Eredeti megjelent
Modell-Mix 2000. februári szám 6.-7. old.
Írta: Schmidt Lajos
Közreműködött: Kovács Sándor
Modell gőzhajó építés
2.
A gőzgép
A hajómodellek meghajtásához - ugyanúgy mint a nagyhajónál - a gőzgépek igen változatos építésűek, nagyságúak, fajtájúak lehetnek. Osztályozni sokféle szempont szerint lehetséges, ezekre azonban nem térek ki. A mi gőzgépünkkel szemben a legfőbb követelmények az alábbiak:
1. Minden helyzetből való biztos indulás (mindkét irányban)
2. Nyugodt, biztos működés.
3. A bevezetett gőz energiájának minél jobb hasznosítása (Tömítettség)
Ebben a cikkben az oszcillált gőzgép építését ismertetem. Elöljáróban mi is az az oszcillált gőzgép?
Ez a meghatározás a gép vezérlésére utal, ami a lehető legegyszerűbb vezérlési mód. Legegyszerűbben talán úgy lehetne ismertetni az oszcillált vezérlést, hogy a gőzhenger hossztengelyében, annak felénél egy csap van, amely így az ide-oda billegő gőzhenger forgástengelye. E körül a csap körül végzi billegő mozgását a henger, miközben a palástján kialakított furatok a megfelelő időben találkoznak a beömlő és kipufogó gőzcsatornákkal. A gép lehet egyszeres, vagy kétszeres működésű. Mint ismeretes, a kétszeres működésű gép dugattyújának mindkét oldalán végez munkát a gőz.
Működési vázlatukat az alábbi ábrák mutatják.
Mint minden gőzgépnél alapvető feltétel a gőz be és kiáramlásának a dugattyú mozgásával összhangban való pontos vezérlése. Oszcillált gőzgépeknél, mint az előbbi ábrákon látható ezt a vezérlőfuratok egymástól való távolságát az alábbi képlet szerint lehet meghatározni:
Ennyi kitérő után rátérek a tulajdonképpeni gőzgép építésre. Az anyagbeszerzés szerencsére még hazánkban sem ütközik nagy akadályba, mivel egy ilyen, vagy ehhez hasonló kicsiny gép megépítéséhez szükséges anyagokat jóformán hulladékból lehet adott esetben teljesen költségmentesen beszerezni. Ezek olyan réz, bronz stb. anyagok, melyeket a forgácsoló műhelyek már nem tudnak felhasználni.
Esetünkben egy álló elrendezésű három hengeres, kétszeres működésű oszcillált gőzgép építését ismertetem. Versenyeken, bemutatókon igen üzembiztosan működnek és megépítésük is viszonylag egyszerű.
A gőzgép anyaga általánosságban kemény sárgaréz illetve bronz, mivel így korrózióval nem kell számolni és a megmunkálás is könnyebb. Természetesen egyes alkatrészeket (pl. tartó 1.) lehet vasanyagból is készíteni. Az alaplapot, (2.) melyre a gőzgép felépítésre kerül, a súlycsökkenés miatt célszerű kemény alumíniumból kialakítani. Igen fontos, hogy a főtengely (3.) a tartó csapágyaiban pontosan és szorulás nélkül helyezkedjen el. A kétrészes csapágyakat két-három tizeddel kisebb átmérőre fúrom fel majd az alaplapra véglegesen felszerelem. A csapágyak alsó és felsőrészét gondosan jelöljük össze. Ezután egy 5 mm-es átmérőjű dörzsárat mindhárom kétrészes csapágyon keresztül hajtom. Így a kétrészes csapágyak biztosan egy vonalba esnek. Igen fontos, hogy a főtengely (3.) megmunkálása pontos legyen és a csapágyakba kerülő részek egy vonalba essenek. A forgattyú karokat a főtengelyre, túl azon, hogy csappal rögzítem még ezüsttel is megforrasztom. Az alaplapra pontosan egy vonalba felrögzített csapágyak felső részét leszereljük, a főtengelyt a csapágyakba helyezzük majd a csapágyak felső részét a jelölések alapján visszaszereljük.
Ezután a tengelyt állandó olajozás mellet alacsony fordulaton járatjuk. A bejáratást addig végezzük, míg a tengely könnyen, szorulás nélkül forog. A bejáratások során ügyelni kell az olajozás folytonosságára, nehogy valamelyik alkatrész berágódjon. Ha ilyen hiba mégis előfordulna a sérült alkatrészt újra kell cserélni és szükség szerint a bejáratást megismételni.
Következő számunkban a hengerek elkészítésével foglalkozunk.
♣ Archiválta SRY 2009 július 22. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2009