Minirevizor I. kötet: Minirevizor szinre lép...
Minirevizor II. kötet: Minirevizor folytatja...
Részletek, szemelvények a több tucat történetből...
Előzmények, amelyek utólag mindent megmagyaráznak...
Számtalanszor megmondtam már magának, Piroska néni és nektek is, kicsi Panka és Pancsa, hogy ne írogassanak itt nekem állandóan, hogy mi van P.E.T.-tel, meg a Pankrátorral, mert már jó ideje felhagytam életművük sajtó alá rendezésével!
P.E.T. már nem is hajlandó szóba állni velem, olyan nagy ember lett, amióta írtam a projektjéről, a Pankrátor meg bunyóval fenyegetett, ha elárulom, miket is csinál mostanában! Ha nem lenne érdekem, hogy mindenkiről csak a jót híreszteljem, fizetett hirdetésben adnám tudtul, milyen hálátlanok is tudnak lenni az emberek, ha már valaki megcsinálta helyettük a szerencséjüket!
Ez idő tájt teljesen másra koncentrálok! Ráakadtam egy érdekes figurára, aki máskülönben korábban kapcsolatban állt P.E.T.-tel, de ennek a történet szempontjából nincs jelentősége, inkább P.E.T. nagyon rossz vérképét magyarázza, meg azt a stresszt, amit az évek alatt elszenvedett környezetétől, többek közt ettől a kis bugyuta figurától!
Hogy ki ez a figura, és bugyutasága ellenére miért is írok róla? Ugye, ezt tetszik kérdezni, Piroska néni, és ti is ezért néztek rám olyan kikerekedett szemmel, kicsi Panka és Pancsa? Merthogy tudom ám, ezen jár az eszük, másra sem tudnak gondolni, annyira fúrja az oldalukat a kíváncsiság!...
*
… Még annyit elárulhatok, hogy a könyv a nulladik történettel indul, ami teljesen jellemző is erre a figurára, erre mondják, hogy a gyenge kezdést követően erős visszaesést mutat főhősünk jelleme és nincs az a pszichológus, aki bármilyen logikát vagy hátsó mozgatórugót fedezne fel e figura cselekedeteiben és mindennapi viselkedésében!...
I. kötet Előzmények...
*
Minirevizor és a mindig csodálkozó ember
(részlet)
- Jó napot! Tessék befáradni! Foglaljon helyet!
- Bejöhetek? Tényleg bejöhetek ebbe a szép irodába? Nem leszek alkalmatlan, amíg az ügyemet intézi?
- Nem, nem, csak tessék Kutnoki bácsi! Mert így hívják, ugye?
- Így hívnának? Hát, ismerős a név, ez van az ajtómra is kiírva, de hát honnan tudhatom én ezt?
- Kutnoki bácsi, egy cseppet se féljen! Ha valamiben bizonytalan, vegye elő a személyi igazolványát, és lapozzon bele. Sok mindent megtudhat magáról, és még csak megjegyeznie sem kell, mert az írás megmarad, nézegetheti, napjában akár tízszer is! Ugye, milyen nyugodtnak tetszik lenni most már?
- Én? Nyugodt?! Ezt nem mondanám! Honnan tudjam, hogy ami ebben a kiskönyvben van, az mind az én adatom? Mert hát ki is adta nekem ezt a könyvecskét?
- Az állam, Kutnoki bácsi, az állam! Én meg a Minirevizor vagyok, és azért jött, hogy átvegye a határozatot! Megértett, Kutnoki bácsi?
- Meg, fiam, meg! De milyen határozatot? Nem tudta volna házhoz hozni? Öreg vagyok, fáradt vagyok, de arra még emlékszem, hogy van otthonom! De miért lesz nekem határozatom, amikor úgyis olyan határozatlan vagyok?! Ettől határozott leszek?
- Nem, Kutnoki bácsi, viszont ki tudjuk szabni a bírságot! Amit magának kell majd befizetnie. Ért engem, Kutnoki bácsi?
- Felidézné, fiam, mi ez a bírság dolog? Én egyfolytában csodálkozom az egészen, nem tudom mire vélni, hogy itt vagyok, a figyelem rám irányul, és még egy határozottat is kapok!
- Határozatot, Kutnoki bácsi, határozatot! Amiért nem vallotta be az aranybányáját. Amit a háza pincéjében ásott. Ahová tízfokú létrán kell lefelé menni, hogy az aranyeret elérje. Olyankor nem szokott csodálkozni, amikor leér és meglátja az aranyerét?
- Nem olyan fából faragtak engem, fiam! És nem is tudom, milyen aranyérről beszél! Úgy tudom, de magam is csodálkozom ezen, hogy telérnek hívják az ilyet, de csak akkor, ha valóban ilyesmi lenne a pincémben! Való igaz, ástam egy kicsit lent, zöldséget akarok eltenni télire. Amint ástam, ástam, egyszer csak beomlott a lyuk, és egy szép nagy barlang tárult a szemem elé! Na, akkor csodálkoztam csak igazán!
- Nem kérdezte meg azt a néhány embert, sisakban, akik lent kapargatták a falat? Mit kapargatták, ütötték-verték, a lehulló darabokat meg a nyakukba akasztott zsákokba dobálták. Nekik mit mondott?
- Annyit mondtam csak, hogy „Adjon Isten!” erre hozzám vágtak egy darabot a lefejtett anyagból. Elvittem a Janihoz, aki azt mondta, ebből még arany lehet! Titkoljam, de csak úgy, hogy ő is benne legyen. Én rettentően csodálkoztam, de végül megegyeztünk….
...és a folytatás...
*
Minirevizornak elhúzzák a nótáját
- Főnök! Látott már csoportos élő bevallást?
- Mi van, Minirevizor?! Már megint „cé ” menüt ettél?
- Gyorsan, Főnök, ezek természetben róják le az illetéket! Azt kérdezték, ki itt az illetékes, mert annak kétszázezerért elhúzzák a nótáját! Két gitár, dob, ének, pontosan, mint a tévében!
- De hát ilyet nem lehet! Ráadásul biztosan van közöttük nem egyenes ági rokon, valami ismeretlen fokon! Annak többet kell zenélnie, de ki fogja ezt megállapítani?! Nem! Fizessenek csak, aztán majd meglátjuk!
- Főnök, ha elhajtja, ki lesz, akin behajtja? Gondolkodjunk! Mit árthat, ha meghallgatunk néhány számot? Majd azt mondjuk, hogy ez piaci áron sem ér huszonötezret. Ettől biztosan elkeserednek, és abbahagyják a zenélést!
- Na jó! Kérd el a személyi számukat, az utolsó négyet biztosan nem tudják! Ez elég lesz ahhoz, hogy hazazavarjuk őket!
- És ha mégis tudják? Kérjek valamit Fenyő Miklóstól? Hátha rosszul játsszák!...
- Ilyen előre ne gondolkodj, Minirevizor! Először zavarjuk be őket a málnásba a Beatlessel! Aztán időrendi sorrendben jöhet a többi! Addig az őrök is ideérnek!
- Most játsszátok a pénzügyminisztériumi szerzők dalát, mégpedig „Bevallás, bevallás, örökké rohanás”…Főnök, ezt is tudják!
- Akkor nézzük a „Fordított áfa, te álnok, te csalfa!” kezdetű Véres Gyuri dalt, amit eredetileg cimbalomra írt a szerző, de maga sem tudta lejátszani a saját kottájából!
- Ezt is pengetik már, Főnök, értik a dolgukat!
- Ha belesültek, vigaszágon meghallgatjuk Szerver Péter számvizsgáló és basszusgitáros „Ánégyes papíron mondom el bánatom” című dalát, amit a szerző fityiszben írt meg, ezért is nehéz az interprotekciója. Tudod, Minirevizor, amit a Minősített Adózók Lengőkórusa énekelt tavaly a mérlegfordulón, kísérte a „Húszmillió felett vagyunk, mégsem sül el a kisagyunk” Tudatosan Hitelképtelenek Ének-Zene Formációja.
- Bele is szédültek a produkcióba, Főnök! Ezek tejelnének, ha hagynánk!
- Ha továbbra is értetlenkedsz, elhúzatom a nótádat! Az pedig nem lesz jó itt senkinek! Tavaly sem maradtak meg az épületben, amikor mulatni kezdtél! Honnan veszed a kedvenc dalaidat? A süllyesztőből?
- Nem tehetek róla, Főnök! Van egy bolt, ahol mindent negyed áron kapok meg. Ennyiért még magát is meghallgatom!
- Ne személyeskedj, Minirevizor! Állíts le őket, adj a kezükbe sárgacsekket, vagy vezesd a társaságot egy ATM-hez, nem bánom, csak végre intézd el az ügyet! Ha elintézted, elmehetsz, ma már nem akarlak látni többet!
