Március első hete

A hét a szokásos menetben telt, kutyák jöttek-mentek, műtődtek.

A héten gazdihoz költözöttGoody, két gyönyörű cavi-lány és 4 gyereklány várta epekedve és Olive. Természetesen az ivartalanítási kötelezttséget nem úszta meg a gazdi, és ellenőrizni is fogjuk, hisz az örökbefogadó az állatorvosunknál kutyakozmetikus. Olive mindjárt meg is találta a helyét, azt hiszem, nem fog ártani a gazdiknak a kutyaiskola:

Ígéretes látogatót kapott MP3, számunkra is meglepő. milyen érdeklődés övezte a kisasszonyt

Így aztán a Róla lemaradó fiatal párnak megmutattunk pár kutyánkat, és számunkra meglepó módon, Dió eldöntötte a kérdést Még persze megszervezünk találkozót minden kötelezettség nélkül, de reménykedünk, Dió részéről nem pillanatnyi fellángolás volt, hogy nyitottan fogadta a gazdijelöltek közeledését. Ribizli is látogatókat fogadott A kis domina egyből tudatta Pedroval, ki is a ház asszonya. Így most Pedro elment nyaralni, hogy átgondolja, szeretne-e egy házisárkányt Maga mellé, izgatottan várjuk a híreket. Ezúton is köszönjük Heninek és párjának a tápot, üzenik a spanik, ilyet bármikor, bármennyit :-)

De persze hogy ne örüljünk, szombatra jutott egy zavaros történet és egy kutya. Csütörtökön kaptunk egy e-mailt, hogy azonnal vegyünk át egy kutyát, mert ha nem, megy menhelyre. Megírtuk, hogy menjen, jelenleg minden fagyasztónk, polcunk, ágyneműtartónk tele van kutyával, szóval lehet, még jobban is jár az eb. Arra azért figyelmeztettük a levélírót, hogy ez minden menhelyen így van, szóval ha bárhol azonnal átveszik a kutyát, akkor jó eséllyel aláírja egy másik kutya halálos ítéletét, merthogy akkor az gyepmesteri telep. Ígéretet tettünk, hogy 2-3 héten belül átvesszük, ha addig tartja, elkezdjük hirdetni, ha kapunk fényképeket és leírást. Azt hittük, megértette, mert küldött pár fényképet. Majd pénteken újabb e-mail, hogy mi ugyan semmit nem voltunk hajlandóak segíteni, de ő remekül megoldotta a kérdést, a kutya már nincs is nála. Kicsit pikírt stílusban megírtuk, hogy örömködjön bátran, legyen elégedett magával, és aludjon csak nyugodtan, ha tud. Majd este 9-kor hívás, xy, most került hozzá egy kutya, kiderült ugyanaz. Megegyeztünk, hogy tartja 2-3 hétig (akár nyár elejéig), de mivel rohad a füle, orvosra lenne szüksége. Mivel az ebke Pilisborosjenőre került, megkértük a Pilis-Budai Kutyamentők Társasága Egyesület önkénteseit, jutassák el az ebet az orvoshoz, természetesen a költségeit vállaljuk. A lányok  voltak oly kedvesek, és elmentek másnap délelőtt, Ehhez képest a nagy befogadó egyszerűen a kezükbe nyomta a kutyát, és közölte, hogy vigyék el, és vissza már nem is mehet. Mivel hirtelen nem tudtunk fuvart szervezni, a lányok idejét további fuvarokkal rabolni nem akartuk, a felajánlott panzióban szállásoltuk el a fiúcskát: A héten eljutunk Érte, ha valaki szeretne egy morcos, morgós, más kutyákkal kevésbé kedves fiúcskát ideglenesen (de tényleg 2-3 hétre befogadni), hívja a 30/99 83 947-es telefonszámot.

Nehéz szívvel szoktunk nemet mondani, vagy időt kérni, de sajnos néha kell. Mivel a gondozásunkba kerülő kutyákat, függetlenül attól, mennyi idő, míg gazdához költözhet, nem altatunk, befogadókapacitásunk véges, hisz adott területen laknak ideiglenes befogadóink, ahol egy bizonyos létszám felett már nem bztonságos több kutyát elhelyezni, így van olyan eset, hogy nincs helyünk. Megtehetjük azt, amit jelen esetben a kényszer diktált, hogy panziókban helyezzük el a kutyákat, de úgy gondoljuk, a spánielek nehezen viselik a "kenneléletet" (ahogy ezt Hárpia és Bütyök esete is bizonyította), illetve a panzióztatásért napi díjat kell fizessünk, melyet anyagi lehetőségeink nem engednek meg. Így arra kérünk mindenkit, ha gondjainkra szeretne bízni egy spánielt, keressen minket, és ha időt kérünk, kaphassunk.

Vasárnap pedig, szokásunkhoz híven(bár múlt héten ez elmaradt, de most duplán pótoltuk) újabb kutyákat fogadtunk, akk, ahogy fentebb is írtam, vártak sorukra, hogy érkezhessenek, hisz a segítségkérés pillanatában nem állt módunkban. Mivel a héten az utolsó cavalierünket is "kiházasítottuk", gyorsan szereztünk újakat, Hankook és Naspolya a gazdival történt egyeztetések után kerültek hozzánk, sajnos gazdájuk megváltozott munkaidőbeosztása miatt (több, mint 10 órákat kellett volna bezárva tölteniük) úgy gondolta, jobb lenne Nekik egy új otthon. Naspolya némi túlsúllyal küzd, így őt kivizsgáltatjuk, nincs-e hormonális probléma a háttérben, de Hankook szerencsére kiváló egészségnek örvend, így Ő nem ússza meg, hogy a héten ivartalanítódjon.

És akik orvosnál jártak, ivartalanítás (és a szokásos fogkőeltávolítás, fültisztítás) miatt Mazsola és Füles , és átesett több kisebb "igazításon" Opál (lógó szemhéjak, szemölcs a homkokon és két zsírmirigy-ciszta eltávolítása). És a doktorbácsink elégedett volt a csapat tagjaival, egyikük sem harapta meg :D Ez jó hír, mert a héten is szeretnénk igénybe venni szolgáltatását. Hankook mellett Szerénkére is vár a műtét, eredeti gazdája nem kereste, így befoltoztatjuk lágyéksérvét és természetesen ivartalanítatjuk is egyúttal, majd megkezdjük Számára is az álomotthon felkutatását. Szerénke nevét jelleméről kapta, hisz Ő tényleg egy csendes, vsszahúzódó kislány, számunkra érthetetlen, eredeti gazdája miért nem keresi sírva (mi biztos megsiratjuk majd, ha elköltözik, de azért reméljük, mielőbb eljön ez a pillanat).

Számos felajánlást kaptunk a héten, amiket "elvaterázhatunk", ezeket igyekszik panettone mielőbb feltölteni és reméljük, akad pár, ami gazdára talál. A múlt héten egy kenyérszeletelőt (1.000 forint) és egy ülőgarnitúrát (19.000 de a vásárlók 20.000 forintot adtak, köszönjük szépen) tudtunk eladni, így rohantunk az állatorvoshoz és kifzettük Indy ivartalanítását, valamint feltöltöttük féreghajtó készletünket. Köszönjük a tárgyakat felajánlóinknak a segítséget, vevőinknek a bizalmat és  reméljük elégedettek a termékekkel.

 


Február utolsó hete

A héten a létszámunk, csodák csodája, csökkent.

De haladjunk szépen sorba. A hét eleje nyugodtan telt, mondhatni semmi extra. Aztán szerdától beindult a nagyüzem.

Délután Hárpia látogatókat fogadott, majd mindjárt be is ülhetett a doktorbácsi kocsijába, hogy átessen az ivartalanításon. Még időben voltunk, mert méhében már váladékképződés indult, ami meglepő fiatal korban, de elképzelhető, hogy hormonkészítményeket kapott valamilyen okból, és így viszont könnyen beleszaladhattunk volna egy gennyes méhgyulladásba. Természetesen a kisasszony nem hazudtolta meg Magát, énekelt, visongott, harapott, de így legalább előkészítette a terepet Ribizli számára, aki már csak álomkutya lehetett csütörtökön, amikoris Ő esett át ugyanezen a műtéten. És persze ha már arra járt az orvos, Olive megkapta követező oltását, bár már mi se tudjuk, hol kellene tartania. Íme egy közös kép egy ugyanolyan idős, tenyésztőnél nevelkedő kutyával: Csak remélni tudjuk, hogy az élete első heteiben, hónapjaiban nem megfelelő tartás, a nem egészséges tenyész-szülők miatt még lehet egészséges felnőtt. Amikor kiskutyát vásárolunk, 15 évre választunk társat magunknak. Bár egy autót nem használunk ennyi ideig, valahogy ott mégis körültekintőbbek az emberek, jobban odafigyelnek a minőségre. Miért nem tesszük ezt meg akkor, mikor egy élőlényt veszünk magunk mellé?

És míg csütörtökön Ribizli az orvosnál járt, addig sem tétlenkedtünk, hisz Mogyoró kutyánk szerdai látogatói nem tudtak már várni, mielőbb szerették volna otthonukba tudni új családtagjukat: (azóta már kaptunk híreket is, Mogyoró beilleszkedett, szépen autózik, az alap dolgokat  (mint pl. pacsiadás, autózás) remekül tudja, még az egyedüllétet kell gyakorolnia, de a gazdik reménykednek, hogy Mogyoró megérti, soha többet nem hagyják már el. És hogy tudja, új élet kezdődik, új nevet is kapott: Bernie Madoff)

Szombaton pedig ivartalanítódott Bütyök és Sémi . A Sémi pofiján lévő lyuk rejtélyére is fény derült. Mégiscsak a fogával volt gond, bár nem jelezte, hogy fájna, de olyan csúnyán be volt gyulladva a foggyökér, hogy egy lyukat rohasztott az arcára. Folytatjuk az antibotikumos kezelést és a fertőtlenítést, reméljük hamar begyógyul.

És ha kutyánk az orvosnál, akkor egy másik gazdihoz költözik (bár így lenne mindig). Így elköltözött Indy Nikitől végleges otthonába

Persze Niki mindent elkövetett, hogy ne kelljen otthagynia Indyt, próbált az élő fába is belekötni, de sajnos semmi kivetnivalót nem talált és Indy is hamar befészkelte magát új gazdija ölébe, így könnyes szemmel elbúcsúzott védencétől.

Gondoltam, megvígasztalom egy új kutyával, de még nem látta elérkezettnek az idejét, ahogy én sem láttam a spánielt Mazsolában megérkezésekor: . De csodával már találkoztunk, így lesz ami lesz alapon megnyírtuk a riadt manókát és lám, tényleg egy csoda szemtanúi lehettünk: , valóban egy amerikai cocker spániel rejtőzött ezalatt a filctömeg alatt: (bár valószínű, a levágott szőr és a kiirtott bolhák súlya meghaladja Mazsola mostani "tömegét") És Mazsola gazdától érkezett, akik szerették, de udvaron tartották, így a szőrápolásra már nem fordítottak gondot. Mikor tőlünk udvarra szeretnének spánielt, pont az ilyen esetek győznek meg arról, nem adunk, hisz hiába a hosszú szőr, ha azt nem gondozzák, bizony nem sokat ér hideg ellen, márpedig ha napokig esik az eső, a vizes szőrt nem lehet kifésülni, így pillanatok alatt összecsomósodik, ami aztán csak a teljes kopaszra nyírással "orvosolható", ez viszont a szőr minőségének romlásához vezet.

Továbbra is kérjük adományozóinkat, segítsenek bennünket abban, hogy Alex   (részletekért katt a képre) lábát megműtethessük.

Így a hét számokban: 4 ivartalanítás, két gazdihoz költöző kutya, egy új védenc.

És sajnos a múlt heti beszámolóban elkiabáltuk a jó hírt, Ernesto visszakerült a Futrinka Egyesület gondozásába, mert "allergiás lett rá a középső gyermek". Így a koráról tudomást sem vevő 12 éves nagyfiú újra keresi azt az otthont, ahol van becsülete egy idős kutyának, van sok simogató kéz és persze valaki, aki hajlandó dobálni a labdát.


 

Két hét tele kutyázással

Az elmúlt héten elmaradt a beszámoló, de most pótolom, így sok jó és kevésbé jó hírrel szolgálhatunk.

Jöttek-mentek a kutyáink, a létszámunk azonban nem fogy. 10-én forgácsot vittünk az Illatos útra, hisz ott jó hasznát veszik a kutyák alá, így a nekünk felajánlott mennyiséget nagy örömmel vittük, de ha már arra jártunk, "nem engedtek" minket üres kocsival távozni. Persze már készültünk előre, tudtuk, hogy van bent egy leadott spaniszerű fiúcska: . Nagyon félős volt, 10 percig kellett győzködnünk, hogy nem bántjuk, a póráztól rettegett, így még inkább meggyőződésünk lett, csak nagyon elszánt ember választaná, vagy állatvédő szervezet, hát akkor miért ne legyünk mi azok. Persze kikerülve már Bütyök is megmutatta, tud Ő kedves kutya lenni, játszani a haverokkal és ágyban aludni: .

Volt bent egy kislány is, aki ugyan még kereste eredeti gazdáját, de a benti lét lelkileg nagyon megviselte, így lehetőséget kaptunk, hogy biztosítva további állatorvosi megfigyelését, és természetesen az eredeti gazdának visszaadási kötelezettséggel elhozhassuk: . Hát Ő sem gondolta, hogy jót akarunk, nagyon ügyelni kellett a kennelből kivételnél, nehogy harapás legyen és mégse kaphassuk meg, így bő negyed órás győzködés után került pórázra, majd hatalmas hisztizés közepette megkaphatta chipjét. Nem csoda, hogy a Hárpia nevet adtuk Neki. Mivel 19-ig nem jelentkezett a gazdája, így immáron ivartalanítás után gazdit keres, azonban új néven, Maria Callas von RiCsaj. Úgy gondoljuk,a  jószomszédság érdekében került utcára, mert az egyedüllétet hangos énekléssel igyekszik átvészelni, ahogy a kozmetikázás sem volt kedvenc foglalatossága, de megérte füldugót használni: .

A héten hívást kaptunk egy vidéki városból, hogy a "nagykutyák" bántják a spániel kanjukat (és persze mily meglepő, meghalt a szuka spánieljük), így sürgősen új gazdát keresnek Neki. Ribizli esetén tanulva igent mondtunk. Segítségünkre egy kedves ismerős jött, aki vállalta a fuvart, ezúton is köszönet Péternek, aki elhozta nekünk Fülest: Elhanyagolt bundája remekül álcázta a milliónyi bolhát és csontsoványságát: A bolhákat hamar száműztük, de a derékbőségen még dolgoznunk kell.

Ez a hét sem telt el orvosi járatok nélkül, nagy örömünkre Lapaj laboreredményei bizonyították, amit tapasztaltunk is, a veséje javul, hízik, és Ő ezt folyamatos örömugatással hálálja meg.

Sajnos viszont Fifi/Alex röntgenjei sem okoztak megkepetést, ami szemmel is látható a videón, azt a képek is megerősítették, Ahogy írtuk, 4 lábából 3-on valamilyen elváltozás található, és ebből sajnos az orvosi vélemény alapján csak 1 "javítható". Jobb mellső lábán a könyöke mindenhol van, csak a helyén nem, viszont már beporcosodott, így a műtétnek nincs értelme: Bal mellső lábát rossz beidegződés miatt nem használja, így arra végképp nincs műtéti segítség, viszont a hátsó lábán, bár a csont eredeti hossza nem állítható helyre, a  comcsontfej eltávolítása jelentős életminőség-javulást idéz elő, így ezt mindenépp elvégeztetjük: . Ezúton is kérjük a kedves olvasókat, ha csak egy csoki árával is közelebb juttathatja Alexet a fájdalommentes élethez, kérjük támogasson minket, hogy megadhassuk Neki (utaláskor kérjük a közleménybe írja be: Alex).

A hétvégén viszont "gazdieső" köszöntött ránk, lletve védenceinkre. Szombat délelőtt Lilly vehette birtokba új otthonát és gazdianyuja szívét: . Majd élve a  lehetőséggel, melyet Noé Állatotthon Alapítvány jóvoltából kaptunk, részt vettünk a Petőfi Csarnokban rendezett kisállatbörzén. Az esélytelenség teljes nyugalmával vittük magunkkal a Futrinka Egyesület gondozásában, de általunk is nagyon szeretett Ernestot, és nem is hittük, hogy ott találhatjuk meg az álomcsaládot, így vasárnap Pilisjászfaluba költözött: Connor spanink is meghódította jövendő anyukája szívét, így tartva magunkat a szabályhoz, hogy házhoz szállítjuk az ebkét, megegyeztünk egy következő hét pénteki újra-találkozásban, immáron Keszthelyen:

De ugye ha vasárnap, akkor új kutya (nem, nem szeretnénk ebből rendszert), így egy délutáni hívásra nem mondtunk nemet, és megörvendeztettük panettone ideiglenesünket Olive-vel. Az apróság korát a leadók 3 hónaposra becsülték, de a fogait már váltja, így most feladtuk a leckét az orvosoknak is, csodával állunk szemben, vagy csak egy alultáplált kölyökkel: .

Ehhez képest a következő hét szinte unalmasan telt. Hétfőn Indy került kés alá és immár ivartalanítva ismerkedik tovább leendő gazdájával

Kaptunk egy hívást, hogy egy gyulladt fogú, bántalmazott kutyától szeretne a gazda megválni, kezeltetni nem hajlandó a "büdös dögöt". Így érkezett Sémi: . Szerencsére a fogai rendben, de egy elhanyagolt harapásnyom miatt az arcán gennyes sebet kell kezelni, amit nehezít, hogy az emberi kéztől fél, nyilván nem sok jót kapott még attól, de jó szívét jelzi, hogy harapni eszébe sem jut.

Szombat délután Kispesten egy kislány spanit találtak, azonban a megtaláló nem tudja tartani, mert idős édesanyjáról kell gondoskodnia, elhelyezésben segítségünket kérte. Ugyan jeleztük, hogy nagy segítség lenne, ha tudná tartani, ezt egy éjszakára vállalta. Sajnos az "Új Csajban" sem tetoválás, sem chip, így csak reménykedhetünk, eredeti gazdái is legalább annyira keresik, mint mi őt (és igen, már megint egy vasárnap, és megint egy új kutya).

Szóval voltak nagy örömök és nagy bánatok az elmúlt két hétben, ideigleneseinket feltöltöttük kutyákkal, még többel is, mint amennyit eredetileg vállalni szerettek volna.


Február első hetében sem unatkoztunk.

Mindjárt hétfőn este katunk egy kétségbeesett hívást, hogy több menhely megkeresése után már csak bennünk bízhatnak. A 3. kerületben egy kertbe előző nap besétált egy fekete spani kanocska, aki azóta sem eszik. Így hiába a késői óra, kocsiba ültünk és átvettük Lapajt csontsoványan, kiszáradva, jártányi ereje sem volt, csak feküdt, füle természetesen gyulladt.

Kedden elindultunk összeszedni a korábbi várólistásainkat, így Répát, aki tele volt sebbel, viszont szőre nem volt. Hála a gondos befogadónknak immáron gyönyörű szép.

Decemberben ilyen volt: , mára ilyen lett: ,

valamint Lillyt és Rickyt, akiket egy kedves állatszerető talált hrdetésben és nem tudott nyugodtan aludni, míg nem tudhatta biztonságban Őket. Lilly borzasztóan elhanyagolt volt:

, de mára ilyen lett: ,

valamint Rickyt, aki csontsoványan került a hölgyhöz, tele férgekkel, de mára már kerekedik:

Mivel Lapajjal úgyis minden nap orvoshoz jártunk infúzióért és gyógyszerért, szerdán bepakoltuk

 Connort és Goodyt , a két cavalier spánielünket,

csütörtökön Lillyt és Rickyt ,

pénteken MP3-at és Opált , valamint szombaton Répát .

A látogatás után kutyáink ivartalanul távoztak és hagytunk ott néhány kiló fogkövet, jópár fogat, befoltozódott 3 sérv, szóval nem unatkozott állatorvosunk sem.

Opálra vár még egy műtét, mert a szemén egy apró daganat található, egyúttal fejéről is eltávolítotják a szemölcsöt, ami ugyan jóindulatú, és igazán egyedivé teszi a kisasszonyt, de hátha jövendő gazdáját eltántorítaná ez a szépséghiba.

És aztán vasárnap este a hét csúcspontjaként megérkezett "Fifi", akit egy korábbi örökbefogadónk egy istállóban talált Sopronban, bár "gazdája" volt, de ő lemondott Róla, mondván, úgyis csak lelőné, Elhanyagolt szőre alatt 4 lábából 3 mechanikai behatások által megsérült, sajnos már csak egyet fogunk tudni műtéti úton újra éppé tenni, a többire élete végéig valószínű gyógyszereket kell szednie. De "Fifi" csóvál, keresi az ember társaságát és nem adja fel, így mi sem tesszük. Hisszük, hogy sikerül összeszedni a műtét árát:

Fifi még a lovardában: és nálunk, a nyírás után:

Vissza


Akciót hirdettünk, egyet keres, 13-at kap

Január 23-án, hosszas egyeztetést és szervezést követően 13 kutyánk elindult Németországba. Többüket hirdettük itthon, volt, akit meg is látogattak, ám örökbefogadásukra nem került sor, ezért úgy gondoltuk, német partnerszervezetünk a Cocker und Setter in Not e.V. gondjaira bízzuk Őket. Így összecsomagolták bőröndjüket és elutazhatott néhány idős:

Málna: , Max: és Lux:

még több középkorú:

Brokkoli: , Cékla: és Szamóca:

kis hősünk, Datolya: , Rozsdás: , Spárga:

és persze pár kiskorú:

Gino: , Mandula: , Hjortron és Jenny: .

Voltak szerencsések, akik egyből gazdihoz kerültek, ráadásul ismerősökhöz, hisz Mandula feladata a tőlünk korábban örökbefogadott Luy spanival feledtetni társa elvesztését. Reméljük nyáron újra találkozunk a két bohóccal. Hjortronnak szintén nem kell majd nyelvi nehézségekkel küzdenie (legalábbis ami az ugatást illeti), hisz Ő Tyconell és Nokedly spanink mellé került ideiglenesként, ám nem kellett 3 nap, hogy belopja Magát végleg a család szívébe.

És ha már arra jártunk, természetesen szívesen tettünk eleget a kérésnek, és egyúttal velünk utazhatott a Futrinka Egyesület két védence,

Xilka: és Lana:

Persze a megüresedett helyeknek nem nagyon volt ideje kihűlni, mert már 24-én segítséget kértek tőlünk az érdi Sirius Alapítványtól egy rossz állapotban lévő spanilánynak. Opál

sovány, filces, gyulladt szemű és valószínű süket kislány, akit Tárnokon találtak. Még várjuk gazdája jelentkezését, és reméljük, régebbi elvesztés, más magyarázat nem lehet állapotára. És persze új hét, új kutyák, 3 cavalier king charles spániel új gazdához juttatását vállaltuk, megelőzve azt, hogy szaporítók kezére kerüljön.

Így Indi, a kislány: , valamint Connor és Goody, a két fiú: .

(természetesen csak álomgazdikat keresünk Számukra ivartalanítás után, a gazdijelölteknek össze kell szedni magukat, hisz "cavalier-felelősünk", Niki nagyon szigorúan fogja ellenőrizni, kinek engedi át e 3 tüneményt)

És hogy azért az angolok nehogy kisebbségbe kerüljenek, gazdától hoztunk el egy borzasztóan elhanyagolt kislányt, aki a Ribizli nevet kapta:

Ribizli 4 év körüli (mily meglepő, az oltási könyvet épp nem találják), tele harapásokkal, csontsoványan és egybefüggő szőrrel került hozzánk. Még szerencse, hogy első pár napját egy profi kozmetikusnál tölti, így első útja a kádba és az asztalra vezetett.

Így búcsúztattuk az év első hónapját, sajnos azt gondoljuk, a folytatás sem lesz könnyebb. Köszönetet mondunk mindenkinek, akik segítették munkánkat adományokkal, munkával, kérjük, tartsanak ki mellettünk, reméljük hamarosan valóban megtörténk jogerős bejegyzésünk és tagjank között köszönthetjük a spániel gazdikat, illetve e fajtát szeretőket.

Vissza