1. A
repülőtér „mögött” milliárdos üzletek vannak, nem lehet ellene tenni
semmit.
Tény, hogy
szerencsés esetben kb. 1-2 milliárd forintos közvetlen bevétele lesz az
önkormányzatoknak, és hogy a gazdasági
lobbinak nehéz ellenállni. Egyelőre a terület önkormányzati tulajdonban
van, tehát a civileknek „közvetlenül” van beleszólásuk, hogy mi fog történni a
fejük felett.
A rendszerváltás
egyik szimbólikus lépése volt a dunai vízlépcső megakadályozása, de a
Zengő esete is jó példa, hogy van értelme a civil összefogásnak. Az
éltetminőség nem csupán GDP-ben mérhető.
2. A
repülőtér adott, nem kell engedélyeket adni megint hozzá.
A repülőtér
egyelőre egy tér. Nem üzemel, az újboli üzemhez jóformán minden engedélyt
újra kell beszerezni, hasonlóan, mintha zöldmezős beruházás lenne.
3. A replőteret légi hasznosítás céljából kapták vissza az önkormányzatok (Vp. és Sz.Szabadja).
A területet
repülőtér, ipari, logisztikai, tudományos park, és ezekhez kapcsolódó
szolgáltató létesítmények céljára adta át az állam. A repülőtér
kifejezés nem kizárólag fapados vagy nagygépes cargo forgalmat jelent. Olvassa el az
alternatív javaslatokat az oldalunkon és meglátja, hogy a Balatonhoz közel más
értelmes és kevésbé káros repülési tevékenység is folytatható.
4. Az EU-ban nem lehet gond, betartják a szigorú szabályokat, nem lesz jelentős zaj és egyéb szennyezés.
E témában
rengeteg olyan írást találhat oldalunkon, ahol konkrét lakossági panaszok,
lakossági és önkormányzati összefogás, tények igazolják hogy pl. a zajhatásra
vonatkozó előírások nem jelentek elégséges védelmet a lakosság részére,
még a repülőtértől 20km-re sem. Ezt egynémely politikus is beismeri,
pl. Horváth Zsolt Csaba, a gazdasági tárca helyettes államtitkára: „a jelenlegi
jogszabályi rendszer hiányos, és nem érte utol sem Budapest, sem Magyarország
fejlődését." (Zajos üzlet Ferihegy
2005. december 14, www.fn.hu)
5. Nem lesz Ferihegy 3. (azaz nem lesz sok gép)
Erre, illetve a
nem jelentős forgalomra jelenleg nincsen semmiféle garancia. A
világtendenciák szerint a repülés forgalma igen gyorsan nő, ha egy
repülőtér beindul akkor kényszerpályán mozog, minél nagyobb forgalom kell
a nagyobb profit eléréséhez. A nagyobb forgalom csökkenti az árakat, ami
további forgalmat generál. (Érdemes tudni, hogy a repülőgépek üzemanyaga
nem tartalmaz olyan adót, amit a benzinben igen sokat megfizetünk...)
A tervezés alatt
álló börgöndi repülőtérre pl. közel 1.5M utast terveznek 10-15 év múlva.
Vagy vegyük
Ausztria példáját. Csak 8 millióan lakják, bár a GDP/fő közel kétszerese a hazainak. Jelenleg 5
jelentősebb nemzetközi repülőtér üzemel a Ferihegynél kb. kétszer
nagyobb bécsi mellett. Ezek személyforgalma egyenként jelenleg kb.
0.5-1.7Millió fő és még nem számoltunk a cargo és kisgépes forgalommal.
Forgalmuk nő.
Számoljunk azzal,
hogy esetünkben csak 500 ezer utas lesz 10 év múlva. Ha egy gépen átlagosan 100
utas van, akkor ez 5000 nagygépes művelet (2500 le és 2500 felszállás)
évente. Tehát naponta 7db 80-120 tonnás gép fog leszállni és ugyanennyi
felszállni átlagosan az év minden napján. Nyilván ezeken kívül lesznek
tehergépek is és 5-15 tonnás üzleti gépek, vagy sportgépek, stb. amik szintén
zavarni fogják a környék csendjét. Tehát a fehérvári terveknek kb. harmadával számolva
is elképzelhető, hogy milyen folyamatok indulnak el az eddig viszonylag
csendes Balaton parti övezetben.
Tehát egy ilyen
beruházás alpvetően több évtizedre, esetleg évszázadra meghatározza egy
vidék jellegét. Ezt akarják most előzetesen eldönteni a politikusok néhány
hónap alatt.
6. Aki a környéken lakik, eddig is tudta, hogy mire számíthat, nyilván hallott a repülőtérről, a repülőtér volt előbb ott, minek ment oda?
·
A lakosságot
soha meg nem kérdezték, hogy a katonai repülőteret akarták-e a területükre,
a gépeket a fejük felé. A zaj miatt viszont folyamatosan panaszkodtak. Most
mégnagyobb gépek is jöhetnek?
·
A
repülőteret a múlt század közepe táján létesítették. Viszont már több száz
éve éltek emberek Szentkirályszabadján, Vörösberényben. Az emberek voltak
előbb ott.
·
A katonai
hasznosítás jellege és mennyisége jóval kisebb volt, mint ami az ipari
hasznosításban várható. (Nem mindegy, hogy a kert végi útból egyszer csak
autópálya lesz vagy sem.)
·
Vannak
olyanok, akik azután költöztek a környékre, miután a repülőtér bezárt.
7. A repülőtér sok munkahelyet teremt.
Ellenkezőleg.
Kimutatások szerint a befektetett pénzhez és más iparágakhoz képest nem teremt
sok munkahelyet. A zajhatása viszont annál nagyobb régiót érint. Talán ezért
van az, hogy repülőterek esetén gyakran külön kimutatják, hogy hány
kapcsolt, másodlagos munkahely jön létre egy repülőtéri állás mellé. Így
már nem olyan rossz az arány, de nyilván ezt meg lehetne más iparágak esetén is
csinálni és akkor megintcsak igen rossz lenne ez az arány.
8. A
repülőtér az egész régiót fejleszti
Tény, hogy
regionális hatása van. Ennek az árát a közvetlen környezetében lakók fizetik
meg. Viszont ha pl. Börgöndön lenne repülőtér (ahol a tervek szerint nem
halad el a légifolyosó közvetlenül lakóterület felett), akkor az is el tudná
látni a régiót. A Balatont már 1 nagyobb és 1 kisebb reptér kiszolgálja
(Sármellék és Siófok). Győrben szintén üzemel üzleti repülőtér. Miért
nem inkább kisebb, turisztikai repülőteret akarnak itt létesíteni, ami vonzza
a turistákat és nem elriasztja azokat. Leszállnak, beszállnak egy buszba és már
indulnak is Budapestre vagy csendesebb balatoni régiókba... (lásd alternatív javaslatok)