SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR


Repülőmodellezés

Haladók Számára

 

Általános Iskolai Szakköri Füzetek

Tankönyvkiadó Budapest 1950

 

Írta és rajzolta

Winkler László

A Magyar Repülő Szövetség modellező oktatója

A”PAJTÁS” vitorlázó-modell törzsének építése

(1. foglalkozás)

A repülő-modell főrészei. Minden modellezőnek egyszerű kis sikló-modell a legelső gépe. Rajzát a mellékelt ábrán mutatjuk be. Ezen, vagy ehhez hasonló kis modellen sajátítottuk el az első műhelyfogásokat és elméleti tudnivalókat. Így először is megtanultuk a repülőgép főrészeinek elnevezését és rendeltetését. A kis sikló-modellünk főrészei: a szárny, a törzs, a csillapító-sík és a vezér-sík.

  A szárny a repülőgép legfontosabb része. Ez tartja a levegőben az egész gépet. Elsősorban a szárny nagyságától és alakjától függ, hogy egy repülőgép milyen nagy súlyt képes a levegőben elvinni, illetőleg, hogy milyen gyorsan repül.

  Persze a repülőgép többi része is nagyon fontos. A törzs, a csillapító-sík és a vezér-sík nélkül a szárny nem tudná megfelelően ellátni feladatát. Valószínűleg előfordult már veletek is modellezés közben, hogy egy rosszul felkötött szárny a levegőben lepattant a gépről. Emlékeztek mi történt? Az a szárny, amely az előző percekben az egész gép súlyával szépen siklott a levegőben, most a saját súlyát sem képes a levegőben tartani. Bizonytalan mozgással, pörögve hull lefelé

  A szárnyat, tehát a megfelelő hosszúságú törzs, a csillapító-sík és a vezér-sík tartja a biztos repülésnek megfelelő helyzetben. Ezek a főrészek a megszokott szabványos repülőgépeken és a repülőmodelleken mindig megtalálhatók.

  A repülőgépeknél a gép főrészeit úgy alakítják ki, hogy azok alkalmasak legyenek a gép feladatának betöltésére. Így a repülőgép törzse zárt, és ebben helyezik el a szállítandó utasokat, a postát, csomagokat stb. A repülőgép csillapító-síkjának és vezér-síkjának végén kormányfelületeket találunk. Ezekkel irányítják a gépet.

 

A repülőmodell főrészei

 

  Ma már vannak olyan repülőgépek és modellek, amelyek csak egyetlen szárnyból állnak. Ezeket a gépeket „csupaszárny” gépeknek nevezzük. Csupaszárny gépeknél a szárny kettős feladatot lát el: fenntartja önmagát a levegőben és irányítja is. Ezek a repülőgépek azonban még kísérleti példányok. Repülés közben még nem olyan biztosak, mint a szokásos elrendezésű gépek.

 Ragasztóanyag készítése. A foglalkozás elején készítsük el a modell összeállításához szükséges ragasztóanyagot. A repülőmodellek ragasztásához legalkalmasabb a hidegenyv. Ennek hiányában minden olyan anyagot felhasználhatunk, amely a fát jól ragasztja. A hidegenyvet poralakban kapjuk és vízben feloldva használjuk. Tegyünk az enyvkeverő üveg- vagy porcelánedénybe (orvosságos tégely is jó) egy kis vizet és tegyünk hozzá ugyanannyi enyvport. Egy lapos pálcikával addig keverjük, amíg a víz az enyvport fel nem oldja. Az így kapott tésztaszerű pépet 10-15 percre félretesszük. Ezután addig keverjük, míg egyenletesen sima, csomómentes, tejfel sűrűségűvé válik. Ha túlságosan sűrűnek találjuk, egy kis vizet adunk hozzá. Hidegenyvből mindig csak annyit keverjünk, amennyit aznap előreláthatóan fel is használunk. Eltenni nem lehet! Anyaga igen fontos, nehezen beszerezhető, értékes tejtermékből készül!

  A következő teendőnk, hogy a mellékelt, eredeti nagyságú tervrajzról 5 mm-es réteges lemezre másoljuk át a modell orr-részét. Másolásnál először átlátszó hártyapapírra rajzoljuk át az orr-részt és erről indigóval másoljuk tovább a lemezre. Így a tervrajz nem sérül meg és nem is piszkolódik be.

  Az orr-részt ezután fonalfűrésszel kifűrészeljük a lemezből. A fonalfűrészelésnél a következőkre ügyeljünk: a fűrészszál fogai mindig előre és lefelé álljanak, s a szál elég feszes legyen.

 

Fűrészelésnél a fűrészszál mindig merőlegesen álljon a lemezre

 

 

A fűrészszál minden irányból mindig merőleges legyen a lemezre. Fűrészelésnél ne nyomjuk, ne erőltessük a szálat, hanem gyengéden fel-le mozgatva vezessük az anyagban. Az anyagot forgassuk az egyhelyben mozgó fűrészszál fogai alá.

  Fűrészelés után készítsük el pergőfúróval a hosszlécek felkötözéséhez szükséges furatokat.

  Ezután vegyünk két 670 mm és két 675 mm hosszú 5x5 mm méretű fenyőlécet, és óvatosan csiszoljuk meg úgy, hogy a csiszoló papírt fogjuk rá valami simafelületű tárgyra (pl. a fonalfűrész-asztalkára). A lécek első részét dolgozzuk le a felülnézeti rajznak megfelelően. Ezután enyvezzük és kötözzük fel a léceket az orr-részhez, és tegyük el száradni. A hidegenyv tökéletes száradásához 8-10 óra szükséges.

 

  Kiselőadás: A repülőgép az imperializmus és a béketábor szolgálatában

  Szerszám- és anyagjegyzék: Fonalfűrész, pergőfúró, enyvkeverő pohár, csiszoló papír, ceruza, egy darab hártyapapír és indigó, 5 mm-es réteges lemez, 5x5-ös fenyőléc, hidegenyv, kötöző cérna, hártya-(paus-) papír, és indigó (carbon) másoló papír.

 

Előző rész

Következő rész

Vissza a tartalomjegyzékhez

 

♣ Archiválta SRY 2006 május 26. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006