A köztársaság alkonya

Rómát, mint apró királyságot alapították, köztársaságként indult virágzásnak, s császárságként élte fénykorát. A köztársaság Kr.e. 49-ben bukott meg, amikor Julius Caesar hadseregével Galliából hazatérve bevonult a városba. Hatalmi harcok után Kr.e. 44 februárjában "örökös diktátorrá" nevezték ki, ám egy hónap múlva megölték. Miután leverték, Caesar gyilkosai, Brutus és Cassius seregeit, Octavianus és Marcus Antonius osztozott a hatalmon. Antonius feleségül vette Kleopátrát, Octavianus pedig ennek ürügyén hadat üzent Egyiptomnak, majd Kr.e. 31-ben győzelmet aratott.

Ugrás a Wikipediára -->

 

Kr.e. 27-Kr.u. 14

Augustus kora

Minden hatalom Octavianus kezében öszpontosult, majd a szenátus ráruházta az Augustus címet. Fenntartva a köztársaság látszatát, első polgárként (princeps) lépett föl, s felvilágosult vezetőként kialakította az utódai által követett uralmi rendszert. Ő uralkodott a császárok közül, principátusa alatt a Római Birodalom a Dunáig terjeszkedett.

Ugrás a Wikipediára -->

 

Kr.e. 19

Vergilius eposza: az Aeneis

Vergilius homéroszi eposzokat követő hőskölteménye, az Aeneis a trójai háború hősétől, Aeneastól eredezteti a rómaiakat. Kr.u. 1. században a levélirodalom virágzott, főként Seneca és ifjabb Plinius révén, akik a késő köztársaságkori szerzők, Catullus, Cicero és Vergilius örökségét vitték tovább.

 

Kr.u. 43

Britannia meghódítása

Claudius uralkodása alatt négy római légió tört be Britanniába. 51-ben a britek vezérét, Caratacust rabláncra verve hurcolták Rómába, s később az icenusok királynője, Boudicca vezette felkelést is leverték. Ám Caledoniát (a mai Skóciát) a későbbi császároknak sem sikerült meghódítaniuk.

Ugrás a Wikipediára -->

 

Kr.u. 64

Róma lángokban

A szinte kamaszként trónra lépő Nero uralkodása tizedik esztendejében - egyesek szerint derűsen - szemlélte, ahogy a város a lángok martalékává lesz. Az üszkös romok helyén építtette fel grandiózus Aranyházát. Szeszélyeivel maga ellen fordította alattvalóit és végül harmincévesen öngyilkosságra kényszerült.

Ugrás a Wikipediára -->

 

Kr.u. 66-73

Jeruzsálem ostroma

Nero Vespasianust küldte a júdeai felkelés leverésére, ám a háború közepén Nero uralma megdőlt, s három szenátor is hatalomra jutott, mígnem a hadsereg Vespasianust kiáltotta ki császárrá. 70-ben fia, Titus bevette Jeruzsálemet; a templomot felgyújtatta, ezreket mészároltatott le. 73-ban a maszadai erőd zelótái inkább öngyilkosságot követtek el, mint hogy megadják magukat.

Ugrás a Wikipediára -->

 

Folyt.köv.