Eredeti megjelent
Modell-Mix 2000. januári szám 9.-10. old.
1999. június 19-20-án, a mátyásföldi repülőnapon egy videokamera keresőjébe kukucskálva láttam először életemben élethű, működő, gőzgéppel hajtott hajómodellt.
A szerkezet azonnal érdekesnek látszott, azonban a lap terjedelme, az építéshez szükséges technikai eszközigény miatt nem került eddig oldalainkra a téma. Az októberi Hungaromodell kiállításon szerencsére újra találkoztunk Schmidt Lajos bácsival, és élőben a gőzgépmodellel. Bár elég erős repülős fertőzésem van, azt hiszem, kell egy ilyen modellt építenem. Csak erősödött bennem az elhatározás, amikor budapesti repülőmodellező barátom beszélgetés közben egy már majdnem kész modell gőzgépet vett elő szekrényéből büszke mosollyal.
J.M.
Schmidt Lajos
Kovács Sándor
Néhány szó a gőzzel hajtott hajómodellekről
Egy olyan modellépítésről szeretnék pár szót szólni a "ModellMix" oldalain, amely a magyar hajómodellező körökben kevésbé ismert, ellentétben tőlünk nyugatra, ahol meglehetősen kedvelt és nagy tábora van. Ez pedig a modell gőzhajók építése, üzemeltetése és versenyeztetése. Elöljáróban csak annyit, hogy én eddig négy kis gőzgéppel hajtott hajót, illetve gőzbárkát építettem.
Mindenek előtt egy rövid gőzgéptechnikai visszatekintés. A gőzgép hajókon való alkalmazásának gondolata a XVIII. századra nyúlik vissza. Azonban John Fitch (1785) vagy Rumsey-nek (1793) kezdetleges próbálkozásai nyom nélkül eltűntek.
Úttörő ezen a téren R. Fulton volt, akinek Livingston segítségével sikerül a hajó gőzgéppel való hajtásának problémáit annyira megoldania, hogy már 1807-ben Clennont nevű hajójával menetrendszerű járatot indít. 1814-ben pedig megépíti az első gőzhadihajót. A fejlődés ezután rohamosan megindult. Az első gőzhajó 1819-ben kelt át az Atlanti-óceánon. Ezek lapátkerekes hajók voltak, jóllehet a hajócsavart már régóta ismerték és több ízben ki is próbálták, de az első gőzgépek kis fordulatszáma (30-50 f/min) eredményes alkalmazásukat nem tette lehetővé.
A századfordulón megkezdődött a vitorlás hajók visszaszorulása. Természetesen még igen hosszú ideig használták a gőzgép mellet a vitorlákat is. A XIX. század vége felé a gőzgépek és kazánok fokozatos korszerűsödése, hatásfokának javulása már lehetőséget teremtett a kizárólag gépi hajtású hajók építésére. Különösen hadihajókat építettek gőzgépekkel felszerelve. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a gőztermelő berendezésekről (kazánokról sem), amelyek szintén hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Különböző szerkezetű kazánokat építettek (mozdony, schott, Yarrow, stb) álló és fekvő elrendezésben.
De vissza a gőzbárkához. A századfordulón még nem igen volt használható benzin vagy diesel motor meghajtás. A nagyobb hajók különösen a hadihajók mindig vittek magukkal a fedélzetükön egy vagy több gőzbárkát, melyet nemcsak katasztrófa esetén mentőcsónak vontatására, hanem pl: a kilőtt gyakorló torpedók összeszedésére és partraszállásra használtak. Igen sok feladatuk volt ezeknek a "gőzbárkáknak".
És most egy pár szót a modellekről. Tapasztalatom szerint igen jól mutat, látványos a modell gőzbárka. Lehet, hogy első pillantásra egy ilyen megépítése egyszerűnek tűnik, azonban ez nem egészen így van. A gőzgép, kazán, tüzelőberendezés megépítése, kitartó és aprólékos munkát igényel. Én kezdésnek a felül nyitott gőzbárka építését ajánlom, mert a gőzgép mozgó karjai, a kazán és a kipufogó fáradt gőz igazán remek látványt nyújt, a kis hajó valósággal "él ".
Természetesen lehet zárt gőzhajót is építeni, de ott szellőztetési és hűtési problémák merülhetnek fel és a mozgó alkatrészek sem láthatók. Tény, hogy egy ilyen kicsi gőzgép és a hozzátartozó kazán plussz égő megépítése különféle alapvető forgácsoló, maró, forrasztási gyakorlatot és igen sok munkát, türelmet, valamint időt kíván. Jószerével ezen berendezés megépítése több időt vesz igénybe, mint magának a hajótestnek az elkészítése.
Természetesen az előbb említetteket számtalan variációban meg lehet építeni egy régi gőzbárka rajzról. Bizonyos egyéni tervezést mindenképpen igényel, még akkor is, ha dokumentáció áll rendelkezésünkre. Mint ezen írás elején már utaltam rá, tőlünk nyugatra külön "kaszt" létezik, akik kizárólag gőzmeghajtású modellek építésével és versenyeztetésével "múlatják" az időt. Én magam többször vettem részt nemzetközi versenyeken és büszkén mondhatom, hogy igen sok szép egyedileg épített és gyári szerkezetet láttam. Gyönyörű látvány, amikor 10-15 kis gőzhajó egymást előzgetve, gőzfelhőket pöfékelve halad a vízen. Mint érdekesség , létezik a bodeni tavon egy olyan klub, ahol régi (nem modell) gőzbárkákat újítanak fel, és abban lelik örömüket, hogy saját gőzcsónakjaiban parádézzanak.
Végezetül a munka során sok időleges kudarc érheti az építőt, de higgyék el megéri , mert egy ilyen pöfékelő modellben élet van.
Modell gőzhajó építés
1.
Bizonyára akadnak olyan modellező társak, akik láttak már gőzgéppel hajtott hajómodellt, amint komótosan szelte valamely tó vizét és feltámadt benne a vágy egy ilyen hajót építeni, birtokolni, vezetni.
E cikksorozatban megpróbálok segítséget adni egy ilyen hajó építéséhez és üzemeltetéséhez. Ahhoz azonban, hogy nyáron vízre bocsájthassuk saját gőzgéppel hajtott hajónkat (vagy gőzbárkánkat) a téli időszakban neki kell állni építeni.
Az olyan országokban, ahol hagyománya van a modell gőzhajózásnak (Ausztria, Németország, Anglia) speciális üzletekben kaphatóak felszerelések, amelyeket csak össze kell szerelni. Az áruk azonban igen borsos.
Véleményem szerint, az igazi modellező saját maga építi modelljeit és ha ügyes és kitartó, képes olyan modelleket építeni, melyek ugyanazt, esetleg többet nyújtanak, mint az igen drága, sok esetben elérhetetlen gyári modellek.
Tisztában vagyok azzal, hogy minden részletet nem lehet pontosan leírni, de ez a cikk feltételezi, hogy ha valaki nekiáll gőzhajót építeni, az bizonyos modellező előgyakorlattal, valamint technikai felszereléssel rendelkezik.
Gondolok itt alapfokú forgácsolási ismeretekre és egy megfelelő (pl: Universal 3 típusú Szovjet barkács-esztergára, melyen maró feltét is van), valamint kiegészítő szerszámokra . (Esetleg a forgácsoló munkában kisegíthet ilyen lehetőségekkel bíró ismerős vagy barát. Ez esetben bár a munka egy részét nem sajátkezüleg végezzük, nyerhetünk egy társat hobbink műveléséhez. szerk.)
A modellgőzhajó építésével kapcsolatban vannak speciális követelmények, amelyeket figyelembe kell venni, úgy az építésnél, mint az üzemeltetésnél.
Tapasztalataim szerint a hajótest hossza 1 méternél ne legyen hosszabb, szélessége 18-25 cm körüli legyen. Az ilyen méretű test még akár személygépkocsival is könnyen szállítható, jól kezelhető. Anyaga bármi lehet: műanyag, fa, fém stb.
Azonban figyelembe kell venni az üzem közben fejlődő hőt, különösen, ha zárt hajóról van szó. Ilyen esetben az égőhöz a levegő hozzávezetéséről és megfelelő szellőzésről is gondoskodni kell. Ezt igen komolyan kell venni mert egy égő hajó nem szép látvány.
Természetesen könnyebb a helyzet, ha a hajótest nyitott, viszont; itt is védeni kell a hőtől és az esetleges szivárgó gőztől a kényes irányító berendezést (rádió, szervó).
Igen hasznos, ha a gépet, kazánt égőt egy lapra, ún. tartóra szereljük fel, melyet együtt tehetünk be a hajótestbe. Így a szállítás, szervizelés is könnyebb. Arra azonban ügyelni kell, hogy a lapra szerelt berendezést a hajótestben jól rögzítsük. Ez különösen fontos álló kazán esetében, amikor is a hajó futását döntően befolyásolja a viszonylag magasabbra kerülő súlypont.
A modell gőzhajó üzemideje, az én gépeimnél általában 20-25 perc. Az üzemidő alapvetően függ a kazán nagyságától, így a benne lévő víz mennyiségétől, az esetleges sípolások gyakoriságától, valamint, hogy van-e tápszivattyú a gépen. Tápszivattyú esetén az üzemidőt a tüzelőanyag mennyisége határozza meg, ebben az esetben akár 50 percet is futhat a hajó, persze kedvező időjárás esetén. Nagyon fontos az üzemidő betartása, különösen, ha nincs tápszivattyú, mert vízhiány esetén a kazán megsérülhet.
Biztonsági szabály, hogy felfűtött, indulásra kész gőzhajó fölé lehetőleg ne hajoljunk. Szervizelés, vízrebocsátás, vízből való kivételkor a fejünk oldalt legyen, mert az esetleges kifúvó gőz, melynek hőmérséklete akár 105-115 C° is lehet, égési sérülést okozhat.
Az előbbiekben leírtak saját tapasztalataim, amelyeket fontosnak tartok előre közreadni, azok számára, akik a modellezésnek ezzel a szép ágával kívánnak foglalkozni.
A továbbiakban külön cikkben közlöm a gőzgép, a kazán, valamint a tüzelő berendezések építését.
Ezekhez a témákhoz tartozó részletes vázlatokat, adatokat, anyagokat, ezek megmunkálását, majd az üzemeltetést is közlöm.
♣ Archiválta SRY 2009 július 22. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2009