Csodaszarvas online régiségbolt

Római iskola

...............................................................................................................................................................................................
<RÉGISÉGBOLT>
Kategóriák:
<ANTIKVÁRIUM>
Kategóriák:
Nyomat,metszet
<GALÉRIA>
Kategoriák:
AJÁNDÉKBOLT
Kategoriák:

 

 

 
Római iskola
 

1928-ban a magyar állam fiatal művészek számára ösztöndíjat indított a római Magyar Akadémián. E stílus elindítója és fő pártfogója Gerevich Tibor volt, aki egyben az ösztöndíj szellemi atyjának is számít. 1931-ben íródott cikkében körvonalazta az iskola stílusjegyeit és törekvéseit. Ezek közé tartozott, hogy a fiatal magyar művészek a francia és német hatások helyett inkább az aktuális olasz törekvéseket megismerve teremtsenek új stílust. Gerevich azt akarta, hogy "az alapvetés minden téren, építészetben, szobrászatban, festészetben, iparművészetben egyszerre, párhuzamosan, egymásba fonódva induljon meg, hogy szervesen, a művészi ágak egységes kölcsönhatásával alakuljon ki a keresett és remélt új stílus, új szellem". Ez a neoklasszicizmuson alapuló stílus olaszosságával, modernségével és katolicizmusával kiválóan alkalmas volt mind egyházi, mind történelmi témájú művészeti munkák kivitelezésére. Az első évfolyamok művészeire különböző élmények hatottak. A Patkó Károly által újra felfedezett tempera-technika a korábbi sötét tónusok kivilágosodosát és a képek színesebbé válását eredményezte, témáikban egyre inkább a hétköznapi élet felé fordultak: a fordulópontot Aba-Novák Vilmos Térzene c. képe érzékelteti legjobban. Kettejük mediterrán szerkezetes felépítésű városképein a monumentális formaképzés expresszív színkezeléssel párosul (pl. Patkó Károly: Cefalú). Az ún. római iskola festőinek másik csoportjára erősen hatottak az itáliai művészet különböző korszakai: műveikben egyszerre érvényesülnek a trecento festészetét idéző archaizáló vonások ill. a modern művészeti törekvések. Molnár C. Pál vallásos képein az art deco (Madonna), Medveczky Jenő aktjain a szigorú archaizálás (Háromfigurás kompozíció), Kontuly Béla portréin és csoportképein a Neue Sachlichkeit hatása figyelhető meg (A kánai menyegző). Közülük többen egyházi megbízásoknak is eleget tettek, vallásos témájú táblaképek mellett templomkba is festettek freskókat (Aba-Novák Vilmos: Az utolsó ítélet; Medveczky Jenő: Krisztus feltámadása). A művészekre jellemző a monumentális érzés, a térábrázolás fejlettsége, a valóság lényeges elemeinek kiemelése, a tömör plasztikai törekvés és egészséges formalátás, a megkapó és kellemes színfantázia.
E neoklaszicista ihletésű stílus kiválóan alkalmas volt a harmincas évek végétől megszaporodó egyházi megbízások, vagy a történelmi tematikájú művészet hordozására.
Az új hang, az új téma és mindenekelőtt a képzőművészethez való újfajta viszony a Nemzeti Szalon 1931-es nagy kiállításán jelentkezett először a magyar közönség előtt. Az "olaszosság", a "modernség" és a "katolicizmus" ekkor még olyanformán ötvöződött a legjobbak műveiben, hogy a polgári liberális értelmiség rokonszenvét éppúgy megnyerhette, mint a hivatalos körök tetszését.
A római iskola történetének legfontosabb csomópontjai egy-egy új templomberendezés felavatása. Elsőként a városmajori Szentlélek-templom (1932), az azzal majdnem egy időben épült pasaréti római katolikus templom, majd a balatonboglári kápolna említendő mint a római iskola koncepciójának és alkalmazhatóságának látványos "dokumentumai". Minhárom mű sajátosan átmeneti stílust képvisel a hivatalos művészet történetében.

Római iskolás alkotók:

Antal Károly
Aba Novák Vilmos
Domanovszky Endre
Grantner Jenő
Hincz Gyula
Jeges Ernő
Kontuly Béla
Medveczky Jenő
Molnár C. Pál
Ohmann Béla s
Patkó Károly
Pleidell János
Pátzay Pál
Szőnyi István
Vilt Tibor

 
 
 
Kopp Jenő (1900 - 1977)

Művészettörténész
Elvégezte a gazdasági akadémiát, majd 1925-1930: Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán szerzett doktorátust. 1928-1930 között Gerevich Tibor mellett volt tanársegéd. 1930-1932: a római Magyar Történeti Intézetben folytatott kutatásokat. 1932-től fővárosi alkalmazottként részt vett a Fővárosi Képtár Károlyi palota-beli létrehozásában, 1935-1947 között igazgatója volt. 1947. július 1-jén kinevezték a Budapest Székesfővárosi Múzeumba központi múzeumigazgatónak, majd 1948-ban áthelyezték a Fővárosi Levéltárba. Eredetileg a 19. század első felének magyar festészetével és egyházművészettel foglalkozott. Számos tanulmánya, cikke és kritikája jelent meg a Magyar Művészetben, a Tükörben és más lapokban. Működése alatt lett a Fővárosi Képtár az ország legnagyobb magyar művészeti gyűjteménye.

A Fővárosi Képtár első igazgatója Csánky Dénes volt, akit 1935-ben Kopp Jenő követett. A két világháború között, a honi képzőművészet gyűjtésére hivatott intézmények sorában a Fővárosi Képtár igen előkelő helyet foglalt el, s fontos szerepet játszott a XIX. és XX. századi magyar művészet közkinccsé tételében. Kopp Jenő 1943-ban megjelent könyvének, "A Fővárosi Képtár képei" című kiadványnak a képanyagát lapozgatva lépten-nyomon olyan művekkel találkozunk, amelyek ma már kétségtelenül a főművek sorába tartoznak. Kopp Jenő múlhatatlan érdemeket szerzett a régi pest-budai művészet gyűjtésében és feldolgozásában is. Gyűjtői munkássága a római iskolahoz köthető.

 
 
vissza a többi antik régi festményhez
Csodaszarvas régiségbolt és antikvárium
www.regisegbolt.atw.hu
regisegbolt@altavizsla.hu
T: 06205865414
© 2007 A Csodaszarvas online régiségbolt és aantikvárium a Csodaszarvas Csoport tagja.