HÍREK:

Márciusi hetek, kicsit megkésve

Küzdöttünk a technika ördögével, egy kicsit saját lustaságunkkal, így aztán a hírek elmaradtak, pedig voltak történések, de most pótoljuk.

Először a jó hírek: gazdához költözött MP3, aki immáron Bessy. Először Nagyigmándra tette át székhelyét, de onnan jönnie is kellett, de szerencsére egy másik gazdijelöltünk nem adta fel, hogy Ő lesz a kutyája, így aztán Bessyként éli immáron boldog életét Balatonszentgyörgyön. Társa két gyerkőc, egy szintén örökbefogadott golden retriever és egy fekete macsek.

Aztán ugye írtunk Dióról, akire szintén rámosolygott a szerencse, így a látogatást már Ő tette jövendő családjánál és úgy döntött, nem is jönne már vissza velünk. Az első összezördülések megtörténtek, így kicsit elbizonytalanodtak a gazdik, de aztán átgondolták, reméljük, Dió is elhiszi, nem fogja Őt már senki bántani, és ennél labdásabb családot úgysem találnánk Neki.

Aztán elcuccolt Hárpiánk is, immáron gazdijának adhatja elő áriáit, aki mindezt türelemmel és nagy odaadással hallgatja, hát, ízlések és pofonok :D.

És Ribizlink is elköltözött, és egyenesen át is vette a hatalmat Sopronban Pedro felett, aki eddig azt hitte, nincs annál rosszabb, mnt mikor anya dolgozik, most rájött, akad bizony, mégpedig ha egy hisztkirálynővel kell az egyedüllétet eltöltenie. Heni, Szabi és főleg Pedro: kitartás, lesz ez még rosszabb is!

És még két kutyánk költözhetett, de Őket még be sem mutattuk, olyan gyorsan találtak gazdára (vagy olyan régen írtunk?). Szóval Makranc, aki közös mentvényünk volt a Noé Állatotthonnal és Olivér, aki Hatvanból a helyi Kutyaszív Alaítvány közreműködésével került hozzánk együtt költözhettek Csomádra, már csak a derékbőségükért kell aggódjunk, mivel a családjuk hidegkonyhai termékekkel foglalkozik.

És akik érkeztek szépen sorban:

Ugye Makranc, akiről írtunk. A Noé Állatotthon balesetes kutyáról kapott bejelentést, így kocsiba ültek és "levadászták" Makrancot, aki nevét viselkedéséről kapta. A kisasszony a lányok elől egy csatornába menekült, így mikor megérkezett nehéz volt eldönteni, "gyárilag" illatos vagy a kényszerfürdő okozta a szaghatásokat . Mindenesetre megnyírtuk, megfürdettük és gyorsan állatorvoshoz jutattuk, mert füle borzasztó állapotban volt . Már készültünk a hosszas kezelésekre és hallójárat-műtétre, azonban bódításban kiderült, a komoly gyulladást "csupán" néhány rohadó toklász okozza. Ezek eltávolítása nemcsak a gyulladásra, hanem Makranc hangulatára is pozitív hatással volt, mert a kapkodós, harapós kisasszonyból egy bújós hercegnő lett.

Következő napon a gyömrői Szomorú Szív Alapítványnál lejárt karanténideje NagyFiúnak . Őt Pécelen fogták be az utcán, bő egy hónappal azután, hogy ez történt, felbukkantak az eredeti gazdák. Mikor kiderült, hogy Félix chipet kapott és ivartalanítódott, már mégsem volt a család hőn szeretett kedvence, nemes egyszerűséggel közölték, majd vesznek másikat. Nekünk, szerintünk nem lett volna jogunk egyedi azonosítóval ellátni (am ugye ha lett volna már Benne, nem kellett volna két hétig egy gyepmesteri telepen ücsörögnie), ivartalanítani, megelőzendő a hererákot (bár ugye tenyészkutyáról nem beszélhetünk, hisz ha nincs egyedi azonosító, akkor törzskönyv se, ami alap egy tenyészkutya esetében), minek oltattuk, hisz szeptemberben kapott oltást (ja, hogy az a rusnya dög nem vitte magával, mikor csavarogni ment) és minek nyírtuk le a szőrét, majd elvitték volna, hisz ősszel is voltak kozmetikában (ja, hogy két kozmetika között esetleg fésülni kellett volna, hogy ne egy szőrpáncélt vágjunk le róla, azt ők nem gondolták). Az, hogy Félix életben van, és ez nem rajtuk múlott, nem is igazán foglakoztatta a gazdákat a továbbiakban, nemes egyszerűséggel lemondtak, hisz így már értéktelen, nem lehet majd elhagyni, nem lehet fedeztetni Vele.

De úgy látszik, szeret minket a Szomorú Szív menhelyvezetője, ezért aztán Félix átadását követő napon újra "randira" hívott minket, mivel egy kutyát költözéskor a háznál "felejtettek", a vevővel közölték, ha már így esett, nem fordulnak vissza Érte, így érkezett hozzánk Erwin, a tacskótestű kis csámpásunk: .

Na ha már gyűjtögetünk, akkor ne maradjon tovább Kobi se a panzióban, így a következő napon Őt is elhoztuk. Köszönet az ápolásért, szerencsére a fülgyulladása szépen javult, így már nem is volt kedve kapkodni, morogni, de minden simogatásért borzasztó hálás . Sikerült az Ő történetét is felgöngyölíteni. Mint kiderült, november végén találták Csepelen, mindenki boldog volt, mikor azt hittük, meglett az eredeti gazda. Aztán kiderült, igazából nem is ő az eredeti gazda, neki csak addig kellett, míg a két szuka spánieljét befedeztetheti, utána lapátra tette Kobit, aki ekkor ugye megjárt két családot, senkinek eszébe nem jutott kezeltetni gyulladt fülét, egyszerűbb volt azt mondani, morgós, harapós a kutya. Kobi gyerekei lassan eladósorba kerülnek, mkor valaki egy kiskutyát vásárol, gondoljon arra, vajon tényleg így kell kiskutyákat "gyártani", utcáról összeszedett szukákkal, kanokkal, akik ha "megtették kötelességüket, mehetnek a levesbe"? Tényleg szeretnék egy olyan kiskutyát magamhoz venni, akinek szülei csak potenciális pénzforrások, akiknek eredete bizonytalan, ki tudja, mit örökítve ezzel a jövendő családtagnak?

Mnden napra egy kutya jelszóval a következő napon a budaörsi menhelyről Kriszta magához vette Bucit, az idősebbnek látszó, de nagyon fiatalos arany kanocskát, akiről nyughatatlan természete matt még nem kaptunk fényképeket, de ami késik, nem múlik. Még a babézia sem tudta ledönteni lábáról, de így kibúvót nyert az ivartalanítás alól, de nem fogja Ő sem megúszni.

Szombaton Diót vittük ugye látogatásra, és ha már ott maradt, ne jöjjünk vissza üres kocsival. Bár csak fényképezni szerettük volna Almát, hogy keressünk ideiglenes befogadót, de szőrét meglátva nem tudtuk otthagyni. "Gazdája" apukája meghalt, a "gazda" pedig köszönte szépen, nem óhajtotta magához venni a kutyát, ha már az elmúlt 7 évben sem törődött Vele, még arra sem méltatta, hogy elköszönjön Tőle, a lemondó nyilatkozatot és az oltásiját (melyből kiderült, oltatni se vtték sűrűbben, mint kozmetikushoz) elküldte a rokonokkal. Ha nem vesszük át, már megvolt az állatorvos is, aki elaltatott volna egy egészséges kutyát, (tényleg ennyit ér az állatvédelmi törvény?) Anikó segítségünkre sietett, és bár egy 5 kilós ideiglenest szeretett volna, kapott egy 8 kilósat. (de csak azért ennyi, mert levágtunk másik 8 kiló szőrt a kisasszonyról)

És már hosszú ideje vigyáztak a békésiek egy spániel keverékre, megóvva az agyonütéstől, kicsit felhízlalták, levágták a láncot a nyakából és szeretgették Cérnát, míg végre sikerült helyet és fuvart szervezni .

Alig hittük, hogy Nemzeti Ünnepünkön nem kapunk kutyát, de ezt 16-án mindjárt bepótoltuk. Hatvanban egy háznál felejtettek két spánielt, úgy látszik, ha az ember költözik, hajlamos feledékennyé válni. Krisztinának és Csabának hála, akik frissen jelentkeztek fuvarozásban segíteni, mindjárt adhattunk munkát, ezúton is köszönjük, hogy elhozták nekünk Olivért és Kittyt .

És Alex is átesett a tervezett operáción, időközben a varratszedés is megtörtént, minden nap tornázik, masszírozzuk, már használja műtött lábát , bár mi még nem rendeztük a számlát, szerencsére az orvosok megértőek velünk.

Szükségünk is van a türelmükre, mert a szép számmal érkezett valamennyi kutyánk Buci kivételével (hisz Őt még a babéziából gyógyítgatjuk) átesett az ivartalanításon, chipezésen, oltásokon, féreghajtáson, bolhátlanításon, nem kis számlát felhalmozva ezzel. Több lányunknál ez a műtét már időszerű volt, mert mind Kitty, mind Alma méhén ciszták voltak.

Szerencsére most tápra nem kellett költenünk, ezért köszönetet mondunk az Akvamarin cavalier kennelnek, Mártának és a Royal Canin cégnek, akiktől 80 kg tápot kaptunk adományként: . (igen, van közötte bulldog táp is, akiket mi nem mentünk, bár Naspolya horkolásával meggyőzött minket, kiérdemli a "nyomottorrúak" tápját :D )

És kaptunk tápot, konzervet, nyakörvet, jutalomfalatokat Nikolettől, aki már kétszer meglátogatta védenceinket, és együtt örülhettünk, hogy saját spánielje végre meggyógyult, valamint Heni sem jött üres kézzel Ribizliért, nagy köszönet az adományokért, jelentjük, az ebeknek nagyon ízlett.

De továbbra is várjuk felajánlásakat, hisz ennyi kutya bizony hamar végére jár a tápnak. Kifogyott féreghajtó készletünk, ahogy a bolhairtó szerek is gyorsan felhasználásra kerülnek, így ezeket is minden mennyiségben köszönettel fogadunk. Amennyiben az átadásról szeretne egyeztetni, kérem hvja a 30/99 83 947-es telefonszámot, szívesen látjuk egy látogatásra, ha személyesen szeretné meglepni kutyáinkat.

És akkor emlékeztetőül:

Örömünkre szolgál, hogy a virtuális piacon beindult a forgalom. Ha otthon már nem használt bármit (értve ezalatt tényleg bármit, pl. könyvet, CD-t, ruhát, használati és dísztárgyat) talál, gondoljon védenceinkre, ajánlja fel számunkra, hogy az eladásból befolyó összegből fizethessük számláinkat. Az így elárverezett tárgyak bevételének felhasználásáról folyamatosan tájékoztatjuk Önöket itt. Ha szeretne tárgyat felajánlani, írjon bátran panettone-nak a marcsi.orosz@gmail.com címre, vagy hívja a 30/99 83 947-es telefonszámot.

Itt az idő az adó 1 %-ról rendelkezni. Mivel Egyesületünk bejegyzése húzódik, de a törvény értelmében egyébként sem gyűjthetnénk még, így azt kérjük, ajánlja fel azt a tököli Elek-Ágh Alapítvány javára, aki eddig is sokban segített minket. Adószámuk: 18670457-1-13. Ne feledje, ez olyan módja a támogatásnak, mely Önnek nem kerül semmibe, és végre, adójának ha csak egy kis részéről is, de Ön döntheti el, mire fordítódjon.

És egy fontos hír, mely kis lépés, és még nem látjuk, ki fogja ellenőrizni, de jó ha mindenki elolvassa a 41/2010-es kormányrendeletet. Ennek értelmében kutya tulajdonjoga csak akkor változtatható meg, ha a kutyában chip van. Aki kiskutyát vásárol, kérje az eladótól a chip beültetésének igazolását, hisz nemcsak az eladóra vonatkozik a kormányrendelet, hanem a vevőre is, ő sem vehet meg olyan kutyát, mely egyedileg nem azonosított.(bár az ezt előíró 3.§ csak július 1-vel lép hatályba, azonban erre már most készüljön, aki saját kutyáját kívánja szaporítani, az alom várható költségébe kalkulálja ezt is be). Számunkra ez a rendelkezés nem okoz újabb terhet, hisz mi eddig is elláttuk valamennyi kutyánkat chippel, mégha ez plusz költséget jelent.

Archívum

Bár bejegyzésünket az ügyészség megfellebezte, mi nem adjuk fel. Szerencsére van egy Mókink és egy Mókiapunk az alapító tagjaink sorában, akik jogászok és  összeállították az új beadványunkat, most várunk. De addig is dolgozunk, hisz az eddig mentett 48 spániel és típusos keveréke nem várhat, nem ismeri a jogi útvesztőket, Nekik akkor kellett a segítség, amikor bajba kerültek. És mi ott voltunk, ahol csak tudtunk, lehetőségünk volt. Jelenleg több, mint 20 kutya van gondozásunkba, egy részük már készen áll a gazdához költözésre. Bár érkeznek hívások, hogy örökbefogadnának, de látogatásra már nem kerül sor. Pedig új kutyát menteni csak akkor tudunk, ha örökbe is tudjuk adni a gondozásunban élőket. Azonban továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy élő, érző lényeket ápolunk, akiknek a legjobbat szeretnénk, Ezért nem tekintünk el továbbra sem az ivartalanítástól, az előzetes látogatástól és attól, csak olyan helyre adunk kutyát, ahol családtagként tekintenek Rájuk.

A héten több megkeresés futott be hozzánk, akik nem olvasták figyelmesen a hirdetést, így nem vették észre, hogy kutyáink ivartalanítottak. Ezúton is jelezzük, nem segítünk további spánielek megszületésében, ha kölyökkutyát nem tudunk még kora miatt ivartalanítani, szigorúan ellenőrizzük a kötelezettség betartását, minden egyéb esetben kutya addig nem hagyja el kezeinket, míg ezen a műtéten nem esett át. Ha bárki értelmes (tehát anyagi megfontolások; a kan majd lenyugszik, ha fedez; a szukának egyszer szülnie kell; hogy lássuk a születés csodáját történetek nem tartoznak ebbe a kategóriába) magyarázatot tud adni, miért kellene további spánieleknek megszületni, mikor így sem győzzük menteni a már megszületetteket, nagyon szívesen nyilvánosságra hozzuk. Mint ahogy arra is várjuk az ivaros kutyákat keresőktől a választ, vajon a kutyájukat megszűrették-e az örökletes betegségekre, mint például a vakságot okozó PRA-ra, a kölyökmeghalást okozó FN betegségre (és ezen betegségeknél nem elég, hogy az apa/anya nem beteg), szukájuk csípőjét ellenőriztették-.e, mielőtt arra kényszerítik, szüljön. És kérjük a kölyökkutyát vásárlókat, kérjék ezen szűrések igazolását, hisz úgy gondoljuk, nem szeretnék 8-10 hónaposan elveszíteni a megvásárolt kölyköt, mert leáll a veséje, nem szeretnék végignézni, ahogy a kutya 4-6 évesen megvakul, vagy nem tud már lábra állni. A szűrésekről bővebben itt olvashat.

Néhány közreműködésünkkel örökbeadott kutya naplót, képsorozatot vezet boldog életéről, öröm olvasni ezeket a sorokat, ezért érdemes csinálni.