DEIZMUS
A deizmus egy olyan Istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan Istenben mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt Isten teremtette, de tagadják, hogy Isten ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást. A deizmus tehát Istent és a világot különválasztja egymástól.
A deizmus kiindulópontja az újkori ember életérzése volt, amely, szemben a középkori istenközpontúsággal, emberközpontúvá akarta tenni a vallást. A deisták szerint a vallást az emberi észre kell alapozni, illetve a természet megfigyelésének tapasztalataira – mindezek a deizmus rendszerében elegendőek ahhoz, hogy feltárják Isten, a legfőbb létező létét. A deizmust a legkülönfélébb változatokban a 16. század végétől kezdve képviselték, és kialakulása összefüggésben volt egy nem kinyilatkoztatáson alapuló, filozófiai, természetes vallás létesítésével.
ARISZTOTELIANIZMUS
Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték. A kritikusok gyakran Platón idealizmusának ellenzőit is így nevezik.
Az első arisztoteliánus rhodoszi Andronikosz volt, aki elrendezte a Corpus Aristotelicumot („Arisztotelész összes művei”). A másik nagy korai arisztoteliánus, Arisztotelész első nagy kommentátora aphrodisziaszi Alexandrosz volt. Neki köszönhetjük a legtöbb fennmaradt Arisztotelész-szöveget is. Őt követte Ammoniusz Hermiae.
ATEIZMUS
Az ateizmus vallási, filozófiai és egyéb csoportokat tömörítő gyűjtőfogalom, mely csoportok közös jellemzője az istenben vagy istenekben való hit hiánya. Az ateizmus nem egyetlen, homogén ideológia, hanem a fenti tulajdonsággal rendelkező csoportok, illetve irányzatok összessége. Az ateistaként értelmezhető csoportok között nem feltétlenül áll fenn közeli hasonlóság. Léteznek istenben nem hívő, de valamilyen vallással mégis rendelkező ateisták is (általában panteista nézetekkel), akik nézeteiket nem sorolnák az ateizmus szűkebb értelemben vett kategóriájába.