Multimédia és kommunikáció

<<<vissza
Lépés 1 Lépés 2 Lépés 3 Lépés 4 Lépés 5 Lépés 6 Lépés 7 Lépés 8 Lépés 9 Lépés 10

Lépés 1

<<<vissza

HTML tegek

Minden HTML formátumú szövegfájlt a <html> utasítással kezdünk és a </html> záró utasítással végzünk. Ezek elemek közé kell zárni a teljes dokumentumot formázóutasításokkal és hivatkozásokkal együtt.

A HTML dokumentumot két részre lehet bontani fejlécre és dokumentumtörzsre.

Fejléc: nyitóteg: <head>

            záróteg: </head>

            A fejléc elemek közt szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <title>és a </title> utasítás közé kell zárni.

Dokumentumtörzs: nyitóteg: <body>

                              záróteg: </body>

Cimsor: nyitóteg: <h1>                                           Bekezdés: nyitóteg: <p>     

            záróteg: </h1>


Lépés 2

<<<vissza
A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a ähead> és a végét a </head> utasítás jelzi.
<basefont size="szin"> alapértelmezet betűméret
<isindex> utasítás jelzi a keresörendszer számára, hogy index-dokumentumról van szó
<link> utasításban jszereplő opciók jelzik dokumentumkapcsolatait  más dokumentumokkal, stíluslappal, címszalaggal, stb
<meta name="mező" content"érték"> utasítás jelezheti a keresőrendsterek számára a dokumentum-adatbázisba kerülő adatokat, pl. a dokumentum alkotója, a léterhozó programot, rövid tartalmat,  stb
A fejlécelemekre  jellemző, hogy a böngésuöben nem jelennek meg.

Lépés 3

<<<vissza
Minden HTML formátumú szövegfájlt a <body>és a </body> utasításokkal közrezárt részekben tartalmazza a megjelenítendő részt.

A színkódokat a hexadecimális számjegyekkel adjuk meg.

<body background="fájln.kit"> háttérkép
<body bgcolor="színkód"> háttérszín
<body text="színkód> szöveg szín
<body link="színkód> a link színe
<body vlink="színkód> a mát rákattintott link színe

Lépés 4

<<<vissza

Címszintek

A legfelső szintű címet a <H1 ALIGN=”hely”> és a </H1> utasításpárral kell közrezárni. A második szintet  <H2 ALIGN=”hely”> és  a </H2>  utasítások határolják, és így tovább a hatodik szintig.

A cím igazítása szabályozza az ALIGN opció, melyben lehetséges értékek: left, center, right. Amennyiben túl hosszú a cím de egy sorosnak kell maradnia, akkor <NOBR> </NOBR> tag-egeket kell a cím elé és után tenni, ami megakadályozza a cím betördelését több sorba.

A címek csak szemlélők számára keltik a tagoltság érzését, a valóságban nem tagolják fizikailag szakaszokra a dokumentumot. Ezt a tagolást a <DIV CLASS=”osztály” ALIGN=”hely”>, </DIV> utasításokkal lehet meghatározni, ahol a CLASS opció sorolja a megfelelő stíluslap osztályba a szakaszt, az ALIGN pedig a szakasz igazítási formátumát írja elő.


Lépés 5

<<<vissza
<p> új bekezdés
<br> új sor
<nobr> </nobr> törésteleníts ha a szöveget azt akarjuk hogy egy sorba legyen
<wbr> ezzel lehet sortörést készíteni

Lépés 6

<<<vissza
<a href=”http://google.com/”>szöbeg</a>  link készítés
<a href=”mailo:valami@freemail.hu”>szöveg</a>  egy e-mail címre hivatkozás

<img src=”kepnev.kiterjesztés alt=”a kép neve”>

 egy kép beilesztés

Lépés 7

<<<vissza
<b>

Félkövér betűformátumot eredményez

</b>
<i>

Dőlt betűformátumot eredményez

</i>
<u>

Aláhúzott betűformátumot eredményez

</u>
<s>

Áthúzott betűformátumot eredményez

</s>
<tt>

Fixpontos betűformátumot eredményez

</tt>
<em>

Kiemeli a szöveget

</em>
<cite>

Idézetekre használható

</cite>
<var>

Váltózó nevet jelöl

</var>
<strong>

Ez is egy kiemelt lehetőség

</strong>
<code>

Kódoknak használjuk

</code>
<samp>

Minták jelzésére használjuk

</samp>
<kbd>

Billentyűfelirat jelzése

</kbd>
<q>

Rövid idézet megjelenítése 

</q>
<blockquote>

Hosszabb idézet megjelenítése

</blockquote>
<big>

Nagyméretű betűméretet eredményez

</big>
<small>

Kisméretű betűméretet eredményez

</small>
<sub>

Alsó index

</sub>
<sup>

Felső index

</sup>
<font> </font>

Lépés 8

<<<vissza
A HTML formátumú dokumentumban képeket – grafikákat – is elhelyezhetünk. Az <img src=”eleresi_ut/jajlnev.kiterjesztes”> utasítás a szöveg aktuális pozíciójában helyezi a megadott képet.
ALIGN

ez az opció meghatározza a kép igazításának módját, lehetséges értékei: top, middle, bottom,  left, right.

HSPACE

a kép melletti vízszintes tétköz <HSPACE=”vszam”>

VSPACE függőleges térközt adhatjuk meg vele  <VSPACE=”fszam”>
WIDTH a szélesség <WIDTH=”szmeret
HEIGHT

magasságot adja a képnek pixelbe <HEIGHT=”mmeret”>

ALT

azt a szöveget adja meg amelyet nem grafikus böngészők jelenítenek meg a kép helyett


Hivatkozás a következő taggel indul <a href=eleresi_ut/jajlnev.kiterjesztes> a szöveg  vagy kép mire rá kell  kattintani a záró tag </a>


Lépés 9

<<<vissza
<ol>…</ol> számozott lista
<ol start=”szam”> kezdő sorszám megadása
<ul>…</ul> számozatlan lista
<ul  src=”kepnev.kiterjedztes”> ezt a képfájlt használja a felsorolás elején
<ul type=”tipus”> a megadott típust alkalmazza (square, circle, disc)
<lh>…</lh> lista fejléc
<li>

Mindkét lista típusban a listák sorai  az <li> utasítással kezdődnek.

<dir>…</dir>

könyvtárlista

<menu>…</menu> menülista
<dl>…</dl>   leíró lista
<dt> a listák egyes alkotóelemeinek kezdetét jelöli
<dd>

a <dt> leírás kezdetét pedig <dd> utasítással kezdjük


Lépés 10

<<<vissza


<<<vissza a lap tetejére