeresen állította vissza az 1918 előtti állapotot. A Saar-vidék az 1935-ös népszavazás értelmében Németországhoz tartozik, majd a Rajna bal partjára is bevonulnak a német alakulatok. Csehszlovákiát 1938-ban a Müncheni konferenciában feldarabolják, Németország megkapja a Szudéta-vidéket, Magyarország Dél-Szlovákiát. 1938 márciusában Németország bekebelezi Ausztriát, majd 1939-ben Cseh-morva protektorátus néven bábállamot alakít a maradék Csehországból és megszállja, Magyarország bevonul Kárpátaljára és Szlovákiában pedig német barát bábállam jön létre. 1939 nyarán Hitler követeli Danzigot, majd augusztus végén megköti a Szovjetunióval a Molotov - Ribbentropp paktumot, melynek értelmében Lengyelországot feldarabolják, A Szovjetunió szabad kezet kap keleten, Németország meg nyugaton.

1939 szeptember 1. 04:45-kor Németország lerohanja Lengyelországot és megkezdődik a Második világháború.