Sorozatról:

A Sliders című tévésorozat 1995-1999-ig futott az Egyesült Államokban. Nálunk először az RTL Klubon volt látható, majd a Tv2-n, az AXN SCI-FI-n és a TV6-on.

A sorozat első három szezonját a FOX Network mutatta be. Az első szezon 1995. március 22. és 1995. május 17 közt futott és az eredeti tervek szerint ezután már nem folytatták volna, a nézők kívánságára azonban 1996. március 1. és 1996. július 12. közt bemutatták a második szezont is, majd 1996. szeptember 20. és 1997. május 16 között a harmadikat is. A negyedik szezont már a Sci Fi Channel forgatta, 1998. június 8. és 1999.április 23 közt került a képernyőkre, majd 1999. június 11 és 2000. február 4. közt a Sci Fi Channel bemutatta az ötödik szezont is.

A Sliders rajongói oldalakon megjelentek a nem hivatalos hatodik és hetedik szezon epizódjainak leírásai is, de a sorozat nem folytatódott. 

A sorozat producere Robert K. Weiss volt és Tracy Tormé, az énekes Mel Tormé fia. (Mel Tormé megjelent az egyik epizódban, mint saját maga egyik alteregója.)

A sorozat első két szezonját a kanadai Vancouverben forgatták, a többit Los Angelesben, az Egyesült Államokban.

Történet 

Quinn Mallory, a fizika szakos egyetemista már régóta foglalkozik a párhuzamos dimenziók gondolatával. Házuk pincéjében sikerül megépítenie azt a gépet, amivel a dimenzióutazás lehetségessé válik. Persze azért szorgalmasan látogatja az egyetem fizika tanszékét, ahol Maximillian Arturoprofesszor előadásai nagy segítséget jelentenek munkájához.

Mallory gépének második tesztje során egy véletlen baleset következtében az átjáró instabillá válik és a mélység magába rántja Malloryt, barátját,Wade Wellest, a professzort, és az énekes Rembrandt "Cryin' Man" Brownt, aki épp Mallory háza mellett halad el kocsijában. Mire feleszmélnek, már egy másik univerzumban vannak, ahol minden ijesztően más. Nem lehet tudni, hogy valaha hazajutnak-e a saját világukba.

Szereplők 

Főszereplők 

Valóság a csúszásról:

Az Einstein-Rosen-híd

Az Einstein-Rosen-híd Féregjárat

A féregjárat a térben egymástól nagyon messze lévő két pont közötti alagútszerű összeköttetés. Egyféle rövidítés megtestesítője a görbült téridőben, mely a görbületet egyszerűen megkerüli. A relativitás-elmélet alapján a fényt ugyan nem lehet megelőzni, de egy féregjárat segítségével kicselezhető lenne.

Hipotetikus féregjáratokat lehetne létrehozni, melyek elég nagyok lennének ahhoz, hogy egy ember vagy akár egy űrhajó is átférjen rajtuk. Mindössze olyan lehetőségre van szükség, mellyel elegendő negatív energiát tudunk rendelkezésre állítani. Akkor például a Földön beleléphetnénk egy féregjárat-ba és mindössze pár lépés után már az Androméda-ködben találnánk magunkat.A valóságban viszont az, hogy egy féregjárat mikroszkopikus méretű lenne, átmérője nem lenne nagyobb 10-32 mm-nél. Ahhoz, hogy egy 1 m átmérőjű lyukat megnyissunk, 10-21 m keskeny negatív energiájú mezővel kellene körbevenni. Ehhez viszont annyi energia lenne szükséges, mint amennyit 10 milliárd csillag egy év alatt termel. Sőt, ha egy olyan lyukon gondolkodnánk, amin akár még egy űrhajó is átférhetne, akkor az ahhoz szükséges negatív energiájú mezők létrehozásához több energia lenne szükséges, mint amennyi az egész világegyetemben rendelkezésre áll.

De ezen kívül még következő problémák is felmerülnek: Féregjáraton keresztül időutazások is lehetségesek. Az ugyan már ismert, hogyha valaki fénysebesség körüli értékkel utazik, akkor visszaérésekor kevésbé annyira öregedne, mint a Földön maradt emberek. Viszont ha a féregjárat által létrehozott rövidítésen menne át, akkor vissza tudna térni még mielőtt elindulna. Ez viszont ellentmond a kazualitásnak. A másik gond a termodinamika második főtételével lenne, mely szerint a rendszer entrópiája (rendetlensége) csak egyenlő tud maradni vagy nő. Viszont a negatív energia ezt megsérthetné, hiszen ha egy féregjárat megnyitásához egy állandó negatív energiájú sugarat hozunk létre, akkor a kvantumelméletek alapján egy második, pozitív energiájú sugárnak is létre kell jönnie, amit másként hasznosíthatnánk.